Az influenzua vírusa az ún. orthomyxovírusok közé tartozik. Nem csak az embert betegítheti meg, hanem előszeretettel tanyázik madarakban, sertésekben, lovakban.
A sertések és madarak lehetnek a legnagyobb "tározói" (reservoir), lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy itt olyan változásokon essen át, melyek fokozzák fertőzőképességét (vagy súlyosabb betegséget okozzanak), de legalábbis egy lépéssel előrébb járjanak a kifejlesztett oltóanyaghoz képest.
'A' és 'B' antigén típusa klinikailag nem elkülöníthető betegségeket okoznak, a 'C' által okozottat pedig legtöbbször diagnosztizálni sem lehet, oly enyhe (szerkezeti felépítése távolabb is áll a másik kettőétől).
A mostanában sokat emlegetett madárinfluenza vírusa magas megbetegítő képességről tesz tanúbizonyságot. Szerencsére fertőzőképessége egyelőre csak közvetlen madár (baromfi) – ember kontaktus során nyilvánul meg. Nem zárható ki azonban, hogy az idő múlásával sikerülni fog olyan szerkezetet kialakítania, amely már a közvetlen emberről emberre terjedés veszélyét is magában hordozza.
A szárnyasokat megtámadó influenza vírusnak is több törzse van. A magas patogenitású a már-már rettegettnek kikiáltott H5N1. Ez megbetegedés esetén madárban, emberben egyaránt csaknem százszázalékos halálozást jelent. A madarak az első tünetek jelentkezése után egy napon belül elpusztulhatnak. A madárinfluenza vírus legutóbbi vietnámi felbukkanásánál még az eddig több-kevesebb sikerrel alkalmazott vírusellenes szerek (M2 inhibitorok: amantadine, rimantadine) is kudarcot vallottak – úgy tűnik a vírus rezisztenciára tett szert velük szemben.
A madárinfluenza persze nem újkeletű. Az első észrevételezés Olaszországban 1878-ban(!) történt, ekkor írták le azt, hogy az adott madárállomány teljesen elpusztult. Több mint száz évvel később az USA-ban (Pennsylvania) már 17 milló szárnyast kellett ahhoz elpusztítani, hogy a fertőzés tovaterjedését megakadályozzák.
Utóbbi a védekezés kulcsa. A fertőzött állományt szigorúan eliminálni kell, karantén, fertőtlenítés foganatosítandó (a vírus hőre, fertőtlenítőszerekre érzékeny). A szegényebb országokban ennek nagyon komoly gazdasági kihatásai vannak, így például Mexikóban 1992-95 között többször is felütötte a fejét a járvány. Ez a madárállomány kímélése, a nem kellő szigorúsággal és következetességgel folytatott védekezés miatt történhetett.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
2004.02.06
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Bemegy a csontváz az orvoshoz, és mikor meglátja a doki, felháborodva mondja:
- Hát ilyenkor kell jönni???!!!
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.