madárinfluenza

Az influenzua vírusa az ún. orthomyxovírusok közé tartozik. Nem csak az embert betegítheti meg, hanem előszeretettel tanyázik madarakban, sertésekben, lovakban.

A sertések és madarak lehetnek a legnagyobb "tározói" (reservoir), lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy itt olyan változásokon essen át, melyek fokozzák fertőzőképességét (vagy súlyosabb betegséget okozzanak), de legalábbis egy lépéssel előrébb járjanak a kifejlesztett oltóanyaghoz képest.

Az influenzával kapcsolatos hírekre portálunkon rendszeresen reagálunk, többnyire azzal a célzattal, hogy kiegyensúlyozzuk a médiumokban harsogó, a veszély bulvárjellegű felerősítésében érdekelt hírműsorokat, cikkeket.

Mivel a téma döntően orvosi, biológiai, virológiai jellegű, laikus szerzőkkel, szerkesztőkkel szemben nem merül fel a tudományos megközelítés igénye. Felmerül ellenben a kérdéskör józan, tényeken alapuló, felesleges pánikkeltésre okot nem adó kezelésének követelménye.

A következő stáció: a menyétNem, a cím nem rokoni kapcsolatot enged sejtetni, inkább azt az aggodalmat jelzi, amit az év elején már az Egészségügyi Világszervezet is valós veszélyként értékelt. Az eddig főként a Távol-Keleten ádozatait szedő madárinfluenza vírus változékonysága, valamint az embert is megbetegítő "közönséges" influenza vírushoz való hasonlósága szakértők szerint egyre nagyobb kockázatot jelent.
Laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint a madárinfluenza vírusa már képes terjedni és áldozatait szedni emlős szervezetek, mégpedig a menyétek között is.

Ahogy arról egy korábbi cikkünkben írtunk, az influenzavírus az orthomyxovírusok közé tartozik. Örökítőanyaga RNS (ribonukleinsav), belső antigénje stabil, külső antigénjei a fő problémát okozó 'H' (hemagglutinin) és 'N' (neuraminidáz).

A főként szárnyasokat megtámadó H5N1 vírus az 5-ös típusú H-antigént és az 1-es típusú N-antigént hordozza. Az N1 a közönséges influenza-A vírusában is megtalálható.

Ausztrál kutatók tisztán szintetikus, univerzális influenza vakcinát tesztelnek egereken. Az eredmények ígéretesek, de míg a hagyományos, szezonális influenza elleni hatékonysága meggyőzőnek tűnik, a madárinfluenza esetén egyelőre nem beszélhetünk átütő sikerről.
Az orthomyxovírusok változékonysága miatt egy univerzális oltóanyag kifejlesztése komoly fejtörést okoz, de ha megvalósul, az jelentős gazdasági előnyei mellett (a hagyományos vakcina időről-időre történő előállítása rendkívül hosszadalmas és költséges) népegészségügyi, járványtani szempontból is döntő jelentőségű lenne. Először fordulhatna elő, hogy a vírus-vakcina rabló-pandúr játékban az oltóanyag "előzne be", a későbbiekben az influenza akár világméretű visszaszorítását is eredményezve ezzel.
Kapcsolódó írás: Az orthomyxovírusok

Melioidózis – eggyel több ok a tű letételére...Miközben a világ a madárinfluenza emberre terjedésétől, és az ennek következtében kialakulni képes pusztító járványok kitörésétől fél, a kertek alatt más mikroorganizmusok is próbálnak felzárkózni, magukra vonva mind a szakma, mind az érdeklődő közvélemény figyelmét.

Ezek egyike még csak nem is vírus, hanem egy baktérium. Ennek megfelelően van ellene elsődleges és alternatív antibiotikum terápia. Pánikra tehát semmi ok, de a szaporodó esetek és a lezajlás súlyossága okán a kórokozó indokoltan kerülhet górcső alá, különösen Délkelet-Ázsiában, a szökőár sújtotta területeken, Ausztráliában.

Feliratkozás madárinfluenza csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×