SĂŒrgƑs esetek – Mit tehet a laikus?

A sĂŒrgƑssĂ©gi betegellĂĄtĂĄssal az oxiolĂłgia (sĂŒrgƑssĂ©gi orvostan) foglalkozik. SzĂĄmos orvosi szakterĂŒlet mutat nĂ©mi ĂĄtfedĂ©st az oxiolĂłgiĂĄval, elsƑsorban az intenzĂ­v terĂĄpia, a belgyĂłgyĂĄszat, a sebĂ©szet Ă©s a baleseti sebĂ©szet.

A sĂŒrgƑs ellĂĄtĂĄst igĂ©nylƑ esetekre az jellemzƑ, hogy ĂĄltalĂĄban hirtelen keletkeznek, Ă©s a beteg ĂĄllapota - beavatkozĂĄs hiĂĄnyĂĄban - folyamatosan romlik.

TermĂ©szetes, hogy ide tartoznak a baleseti eredetƱ sĂ©rĂŒlĂ©sek (pl. lĂĄgyrĂ©sz-sĂ©rĂŒlĂ©sek, vĂ©rzĂ©sek, csonttörĂ©sek, Ă©gĂ©sek), a kĂŒlönbözƑ belgyĂłgyĂĄszati eredetƱ betegsĂ©gek hirtelen rosszabbodĂĄsai (pl. asztmĂĄs beteg fulladĂĄsos rohama, szĂ­vbeteg ritmuszavara vagy infarktusa, magasvĂ©rnyomĂĄs-betegsĂ©gben szenvedƑ agyvĂ©rzĂ©se, epilepsziĂĄs beteg görcsrohama), a mĂ©rgezĂ©sek, de a hirtelen kialakulĂł hasi kĂłrkĂ©pek (pl. veseköves görcsroham, epekƑkĂłlika, heveny fĂ©regnyĂșlvĂĄny-gyulladĂĄs, stb.) is.

Az imĂ©nt, a teljessĂ©g igĂ©nye nĂ©lkĂŒl emlĂ­tett kĂłrfolyamatok többsĂ©ge az idƑben törtĂ©nƑ laikus vagy szakszerƱ segĂ­tsĂ©gnyĂșjtĂĄs, orvosi beavatkozĂĄs hiĂĄnyĂĄban folyamatosan romlik, a beteg egyre sĂșlyosabb ĂĄllapotba kerĂŒl, mely vĂ©gĂŒl is vĂ©gleges szervkĂĄrosodĂĄshoz, esetleg a beteg halĂĄlĂĄhoz vezethet.

KĂŒlön megemlĂ­tendƑ, hogy bizonyos pszichĂ©s kĂłrĂĄllapotok, tudatzavarok nemcsak a beteg, hanem a környezete egĂ©szsĂ©gĂ©t is veszĂ©lyeztethetik (pl. agresszĂ­v, tombolĂł elmebeteg, ittas szemĂ©ly).

A sĂŒrgƑssĂ©g Ă©s az Ă©letveszĂ©lyes ĂĄllapot nem minden esetben Ă©s nem teljesen fedik egymĂĄst, hiszen egy bokatörĂ©s is sĂŒrgƑs beavatkozĂĄst igĂ©nyel - laikusszinten a vĂ©gtag rögzĂ­tĂ©sĂ©t, esetleg fĂĄjdalomcsillapĂ­tĂĄst -, ugyanakkor nem nevezhetƑ Ă©letveszĂ©lyes ĂĄllapotnak. MĂĄsrĂ©szt az idƑs, vĂ©gstĂĄdiumĂș, otthonĂĄban haldoklĂł beteg Ă©letveszĂ©lyes ĂĄllapotban van ugyan, de az ĂĄllapot gyĂłgyĂ­tĂĄsĂĄnak nincs esĂ©lye, a folyamat nem visszafordĂ­thatĂł, Ă­gy nem a sĂŒrgƑssĂ©gi betegellĂĄtĂĄs terĂŒletĂ©re tartozik.

SĂŒrgƑssĂ©gi ĂĄllapotrĂłl beszĂ©lhetĂŒnk tehĂĄt:

  • Ă©letveszĂ©lyben (pl. szĂ­vinfarktus, lĂ©gzĂ©si elĂ©gtelensĂ©get okozĂł mellkasi vagy sĂșlyos vĂ©rzĂ©ssel jĂĄrĂł sĂ©rĂŒlĂ©s, szĂ©n-monoxid-mĂ©rgezĂ©s)
  • a szervezet vĂ©gleges kĂĄrosodĂĄsĂĄhoz vezetƑ kĂłrfolyamat (pl. agyvĂ©rzĂ©s veszĂ©lyĂ©vel fenyegetƑ, kiugrĂłan magas vĂ©rnyomĂĄs, a vĂ©gtag vĂ©rellĂĄtĂĄsĂĄt sĂșlyosan kĂĄrosĂ­tĂł hatĂĄs, pl. a verƑeres keringĂ©st elzĂĄrĂł vĂ©rrög vagy omlĂĄs alĂĄ szorult vĂ©gtag)
  • tƱrhetetlen szenvedĂ©s (fĂĄjdalom, pl. vesegörcs, epekƑkĂłlika)
  • közveszĂ©lyes ĂĄllapot (dĂŒhöngƑ elmebeteg vagy rĂ©szeg) esetĂ©n.

A laikus elsƑsegĂ©ly Ă©s annak jelentƑsĂ©ge

A sĂŒrgƑssĂ©gi betegellĂĄtĂĄs korĂĄbban mĂĄr ismertetett szervezeti Ă©s ellĂĄtĂĄsi felĂ©pĂ­tĂ©sbƑl lĂĄthatĂł, hogy a mentƑegysĂ©g helyszĂ­nre Ă©rkezĂ©sĂ©ig az ott-tartĂłzkodĂł laikusoknak, kellene elvĂ©gezniĂŒk a fent emlĂ­tett sĂŒrgƑssĂ©gi ĂĄllapotokban a legalapvetƑbb, olykor Ă©letmentƑ beavatkozĂĄsokat.

A laikus elsƑsegĂ©lynyĂșjtĂł szerepe azĂ©rt is fontos, mert az irĂĄnyĂ­tĂĄs az Ƒ bejelentĂ©se alapjĂĄn kĂŒldi helyszĂ­nre a mentƑegysĂ©get, Ă©s az ĂĄllapot sĂșlyossĂĄgĂĄnak tĂ©ves megĂ­tĂ©lĂ©se idƑvesztesĂ©ghez (pl. nem elegendƑ az esetkocsi, rohamkocsi mozgĂłsĂ­tĂĄsĂĄra volna szĂŒksĂ©g), vagy Ă©ppen ellenkezƑleg, felesleges, esetleg mĂĄshonnan elvont, magasabb kĂ©szĂŒltsĂ©gƱ technika kivezĂ©nylĂ©sĂ©hez vezethet.

Nem hangsĂșlyozhatĂł elĂ©ggĂ©: a laikus elsƑsegĂ©lynyĂșjtĂł indĂ­tja el a mentĂ©si folyamatot. BeavatkozĂĄsa hatĂĄssal lehet a beteg egĂ©sz tovĂĄbbi sorsĂĄra, esetleg hĂĄtralĂ©vƑ Ă©letĂ©re, annak minƑsĂ©gĂ©re, esetleg a bajbajutott Ă©letben maradĂĄsĂĄra.

A laikus elsƑsegĂ©lynyĂșjtĂĄs alapvetƑ elmĂ©leti ismeretek meglĂ©tĂ©t feltĂ©telezi, Ă©s azt, hogy a laikus elsƑsegĂ©lynyĂșjtĂł a gyakorlatban is kĂ©pes vĂ©grehajtani bizonyos Ă©letmentƑ beavatkozĂĄsokat. Az lenne a legjobb, ha a helyszĂ­nen több, ilyen irĂĄnyĂș ismerettel rendelkezƑ szemĂ©ly is lenne. Ehhez a lakossĂĄg jelentƑs hĂĄnyadĂĄnak rendszeres elmĂ©leti Ă©s gyakorlati kĂ©pzĂ©sen, illetve a megszerzett ismeretek szinten tartĂĄsĂĄra alkalmas tanfolyamokon kellene rĂ©szt vennie.

 

Dr. Kökény Zoltån

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 031001)

EgyszerƱ szöveg

  • A HTML jelölƑk hasznĂĄlata nem megengedett.
  • A webcĂ­mek Ă©s e-mail cĂ­mek automatikusan kattinthatĂł hivatkozĂĄsokkĂĄ alakulnak.
  • A sorokat Ă©s bekezdĂ©seket a rendszer automatikusan felismeri.