SzĂŒrkehĂĄlyog – felhƑk a szem elƑtt

A cataracta görög szĂł, vĂ­zesĂ©st jelent. A szemlencse elszĂŒrkĂŒlĂ©sĂ©vel jĂĄrĂł betegsĂ©g (szĂŒrkehĂĄlyog) valĂłszĂ­nƱleg azĂ©rt kapta ezt a nevet, mert a beteg lĂĄtĂĄsa idƑvel egyre inkĂĄbb olyannĂĄ vĂĄlik, mintha vĂ­zfĂŒggönyön nĂ©zne keresztĂŒl. A magyar elnevezĂ©s - szĂŒrkehĂĄlyog - abbĂłl adĂłdik, hogy a betegsĂ©g elƑrehaladtĂĄval a pupilla terĂŒlete elveszti feketĂ©s csillogĂĄsĂĄt Ă©s szĂŒrkĂ©vĂ© vĂĄlik, a hĂĄlyog szĂł pedig a "felhƑs, ködös, elmosĂłdott" lĂĄtĂĄst okozĂł elvĂĄltozĂĄs magyar megfelelƑje.

A cataracta a korosabb emberek lĂĄtĂĄsromlĂĄsĂĄnak leggyakoribb oka. A 65-75 Ă©ves kor közötti nĂ©pessĂ©gnek kb. fele szenved tƑle, Ă©s ez a gyakorisĂĄg a 75 Ă©ven felĂŒliek körĂ©ben tovĂĄbbi közel 20 szĂĄzalĂ©kkal növekszik. TalĂĄn ez az oka, hogy az öregedĂ©s termĂ©szetes velejĂĄrĂłjĂĄnak tartjĂĄk - ami bizonyos Ă©rtelemben igaz is ", holott a cataracta (Ă©s az ĂĄltala okozott lĂĄtĂĄsromlĂĄs) gyĂłgyĂ­thatĂł betegsĂ©g.

Az emberi szemlencse valĂłban lencse alakĂș, kristĂĄlytiszta, kĂ©tszer domborĂș kĂ©pzƑdmĂ©ny az iris (szivĂĄrvĂĄnyhĂĄrtya) mögött. ÁtmĂ©rƑje 9-10 mm, legnagyobb vastagsĂĄga ĂĄtlagosan 4 mm, sĂșlya 0,2 g. A lencse 65 szĂĄzalĂ©k vĂ­zbƑl Ă©s 35 szĂĄzalĂ©k fehĂ©rjĂ©bƑl ĂĄll, ezen kĂ­vĂŒl nyomokban lipoidokat Ă©s ionokat tartalmaz. A szemlencse ereket Ă©s idegeket nem tartalmaz, a csarnokvĂ­zbƑl tĂĄplĂĄlkozik.

Központi - legnagyobb - rĂ©szĂ©t a lencsemag alkotja, ezt az elĂŒlsƑ Ă©s hĂĄtsĂł kĂ©reg veszi körĂŒl, amit kĂ­vĂŒlrƑl a lencsetok zĂĄr körbe. A lencsemag Ă©letĂŒnk folyamĂĄn ĂĄllandĂłan növekszik, a kĂ©plĂ©keny kĂ©regrĂ©sz pedig csökken.

Az Ă©let korai szakaszĂĄban a szemlencse puha, rugalmas, kĂ©pes alakjĂĄt vĂĄltoztatni. Az öregedĂ©si folyamat sorĂĄn veszĂ­t rugalmassĂĄgĂĄbĂłl Ă©s ĂĄtlĂĄtszĂłsĂĄgĂĄbĂłl. A lencse többĂ©-kevĂ©sbĂ© ĂĄtlĂĄtszatlan ĂĄllapotĂĄt nevezzĂŒk cataractĂĄnak.

A szĂŒrkehĂĄlyog fĂĄjdalommentes, fokozatos lĂĄtĂĄsromlĂĄssal jĂĄrĂł betegsĂ©g. SokĂĄig Ă©szrevĂ©tlen maradhat. Egyoldali esetben az is elƑfordulhat, hogy vĂ©letlenĂŒl, a mĂĄsik szem eltakarĂĄsakor derĂŒl ki a mĂĄr jelentƑs lĂĄtĂĄsromlĂĄst okozĂł cataracta. A betegsĂ©g ugyan mutathat csalĂĄdi halmozĂłdĂĄst, de az elƑrehaladott Ă©letkor mindenkĂ©ppen hajlamosĂ­thatĂł tĂ©nyezƑ.

Gyakrabban Ă©s fiatalabb korban fordul elƑ olyan egyĂ©neknĂ©l, akik tĂșl sok napfĂ©nynek vannak kitĂ©ve vagy szegĂ©nyes az Ă©trendjĂŒk (kĂŒlönös tekintettel az Ășn. antioxidĂĄnsok hiĂĄnyĂĄra). KialakulĂĄsĂĄban a dohĂĄnyzĂĄs is jelentƑs szerepet jĂĄtszik.

A cataracta Ă©szlelĂ©sĂ©t a fĂ©nyviszonyok befolyĂĄsoljĂĄk. Kezdetben a beteg pĂ©ldĂĄul nagyon zavarĂłnak talĂĄlhatja az erƑs napsĂŒtĂ©st vagy Ă©jszakai autĂłvezetĂ©snĂ©l a szembe jövƑk reflektorĂĄt. (Ez a jelensĂ©g azonban cataracta nĂ©lkĂŒl is gyakran elƑfordul.)

A lencsemag tömöttebbĂ© vĂĄlĂĄsa, a benne felszaporodott sĂĄrgĂĄs/barnĂĄs pigment anyag miatt zavarok lehetnek a szĂ­nĂ©rzĂ©kelĂ©sben, a lencse duzzadĂĄsa folytĂĄn pedig megvĂĄltozik a szemlencse fĂ©nytörĂ©se, ami gyakoribb szemĂŒvegcserĂ©t tehet szĂŒksĂ©gessĂ©. A csak az egyik szem eltakarĂĄsakor jelentkezƑ kettƑslĂĄtĂĄs is szĂŒrkehĂĄlyogra utal.

A leggyakoribb objektĂ­v tĂŒnet a lĂĄtĂĄsĂ©lessĂ©g csökkenĂ©se.A cataracta nem befolyĂĄsolja a pupillamƱködĂ©st (a fĂ©nyre-sötĂ©tsĂ©gre bekövetkezƑ pupillareakciĂłt), Ă©s alig hat a lĂĄtĂłtĂ©rre (a lĂĄtĂłtĂ©r beszƱkĂŒlĂ©se vagy körĂŒlhatĂĄrolt terĂŒlet kiesĂ©se esetĂ©n mĂĄs betegsĂ©grƑl van szĂł). A szĂŒrkehĂĄlyog nem okoz szemfenĂ©ki eltĂ©rĂ©st, elƑrehaladĂĄsĂĄval azonban romlik a retina Ă©s lĂĄtĂłideg vizsgĂĄlhatĂłsĂĄga.

JĂłllehet felnƑttkorban - kĂŒlönösen 60 Ă©v fölött - a csökkent lĂĄtĂĄsĂ©lessĂ©g leggyakoribb oka a cataracta, mĂĄs szemĂ©szeti eltĂ©rĂ©sek is vezethetnek lĂĄtĂĄscsökkenĂ©shez.

Ha a lĂĄtĂĄsromlĂĄs fĂĄjdalommal, tĂșlzott fĂ©nyĂ©rzĂ©kenysĂ©ggel egyĂŒtt jelentkezik, inkĂĄbb szemgyulladĂĄsra, fertƑzĂ©sre vagy heveny zĂĄrt zugĂș glaucomĂĄra kell gondolni. Az ideghĂĄrtya (retina) levĂĄlĂĄs is lĂĄtĂĄsromlĂĄst okoz, amelyet a betegek a lĂĄtĂłmezƑ egĂ©szĂ©t beborĂ­tĂł fĂŒggönykĂ©nt vagy ĂĄrnyĂ©kkĂ©nt jellemeznek. Ez gyakran jĂĄr egyĂŒtt ĂșszkĂĄlĂł homĂĄlyok, villĂĄmlĂĄtĂĄs Ă©szlelĂ©sĂ©vel. A retina levĂĄlĂĄs okozta lĂĄtĂĄsromlĂĄs azonban gyors lefolyĂĄsĂș, ĂłrĂĄrĂłl ĂłrĂĄra vagy naprĂłl napra egyre rosszabb. Azonnali szemĂ©szeti beavatkozĂĄst igĂ©nyel.

IdƑskori szĂŒrkehĂĄlyog esetĂ©n az elszĂŒrkĂŒlĂ©s többnyire a lencsekĂ©regben kezdƑdik. Eleinte a homĂĄlyok a lencse szĂ©li rĂ©szĂ©n jelentkeznek Ă©s a lĂĄtĂĄst alig befolyĂĄsoljĂĄk, majd elĂ©rik a centrumot Ă©s többszörösen keresztezƑdve egyre zavarĂłbbĂĄ lesznek. A lencse ĂĄtlĂĄtszatlansĂĄgĂĄnak fokozĂłdĂĄsĂĄval a pupilla terĂŒlete egyre szĂŒrkĂ©bbĂ©, vĂ©gĂŒl gyöngyhĂĄzfĂ©nyƱvĂ© vĂĄlik.

Az a ritkĂĄbb, amikor az elszĂŒrkĂŒlĂ©s a lencsemagban következik be, ilyenkor centrĂĄlis elhelyezkedĂ©se miatt korĂĄn lĂĄtĂĄsromlĂĄst okoz. Az idƑskori szĂŒrkehĂĄlyog kĂłreredete pontosan nem tisztĂĄzott. Legtöbbször csak az öregedĂ©ssel jĂĄrĂł, a szervezet egĂ©szĂ©t Ă©rintƑ ĂĄltalĂĄnos vĂ­zvesztĂ©sre vezethetƑ vissza. Bizonyos betegsĂ©gekben azonban megnƑ kialakulĂĄsĂĄnak kockĂĄzata.

Cataracta traumaticarĂłl akkor beszĂ©lĂŒnk, ha a szemet nagy erejƱ tompa ĂŒtĂ©s vagy perforĂĄciĂłt okozĂł sĂ©rĂŒlĂ©s Ă©ri. Minden olyan sugĂĄrzĂł energia, amely a szaruhĂĄrtyĂĄn ĂĄthatolva a lencsĂ©t elĂ©ri, szĂŒrkehĂĄlyogot produkĂĄlhat. Ilyen a villĂĄm vagy ĂĄramĂŒtĂ©s, infravörös sugĂĄrzĂĄs, atomsugĂĄrzĂĄs vagy a gyĂłgyĂĄszatban hasznĂĄlt röntgen, rĂĄdium Ă©s lĂ©zersugĂĄrzĂĄs. Egyetlen gyĂłgyĂ­tĂł sugĂĄrdĂłzis is kĂ©pes cataractĂĄt lĂ©trehozni, ha nem gondoskodunk a szem megfelelƑ vĂ©delmĂ©rƑl.

HasonlĂł ĂĄllapotot okozhatnak bizonyos kĂ©miai anyagok (pl. naftalin) Ă©s egyes tartĂłsan szedett gyĂłgyszerek (pl. kortizonszĂĄrmazĂ©kok). Cataracta complicatanak a mĂĄs szembetegsĂ©gekhez (pl. zöldhĂĄlyog, a szem daganataihoz) tĂĄrsulĂł szĂŒrkehĂĄlyogot nevezzĂŒk. Bizonyos ĂĄltalĂĄnos betegsĂ©gek hajlamosĂ­tanak szĂŒrkehĂĄlyog-kĂ©pzƑdĂ©sre.

GyakorisĂĄgĂĄnĂĄl fogva a cukorbetegsĂ©gnek van a legnagyobb jelentƑsĂ©ge. EgyrĂ©szt a diabeteses betegeken gyakrabban alakul ki az idƑskori szĂŒrkehĂĄlyog, mint nem cukorbeteg kortĂĄrsaikon, mĂĄsrĂ©szt fiatal felnƑtt korban - akĂĄr a cukorbaj elsƑ tĂŒnetekĂ©nt - hĂłpehelyszerƱ homĂĄlyok jelenhetnek meg a szemlencsĂ©ben (ezek soha nem mozognak), melyek hetek alatt totĂĄlis hĂĄlyoggĂĄ Ă©rnek, de korĂĄn bevezetett inzulinkezelĂ©ssel visszafejleszthetƑk. Az idƑskori szĂŒrkehĂĄlyog lefolyĂĄsĂĄnak idƑtartama egyĂ©nenkĂ©nt vĂĄltozĂł, sƑt ugyanazon szemĂ©ly kĂ©t szeme között is eltĂ©rƑ gyorsasĂĄgĂș lehet.

A cataracta a csökkentlĂĄtĂĄs legjobban kezelhetƑ oka. Sok betegnĂ©l elegendƑ a rendszeres ellenƑrzĂ©s Ă©s idƑrƑl idƑre Ășj szemĂŒveg felĂ­rĂĄsa, mƱtĂ©tre nincs is szĂŒksĂ©g. Mikor azonban a mindennapi tevĂ©kenysĂ©gek vĂ©gzĂ©sĂ©ben a lĂĄtĂĄscsökkenĂ©s akadĂĄlyt jelent s az Ășj szemĂŒveg mĂĄr nem segĂ­t, lehetsĂ©ges gyĂłgymĂłdkĂ©nt a mƱtĂ©t jön szĂłba.

Dr. Kabai Magdolna
szemész szakorvos

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 020301)