Máj- és epebetegek diétája

A máj az anyagcsere központi szerve, a szervezet vegykonyhája. A test jobb oldalán, a rekeszizom alatt helyezkedik el, széle éppen kitapintható a jobb bordaív alatt. Májbetegségekben általában megduzzad, s jócskán meghaladhatja a bordaívet.

Életfontosságú szerv, szerepet játszik a szénhidrátok, a fehérjék, a zsírok és a vitaminok anyagcseréjében. A béltraktusból felszívódó tápanyagok a véráram útján a májba jutnak, de ugyanígy a gyógyszerek, vegyi anyagok, a szervezetbe került mérgek, toxikus anyagok is.

A májban a tápanyagok a szervezet igényének megfelelően átalakulnak. Például a szénhidrát glükogén formájában raktározódik, éhezéskor pedig a glükogén glükózzá (szőlőcukorrá) alakul, és így a vércukorszint állandó határok között marad.

Fehérjéből és zsírból is keletkezhet glükóz, a glükózfelesleg pedig a májban alakul zsírrá, és innen kerül a zsírraktárakba. Döntő szerepe van a fehérjék lebontásában, átalakításában és új fehérjék képződésében, a koleszterin-anyagcserében, enzimek képzésében és lebontásában stb. A vitaminok közül az A-vitamin a májban képződik, a D-, a K- és a B12-vitamin pedig itt raktározódik

A máj alakítja át a bélből felszívódó toxikus anyagokat, közömbösíti a szervezetbe került vegyi anyagokat, az anyagcsere kapcsán keletkező komponenseket; itt folyik a méregtelenítés.

Ép máj és veseműködés mellett a méregtelenítő kúrák feleslegesek. Máj - illetve vesekárosodás esetén pedig a méregtelenítő kúráktól nem várható eredmény.

A máj – a legnagyobb emésztőmirigy – termeli az epét (naponta kb. 600-800 millilitert), mely az epeutakon keresztül a vékonybélbe kerül. Az epefesték a széteső vörös vértestekből kiszabaduló vérfestékből képződik és a kiválasztott epével a bélbe ürül; ez adja a széklet színét. Az epében lévő epesavas-sók emulgeálják a zsírokat, hogy az emésztőnedvek lebonthassák felszívódásra alkalmas alkotórészekre.

A májgyulladást különféle vírusok (Hepatitisz-A, -B, -C, -D, -E) vírusok idézik elő. Táplálkozási zavar, elsősorban fehérjehiány és alkoholizmus következtében zsírmáj alakulhat ki. A májelzsírosodásnak a tetemes májduzzanaton kívül nincsenek komoly tünetei, de a laboratóriumi vizsgálatok már jelzik a bajt. Az alkoholos májgyulladás heveny formában legtöbbször nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztását követően alakul ki.

Rendszeres, a szervezet érzékenységétől függő mennyiségű alkoholfogyasztás néhány év alatt májzsugorodás (cirrhosis) kifejlődéséhez vezethet. Például napi két üveg sör rendszeres fogyasztása tíz év alatt cirrhosishoz vezethet. A nők sokkal érzékenyebbek az alkohol-toxicitásra, mint a férfiak, náluk kisebb mennyiség, rövidebb idő alatt is májkárosodást okozhat.

Immunológiai kórképek, nagyvérköri pangás, epeelfolyási zavar, gyógyszerek, vegyszerek stb. is okozhatnak májkárosodást. Parazitás megbetegedések is károsíthatják a májat, és májdaganatok előfordulása sem szokatlan.

Májbetegek diétája

A májbetegek étrendje attól függ, hogy heveny vagy idült májbetegségről van-e szó. Abban azonban egységes, hogy az alkohol minden cseppje tilos.

A májbetegség heveny szakaszában szénhidrátokban és vitaminokban dús étrend segíti a máj regenerációját. Ekkor gyümölcsleveket, gyümölcszselét, limonádét, kompótot, rizst, burgonyát, zöldségpürét, tésztát adunk. A heveny szakban a betegek többsége undorodik a zsíros ételektől, a beteg máj rendszerint nem is képes nagy mennyiségű zsírt feldolgozni, ezért mérsékelt zsírmegszorítás szükséges. A beteg csak az orvos által előírt gyógyszereket szedje!

Lábadozás idején vagy krónikus májkárosodásnál energiadús, fehérjét és vitaminokat bőségesen tartalmazó étrend adása szükséges. Sovány húsok, zsírszegény sajtok, túró, piskóta, tésztafélék, rakott ételek, bőségesen gyümölcsök, zöldségek is szerepeljenek a beteg étrendjében. A heveny tünetek múltával a zsírmegszorítás szükségességére vonatkozóan megoszlik az orvosok véleménye. Az egyéni tolerancia legyen az irányadó.

Májvédő szerek adása mellett vitaminkészítmények, nagy dózisú B1-vitamin adása lehet indokolt. A hasban felgyülemlő folyadék kialakulásakor sószegény étrendet alkalmazunk, s a vízhajtó terápiát káliumpótlással egészítjük ki.

A májelégtelenség legsúlyosabb formájában – amikor a vér ammóniaszintje megemelkedik –, azonnal fehérjeszegény étrendre térünk át.

Epebetegek diétája

Az epebetegségek két fő csoportját különböztetjük meg: az epekő betegséget és az epehólyag- illetve az epeútgyulladást. A gyulladás rendszerint kőbetegséghez társul.

A májsejtek folyamatosan termelik az epét, a vékonybélbe azonban csak szakaszosan ürül, amikor étkezést követően, az epevezeték vékonybélbe szájadzásánál lévő záróizom ellazul. Étkezések között az epe az epehólyagban gyűlik össze. Étkezés, zsír, kisebb mértékben fehérjét tartalmazó ételek fogyasztása összehúzódásra készteti az epehólyagot. Az összehúzódást gyógyszer, izgalom is kiválthatja.

Az epeutak kóros körülmények között – kő, vagy gyulladás fennállása esetén – görcsösen húzódnak össze. Ez a görcsös összehúzódás nagy fájdalommal jár. Kő és gyulladás nélkül is keletkezhet "epegörcs", például az epeutak rendellenes mozgásai, beidegzési zavarai miatt. Az epebetegek kezelése orvosi feladat.

A diéta célja az epekőrohamok, vagy a heveny gyulladás elkerülése. A panaszok rendszerint étkezést követően jelentkeznek. Ilyenkor arra gyanakszunk, hogy az elfogyasztott étel vagy mennyiségében, vagy minőségében nem volt megfelelő, esetleg túl zsíros volt, vagy az étkezés és az esetleges stressz együttesen eredményezte az epegörcsöt. Az egyéni érzékenység is különböző.

Gyakran a bő zsírban sütött húsok, sült burgonya, fánk, lángos, rántott sajt, bundás kenyér, sült szalonna, hurka, kolbász, máskor az omlós vagy a hajtogatott vajas tészták, a tejfölös, tejszínes mártások, a hagymás, paprikás ételek, a pörköltek, a székelykáposzta stb. provokálnak epegörcsöt.

A betegek többségének panaszt okoz a hagyma, az uborka, a csípős paprika, a bors, másoknak a szegfűszeg, esetleg a majoránna. A rendszertelen étkezés is okozhat panaszt.

Epegörcs után egy-két napos koplalás javasolt, de a folyadékbevitel ilyenkor is megfelelő legyen. A 2-3. naptól a beteg már ehet pirított zsemlét, főtt burgonyát, főtt rizst, zsírtalan erőlevest, majd az étrendet párolt zöldségekkel, húspudinggal, főtt csirkehússal, kompóttal bővíthetjük. Nyers gyümölcsöt - az egyéni tűrőképességtől - függően kaphat.

Az egészséges, változatos, kiegyensúlyozott étrend az epebetegek részére is jogos elvárás. Ezen belül meg kell oldani a zsírbevitel csökkentését, a mértéktartó fűszerezést, és figyelembe kell venni a beteg egyéni tűrőképességét.

Dr. Barna Mária

forrás: archívum
(Patika Tükör - 060328)