ÁramĂŒtĂ©sek – II. rĂ©sz

Ha magasfeszĂŒltsĂ©gƱ tĂĄvvezetĂ©k egy pusztĂ­tĂł vihar, földrengĂ©s vagy sĂșlyos baleset okĂĄn leszakad Ă©s idejĂ©ben nem sikerĂŒl ĂĄramtalanĂ­tani, a vĂ©gzetes ĂĄramĂŒtĂ©sek egy ritka formĂĄja következhet be.

A vezetĂ©k földelĂ©se ugyanis nem lesz pontszerƱ, hanem nĂ©hĂĄny mĂ©teres körzetben valĂłsul meg. Ezen a terĂŒleten egyetlen (40-70 cm-es) lĂ©pĂ©ssel olyan hatalmas feszĂŒltsĂ©gesĂ©sƱ terĂŒletet lĂ©pnĂ©nk ĂĄt, ami bƑven elegendƑ egy halĂĄlos ĂĄramĂŒtĂ©shez anĂ©lkĂŒl, hogy a vezetĂ©khez egyĂĄltalĂĄn hozzĂĄĂ©rtĂŒnk volna.

Ha ilyesmi nem csak a filmekben fordul elƑ, akkor egy közvetlenĂŒl mellettĂŒnk landolĂł magasfeszĂŒltsĂ©gƱ tĂĄvvezetĂ©k ĂĄramtalanĂ­tĂĄsĂĄig mozdulnunk sem lenne szabad. TalĂĄn csak centirƑl-centire tĂĄvolodhatnĂĄnk, ami egy "nyugtalan" vezetĂ©k közvetlen közelĂ©ben önmagĂĄban kockĂĄzatos Ă©s Ă©letveszĂ©lyes, adott esetben mĂ©goly fejlett önuralmi kĂ©pessĂ©geinket is hiĂĄbavalĂłvĂĄ tĂ©ve.

MĂ©g furcsĂĄbb törtĂ©net, ha egy zivatarfelhƑ alatt ĂĄllva fejĂŒnk Ă©s a lĂĄbunk között jön lĂ©tre az a potenciĂĄlkĂŒlönbsĂ©g, mely magĂĄnak a zivatarfelhƑ magas elektromos töltĂ©sĂ©nek, illetve töltĂ©smegosztĂł hatĂĄsĂĄnak tulajdonĂ­thatĂł. Ez kizĂĄrĂłlag ĂĄllĂł testhelyzetben Ă©s lassan alakul ki, Ă­gy önmagĂĄban nem veszĂ©lyes.

ÁramĂŒtĂ©s akkor következhet be, ha a felhƑ töltĂ©seloszlĂĄsa – mĂĄsutt lecsapĂł villĂĄmok következtĂ©ben – hirtelen ĂĄtalakul. Ekkor az emberi test addig egyensĂșlyban lĂ©vƑ töltĂ©se – forrĂĄsĂĄt Ă©s fenntartĂłjĂĄt elveszĂ­tvĂ©n – olyan gyorsan Ă©s olymĂ©rtĂ©kben vĂĄltozik, illetve földel le a talaj felĂ©, hogy az egy tĂ©nyleges "belsƑ" ĂĄramĂŒtĂ©st generĂĄlhat. Ekkor fƑkĂ©nt a központi idegrendszer kĂĄrosodhat.

A következƑ rĂ©szben a villĂĄmcsapĂĄsrĂłl Ă­runk.

VĂĄli BĂ©la EdgĂĄr
orvosiLexikon.hu

(050710)