ultrahang

A 20-35 éves kor közötti férfiak leggyakoribb rosszindulatú daganata, az esetek többségében fájdalmatlan csomó formájában jelentkezik. A jobb here daganata a baloldalihoz képest valamelyest gyakoribb, kb. 1,5 %-uk kétoldali tumor alakul ki. A rejtettheréjűség fontos kockázati tényezőt képez.

PANASZOK

A betegség leggyakrabban úgy kerül felismerésre, hogy a beteg saját heréjének fájdalmatlan megnagyobbodását tapasztalja. Fájdalom az esetek többségében nem jelentkezik, kivéve ha a daganattal érintett here bevérzik. Ha a daganat áttétet képez (leggyakrabban a tüdőbe és a csigolyákba) az áttét által okozott panaszok (köhögés, háti fájdalom) dominálnak.

Enyhe tünetek

A betegséget elôször egy olasz anatómus, De La Peyronie írta le 1561-ben, ő lett a névadó is. A betegség 20 és 80 éves kor között bármikor előfordulhat, az észlelt átlagos életkor 53 év.

A betegség lényege a pénisz barlangostest-falának olyan hegesedése, mely merevedéskor a heges csomó irányába görbíti a péniszt, mivel ez a rész nem nyúlik.

A merevedés az esetek kétharmadában fájdalmas. A görbület a derékszögnél nagyobb szöget is elérhet, és közösülési képtelenséggel járhat.

Egy szülő számára a legfontosabb, hogy gyermeke egészséges legyen. Nehéz elfogadni és szembesülni azzal, hogy a gyermek egyik létfontosságú szerve nem működik megfelelően, és talán még nehezebb megtanulni - és megtanítani a gyermeket is - ezzel együtt élni. Magyarországon jelenleg több ezerre tehető a vesebeteg gyermekek száma, és mintegy 35-40 gyermek részesül dialízis kezelésben. Gyermekeken is történhet veseátültetés, vannak már kisdedkorban sikeresen veseátültetésen átesett betegek is. A veseátültetett 18 év alatti gyermekek száma 70 körül van.

A vesesejt karcinóma a felnőttkorban előforduló rosszindulatú daganatok kb. 2,5 %-áért felelős. A férfiak 2-szer nagyobb valószínűséggel betegszenek meg, minta a nők. Döntően az 50 év feletti népességet érinti.
Kialakulásában mérgező anyagoknak, dohányzásnak lehet szerepe, azonban bizonyíték még nem áll rendelkezésre.

DEFINÍCIÓ

A súlyos veleszületett fejlődési rendellenességek csoportjába tartozó kórkép, melynek lényege az, hogy az emberi génállományt alkotó 46 kromoszóma helyett 47 van jelen, mégpedig a 21-es kromoszómapárhoz egy abnormális kromoszóma adódik. A kórkép másik elnevezése (21 triszómia) az előbbi kromoszómaeltérésre utal.

ELŐFORDULÁS

Hazánkban és a fejlett nyugati típusú társadalmakban minden 700-800 élveszületésre 1 Down-kóros magzat jut. Fogamzáskor az arány magasabb, közel kétszerese az előbbi értéknek, ami abból adódik, hogy a Down-kóros magzatok a terhesség korai szakaszában kb. 50%-ban elhaláloznak.

TÜNETEK

Nemek harca - születés előtt

A gyermek születése ősidők óta a családok legnagyobb öröme, a boldogságnál talán csak a kíváncsiság nagyobb: vajon kisfiú vagy kislány lesz? A nagy találgatás sok babonának és tévképzetnek adott alapot. Sokszor hallottam az ultrahang előtti időkben, hogy a mama hasának alakjából próbáltak következtetéseket levonni a születendő gyermek nemét illetően. Úgy tartották, hogy ha a pocak gömbölyű, kislányt, ha inkább csúcsos, kisfiút rejt.

A terhesség alatti kötelező és lehetséges vizsgálatok

Bőrápolás tavasszal

A tavasz a megújulás időszaka. Ahogy szervezetünknek, úgy bőrünknek is szüksége van felfrissülésre, ápoló gondoskodásra.

HEVENY (AKUT) VESEMEDENCEGYULLADÁS

DEFINÍCIÓ

A vesemedence amely a vese központi részét képezi, a húgyvezetéken keresztül a húgyhólyaggal van összeköttetésben. A hólyagot érintő gyulladásos-fertőző betegség esetén a fertőzés a húgyvezeték mentén felfelé haladhat, megbetegítve a vesemedencét, majd a vese állományát. Leggyakrabban az egyik vese betegszik meg, de kétoldali esetek is előfordulhatnak.

TÜNETEK

Jellemző tünetek: borzongás, hidegrázás, láz, vesetáji fájdalom, fájdalmas, égő-csípő vizelés, elesett általános állapot /étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás/.

A HÚGYHÓLYAG ROSSZINDULATÚ DAGANATA

TÜNETEK

A vérvizelés, amely lehet mikroszkóppal felismerhető, vagy akár szabad szemmel is látható a betegek több, mint 80%-ban az első tünet.
Vizeléskor fájdalmas, csípő-égő érzés léphet fel, ez a tünet gyakran hiányozhat.
Kezdeti stádiumban sokszor tünetmentesen zajlik.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZŐK

A hólyag rosszindulatú daganata férfiakban közel 3-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben.
Az iparban használatos festékek és oldószerek, valamint a dohányzás egyértelműen kockázati tényezők.

A prosztata krónikus gyulladása az esetek többségében felszálló fertőzés következtében jön létre. Kialakulását akut gyulladásos tünetek nem feltétlenül előzik meg.

TÜNETEK

Csípő-maró fájdalmas vizelés, alhasi és gáttáji tompa fájdalom a leggyakoribb panaszok. A tünetek súlyossága akár egészen enyhe is lehet.

DIAGNÓZIS

A prosztata tapintásai lelete nem kórjelző a betegség súlyosságát illetően. A vizelet laboratóriumi vizsgálata normális. A prosztatamasszás során nyert váladék sok fehérvérsejtet tartalmaz, a bakteriális tenyésztés gyakran pozitív. Hasi, illetve végbélen keresztül végzett ultrahanggal a prosztata mérete és állománya megítélhető.

Az a társadalom, amely nem foglalkozik a fiatalokkal, a jövőjével sem foglalkozik  hívja fel a figyelmet augusztus 12-én a Fiatalok Világnapja.

Ahhoz azonban, hogy a következő nemzedék a lehető legjobban építhesse saját és az egész társadalom jövőjét, kulcsfontosságú az egészség. A fiatalkorban rögzülő életmód, az egészségmegtartási és prevenciós szokások hosszú távon fejtik ki hatásukat, ezért kell már a kezdetektől nagy figyelmet szentelni arra, milyen mintákat lát és sajátít el a jövő nemzedéke.

Az ENSZ Közgyűlés 1999-ben határozta el, hogy külön világnappal hívja fel a figyelmet a fiatalokra. Nem csupán a terveikre, cselekedeteikre, mondandójukra kell nagyobb tekintettel lenni, hanem az olyan elemi dolgokra is, mint az egészségük. Ennek elhanyagolása, a szűrővizsgálatok kihagyása, az egészségügyi panaszok figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhatnak, hosszú távon az egész társadalmat érintő problémákat okozhatnak.

Az ikerterhesség

Ikerterhességről akkor beszélünk, ha egyidejűleg több petesejt termékenyül meg és ágyazódik be az anyaméhbe, vagy egy megtermékenyült petesejt az osztódás során kettéválik.

A mozgásszervi megbetegedésről

A mozgásszervi megbetegedéseket korunk népbetegségeként tartják számon, mely hazánkban is nagyon sok embert érint: kit közvetve, a családjában előforduló megbetegedések révén, kit úgy, hogy saját maga az érintett. A lakosság 15-20 százalékánál diagnosztizálható mozgásszervi betegség, több mint százezren szenvednek gyulladásos ízületi megbetegedésben, és 10-20 százalékra tehető azoknak a száma, akiknél kopásos ízületi betegségek tünetei jelentkeznek.

A mozgásszervi megbetegedésekről dr. Szombati Istvánt, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet reumatológusát kérdeztük.

PAJZSMIRIGY ALULMŰKÖDÉS (HYPOTHYREOSIS)

DEFINÍCIÓ

A pajzsmirigy által termelt hormonok (tiroxin, trijód tironin) a szervezetben sokrétű hatást fejtenek ki. (ld. Hyperthyreosis) Pajzsmirigy alulműködésről akkor beszélünk, ha ezen hormonok szintje a vérben csökken.

ELŐFORDULÁS

Nemzetközi statisztikák szerint a 60 év feletti népesség 2 %-a érintett. Jóval gyakoribb idős-, mint fiatalkorban és elsősorban nők betegszenek meg.

PAJZSMIRIGY TÚLMŰKÖDÉS (HYPERTHYREOSIS)

DEFINÍCIÓ

A pajzsmirigy a nyak 2 oldalán az ádámcsutka alatt elhelyezkedő belső elválasztású mirigy. Hormontermelő szerv, az általa termelt hormon a tiroxin (T4), illetve az úgynevezett trijódtironin (T3), amelyek jódot tartalmaznak. Ezek a hormonok többek között a szervezet méhen belüli, illetve gyermekkori fejlődéséért, illetve minden életkorban az anyagcsere fenntartásáért felelősek.

A fenti hormonok szintézisét az agyalapi mirigy befolyásolja (TSH).

DEFINÍCIÓ

A prosztata /dülmirigy/ a férfi nemi szervek közé tartozó, a húgyhólyag alatt elhelyezkedő diónyi szerv. Ahogy a magyar elnevezése is mutatja mirigyes szerv, nyákos váladékot termel, amely a magömléskor a húgycsőbe kerül és az ondó egyik összetevőjét alkotja. Rosszindulatú daganatát nevezik prosztataráknak. A prosztata anatómiailag egy külső és egy belső rétegből áll, a rosszindulatú elfajulás nagyrészt a külső részben alakul ki.

A magyar sportkardiológia megteremtése

Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése.


A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére.

Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.

A december a legtöbb családban a karácsonyi készülődés jegyében telik. Adventi koszorút készítünk, mézeskalácsot sütünk, kellemes fahéj- és narancsillat lengi körbe a lakást, ajándékozási ötleteket gyűjtünk, vagyis megpróbáljuk minél hangulatosabbá varázsolni az ünnep előtti perceket. A karácsonyi készülődés azonban sokunknak a meghitt, örömteli percek mellett sok fejtörést, agyonhajszolt napokat is jelent. Az ünnep közeledtével pedig egyre elcsigázottabbak leszünk, és magunkkal már nincs is időnk foglalkozni.

Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal.

Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.

Feliratkozás ultrahang csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×