VeszĂ©lyes is lehet a fitymaszƱkĂŒlet

A felnƑttkori fitymaszƱkĂŒletnek kĂ©t tĂ­pusa van: a veleszĂŒletett Ă©s a szerzett.

EnyhĂ©bb esetben a bƑr a makkrĂłl mĂ©g visszahĂșzhatĂł, de igen feszes, Ă©s gyakran heges gyƱrƱ szorĂ­tja el a makkot. Ez fĂĄjdalmas, gyakran a feszĂŒlĂ©s miatt a bƑr elrepedezik, ez visszatĂ©rƑ gyulladĂĄsok forrĂĄsa lehet.

EnnĂ©l sĂșlyosabb, amikor a bƑr olyan szƱk, hogy nem hĂșzĂłdik a makk mögĂ©. ExtrĂ©m esetben a tƱszĂșrĂĄsnyira beszƱkĂŒlt bƑr nyĂ­lĂĄsĂĄn a vizelet is nehezen tĂĄvozik. A szƱkĂŒlet miatt a fityma alatt felgyĂŒlemlƑ vĂĄladĂ©k ĂĄllandĂł gyulladĂĄst tart fenn, de Ășgynevezett fitymakövek is kialakulnak.

Az elhanyagolt esetek következmĂ©nye a sokszorosan gyakrabban elƑfordulĂł pĂ©nisz, illetve fitymarĂĄk. Az ĂĄllapotnak – a közösĂŒlĂ©s nehezĂ­tettsĂ©gĂ©n tĂșl – mĂ©g Ă©letet veszĂ©lyeztetƑ hatĂĄsa is lehet.

GyĂłgykezelĂ©s: a gyerekeknĂ©l Ă©szlelt szƱkĂŒlet az esetek döntƑ többsĂ©gĂ©ben nem fitymaszƱkĂŒlet, hanem Ășgynevezett „cellularis adhesio”. Ez a bƑr Ă©s a makk közötti tapadĂĄst jelenti, amit a szakember egy mozdulattal megold.

A felnƑttkori fitymaszƱkĂŒlet Ă©s gyulladĂĄs gyakran tĂĄrsul cukorbetegsĂ©ghez. A megoldĂĄsa mƱtĂ©ti. A beavatkozĂĄst nem Ă©rdemes halogatni, mert kĂłrhĂĄzi befekvĂ©st nem igĂ©nyel, jĂĄrĂłbeteg-ellĂĄtĂĄsban 20-30 perc alatt elvĂ©gezhetƑ. A mƱtĂ©t sok kellemetlensĂ©gtƑl szabadĂ­tja meg a fitymaszƱkĂŒlettƑl szenvedƑ fĂ©rfit.

Dr. Török Alexander
urolĂłgus, uro-szexolĂłgus

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 030801)