Biztonságosan fogyasztható és egészséges a budapesti vezetékes ivóvíz, a csapvíz megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak - tájékoztatta a Fővárosi Vízművek az MTI-t.
Mint írták: a PFAS-vegyületekre (per- és polifluor-alkil anyagok) vonatkozó legfrissebb vizsgálatok is azt igazolják, hogy a mért értékek jóval a megengedett határérték alatt maradnak.
Magyarország 2023-ban vette át az ivóvizekben mérendő vegyületek mérésére és az adatok közzétételére vonatkozó uniós irányelvet, amely szerint 2026. január 12-étől kötelező mérni a szóban forgó anyagok koncentrációját az ivóvízben.
A Fővárosi Vízművek már a szabályozás megjelenésekor megkezdte a felkészülést a kötelező vizsgálatokra. Társasági projekt keretében több víznyerő területen és fogyasztási ponton is ellenőrizték az úgynevezett örökszennyező anyagok jelenlétét.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetével közösen, tudományos módszerekkel végzett mérések a PFAS-vegyületek koncentrációját jóval az egészségügyi határérték alatt mutatták ki, több esetben a kimutatási határ közelében.
Közölték azt is, "ezzel párhuzamosan a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ országos ellenőrzési programot indított, amely minden vízszolgáltató területére kiterjedt. A hatóság által validált eredmények megerősítették a Fővárosi Vízművek saját méréseit: a budapesti víznyerő és szolgáltatási területeken az érintett vegyületek koncentrációja az egészségügyi határérték 30 százaléka alatt van".
Kitértek arra, hogy a vízművek laboratóriuma jelentős műszaki fejlesztésekkel felkészült az uniós előírások szerinti rendszeres mérésekre, így a jövőben is biztosított a folyamatos ellenőrzés.
A PFAS-anyagok egy több ezer vegyületből álló anyagcsoport, amelyet az 1950-es évektől alkalmaznak világszerte. Használják többek között víz- és zsírlepergető bevonatokban, tapadásmentes edényekben, egyes élelmiszer-csomagoló anyagokban, textíliákban, tűzoltó habokban és különféle ipari eljárások során.
Ezek az anyagok a környezetben rendkívül lassan bomlanak le, ezért gyakran "örökszennyezőknek" is nevezik őket. A gyártás, ipari felhasználás, hulladékkezelés vagy akár a hétköznapi termékhasználat során a talajba és a felszíni vizekbe kerülhetnek. Így jelenhetnek meg folyókban – például a Dunában – és a vízbázisok környezetében is.
Fontos hangsúlyozni: a PFAS-vegyületek világszerte kimutathatók, az egészségügyi kockázatot azonban a koncentráció mértéke határozza meg.
A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján a budapesti vezetékes ivóvíz minősége megfelelő, a PFAS-vegyületek koncentrációja szempontjából is biztonságos. A rendszeres ellenőrzések, a társaság korszerű laborháttere és a parti szűrésű vízbázisok természetes védelme együttesen garantálja, hogy a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén az ivóvíz továbbra is egészséges és biztonsággal fogyasztható marad – áll a közleményben.
(MTI)
Nem először hívjuk fel a figyelmet arra, hogy különbséget kell tenni a házak vízórájáig folyó vezetékes víz, és a vízóra után, nagyon sok esetben régi ólomvezetékben továbbhaladó, majd a csapból vételezhető ivóvíz minősége és biztonsága között. Fontos, hogy a szolgáltatótól tiszta vizet kapunk, de ha az ólomcsövekből ólom kerül az ivóvizünkbe, annak hosszú távon egészségünket veszélyeztető következményei lehetnek. Ezt elkerülni a régi ólomvezetékek cseréjével, védekezni a víz szűrésével lehet. Kockázati térkép a víz ólommal történő potenciális szennyezettségét illetően itt található.
