Kevesen lehetnek azok, akik ne tapasztalták volna meg, hogy műszálas ruhadarabjuk levételekor "megrázó élményben" lehet részük.
Sötétben még látványos is: felvillanó szikrák tucatjai jelzik a statikus elektromosság emberi test közvetítésével megvalósuló kisüléseit. Kellemetlen érzés, de szervi-szöveti elváltozással nem kell számolni. Annál inkább a nagyobb energiát hordozó valódi áramütéseknél.
Ha magasfeszültségű távvezeték egy pusztító vihar, földrengés vagy súlyos baleset okán leszakad és idejében nem sikerül áramtalanítani, a végzetes áramütések egy ritka formája következhet be.
A vezeték földelése ugyanis nem lesz pontszerű, hanem néhány méteres körzetben valósul meg. Ezen a területen egyetlen (40-70 cm-es) lépéssel olyan hatalmas feszültségesésű területet lépnénk át, ami bőven elegendő egy halálos áramütéshez anélkül, hogy a vezetékhez egyáltalán hozzáértünk volna.
Mire kell figyelni segítségnyújtás közben?
Ha valaki rosszul lesz az utcán, baleset éri, a betegtől, a hozzátartozóktól, a helyszínen tartózkodó bámészkodóktól nem minden esetben nyerhető pontos információ a történtekkel kapcsolatban.
Különösen igaz ez akkor, ha eszméletlen embert találunk egyedül. Ilyenkor sokat segíthet a feltalálási helyszín vizsgálata.
A sérülés vagy a beteg megtalálásának helyszíne nagyon sok mindenről árulkodhat, még egy laikus számára is.
Földön fekvő eszméletlen ember állványzat, fa alatt, lépcső tövében magasról történt esésre hívhatja fel a figyelmet.
Szürkehályog (Cataracta)
A cataracta görög szó, vízesést jelent. A szemlencse elszürkülésével járó betegség valószínűleg azért kapta ezt a nevet, mert a beteg látása idővel egyre inkább olyanná válik, mintha vízfüggönyön nézne keresztül. A magyar elnevezés - szürkehályog - abból adódik, hogy a betegség előrehaladtával a pupilla területe elveszti feketés csillogását és szürkévé válik, a hályog szó pedig a "felhős, ködös, elmosódott" látást okozó elváltozás magyar megfelelője.
A felnőtt lakosság csupán 15 százaléka segítene aktívan a sérültek ellátásában egy közúti balesetnél, a balesetet látottak 13 százaléka pedig segítséghívás nélkül tovább menne – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb lakossági kutatásából. Az eredményeket Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője kommentálta.
A lakosság 70 százaléka vett már részt valaha elsősegélynyújtó tanfolyamon, vagyis ennyi embernek van elméleti ismerete arról, mit kell tenni baj esetén. Többségüket a jogosítvány megszerzése motiválta a tanfolyam elvégzése során, míg 20 százalékuknak a munkahely miatt volt kötelező részt venni ilyenen. A saját elhatározásból végeztek aránya mindössze 7 százalék.
Az elsősegélynyújtó tanfolyamon már részt vettek mindössze egyharmada állítja, hogy teljes biztonsággal tudná alkalmazni vészhelyzet esetén az elméletben tanultakat, míg nagyon sokan (42 százalék) nem tudják megítélni, hogyan reagálnának ilyen esetben – arányuk egyébként az életkor növekedésével jelentősen nő. Megfigyelhető, hogy a jogosítvány megszerzését motiváló tényező a fellépés határozottságát is befolyásolja: a saját akaratukból vizsgázók körében lényegesen magasabb azok aránya, akik magabiztosabbak tudásukban.
A villámcsapás
Az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálata 1959 és 1994 között 3 239 halálesetet regisztrált, melyek villámcsapás miatt, többnyire szívmegállás okán következtek be. Ennek több mint háromszorosa az egyéb, nem halálos sérülések száma, melyeket villámcsapás okozott.
Azonban az embert ért villámcsapások száma ennél jóval magasabb lehet, mivel vannak, akiken a villámcsapás következtében semmiféle sérülés nem keletkezik, és bármennyire is hihetetlen, a villámsújtottak egy része késve vagy egyáltalán nem fordul orvoshoz. A villámcsapás - az esetek több mint felénél - a szabadban dolgozókat, a futókat, kocogókat, sportolókat, turistákat éri.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.