Az influenzua vĂrusa az Ăşn. orthomyxovĂrusok közĂ© tartozik. Nemcsak az embert betegĂtheti meg, hanem elĹ‘szeretettel tanyázik madarakban, sertĂ©sekben, lovakban.
A sertések és madarak lehetnek a legnagyobb "tározói" (reservoir), lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy itt olyan változásokon essen át, melyek fokozzák fertőzőképességét (vagy súlyosabb betegséget okozzanak), de legalábbis egy lépéssel előrébb járjanak a kifejlesztett oltóanyaghoz képest.
'A' Ă©s 'B' antigĂ©n tĂpusa klinikailag nem elkĂĽlönĂthetĹ‘ betegsĂ©geket okoznak, a 'C' által okozottat pedig legtöbbször diagnosztizálni sem lehet, oly enyhe (szerkezeti felĂ©pĂtĂ©se távolabb is áll a másik kettőétĹ‘l).
A mostanában sokat emlegetett madárinfluenza vĂrusa magas megbetegĂtĹ‘ kĂ©pessĂ©grĹ‘l tesz tanĂşbizonyságot. SzerencsĂ©re fertĹ‘zĹ‘kĂ©pessĂ©ge egyelĹ‘re csak közvetlen madár (baromfi) – ember kontaktus során nyilvánul meg. Nem zárhatĂł ki azonban, hogy az idĹ‘ mĂşlásával sikerĂĽlni fog olyan szerkezetet kialakĂtania, amely már a közvetlen emberrĹ‘l emberre terjedĂ©s veszĂ©lyĂ©t is magában hordozza.
A szárnyasokat megtámadĂł influenza vĂrusnak is több törzse van. A magas patogenitásĂş a már-már rettegettnek kikiáltott H5N1. Ez megbetegedĂ©s esetĂ©n madárban, emberben egyaránt csaknem százszázalĂ©kos halálozást jelent. A madarak az elsĹ‘ tĂĽnetek jelentkezĂ©se után egy napon belĂĽl elpusztulhatnak. A madárinfluenza vĂrus legutĂłbbi vietnámi felbukkanásánál mĂ©g az eddig több-kevesebb sikerrel alkalmazott vĂrusellenes szerek (M2 inhibitorok: amantadine, rimantadine) is kudarcot vallottak – Ăşgy tűnik a vĂrus rezisztenciára tett szert velĂĽk szemben.
A madárinfluenza persze nem Ăşjkeletű. Az elsĹ‘ Ă©szrevĂ©telezĂ©s Olaszországban 1878-ban(!) törtĂ©nt, ekkor Ărták le azt, hogy az adott madárállomány teljesen elpusztult. Több mint száz Ă©vvel kĂ©sĹ‘bb az USA-ban (Pennsylvania) már 17 millĂł szárnyast kellett ahhoz elpusztĂtani, hogy a fertĹ‘zĂ©s tovaterjedĂ©sĂ©t megakadályozzák.
UtĂłbbi a vĂ©dekezĂ©s kulcsa. A fertĹ‘zött állományt szigorĂşan eliminálni kell, karantĂ©n, fertĹ‘tlenĂtĂ©s foganatosĂtandĂł, a vĂrus hĹ‘re, fertĹ‘tlenĂtĹ‘szerekre Ă©rzĂ©keny*. A szegĂ©nyebb országokban ennek nagyon komoly gazdasági kihatásai vannak, Ăgy pĂ©ldául MexikĂłban 1992-95 között többször is felĂĽtötte a fejĂ©t a járvány. Ez a madárállomány kĂmĂ©lĂ©se, a nem kellĹ‘ szigorĂşsággal Ă©s következetessĂ©ggel folytatott vĂ©dekezĂ©s miatt törtĂ©nhetett.
*FrissĂtĂ©s: megelĹ‘zĂ©sre már a madarak beoltását is kiterjedten alkalmazzák.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
(040206)