A stressz és a rendszertelen életmód hatásai a koszorúérrendszerre.
A koszorúér elmeszesedése, az iszkémiás szívbetegség kockázata az életkor előrehaladásával mindkét nemben fokozódik. Ugyanakkor sajnos a fiatalkori – férfiaknál 45, nőknél 55 év alatt – szívinfarktusok gyakorisága az elmúlt évtizedben növekedést mutatott. Ez a tendencia az összes szív- és érrendszeri akut esemény gyakoriságának fokozódásával együtt észlelhető. Számos kutatócsoport vizsgálta a fiatalkori szívinfarktus okait, és az A típusú személyiség (menedzser típus), illetve a munkahelyi stressz oki szerepét igazolták.
Az A típusú személyiség (mely a fiatal menedzserek sajátossága volt az USA-ban, ezért menedzsertípusnak is nevezték) impulzivitásával, megalkuvást nem ismerő sikerorientáltságával és állandó teljesítménykényszerével folyamatos stresszt jelent saját maga és a környezete számára is.
Ez a teljesítményt kezdetben jelentős mértékben javítja, de azáltal, hogy képtelen "kikapcsolni", pihenni, számos pszichoszomatikus betegség okozója lehet. A panaszok teljes mértékben hasonlóak a szervi betegséghez, típusos anginás rosszulléttel, nehézlégzéssel, szapora-rendetlen szívverés érzésével.
Kezdetben a panaszok hátterében a legalaposabb kivizsgálással sem lehet szervi eltérést találni, de a betegek szorongása ezáltal nem csökken. A tartósan fennálló stresszhelyzet azonban bizonyíthatóan súlyos egészségkárosodásokhoz vezethet.
Amikor a munka során valaki stresszben van, nagy mennyiségű stresszhormon kerül a véráramlásba, gyorsul a szívritmusa, megnő a vérnyomása és megfeszülnek az izmai. Mindez nem okoz jelentős problémát, ha csak alkalomszerűen jelentkezik. Azonban tartós feszültség esetén az emberi test folyamatosan készültségben áll, így megnő a különféle panaszok és betegségek kockázata.
A betegeknek több lehetőségük van: vagy minden alkalommal felkeresik a családorvosukat, vagy előjegyzést kérnek kardiológiai szakrendelésre, vagy nem foglalkoznak a tünetekkel. A betegek általában már panaszmentesen jutnak el az orvosi rendelőbe, ahol a nyugalmi EKG általában nem mutat eltérést.
Tudni kell azonban, hogy a szívinfarktus előrejelzésében a panaszmentes időszakban készített EKG nem jelzi megfelelő érzékenységgel a közelgő koszorúéreseményt. A negatív EKG a beteget sem nyugtatja meg, újabb panasz esetén ismét tanácstalan a teendőket illetően. A terheléses EKG-vizsgálat – mint következő lépcsőfok – sokkal jobb diagnosztikai lehetőség, de negatív esetben a beteg nem nyugszik meg, mert az ő panaszai nem fizikai terhelésre, hanem stresszre szoktak kialakulni.
A teendő nagyon egyszerűnek tűnik: iktassuk ki a kóros mértékű stresszt az életünkből, s a megfelelő diéta tartása mellett végezzünk rendszeres testmozgást. Sajnos, ez a mindennapi gyakorlatban nehezen megvalósítható, és csak a "baj" bekövetkezte után (szívinfarktus, stroke) képesek a betegek radikálisan változtatni életmódjukon.
A stresszes életmódot élőknek segítséget jelenthetne ugyanakkor, ha mindig, a panaszok alatt elérhető lenne egy olyan készülék, amellyel nem csak egyszerűen EKG készíthető, de megjegyzi a normális alap EKG-t, és azzal összehasonlítva jelzi az esetleges különbségeket is. Egy kardiológus számára is ideális állapot, ha a betege a panaszok alatt készült EKG-val keresi fel, ennek segítségével megnyugtathatja őt, vagy elkezdheti a megfelelő terápiát.
Az emberek egy jelentős része nem megy el orvoshoz panaszok esetén sem, mert a személyiségükből adódóan az ottani várakozást sem tolerálják. Az ő számukra is ideális lehetőség lenne egy kisméretű, hordozható és könnyen kezelhető EKG-készülék, amely jelezné a változásokat, és a megfelelő időben juttatná el a beteget az orvoshoz.
Összefoglalva elmondható, hogy a stressz számos olyan tünetet produkálhat, mely megfelelhet az anginának, de nem biztos, hogy a panaszok szervi eredetűek. Egy hordozható EKG a betegnek megnyugvást jelenthet, az amúgy is meglévő feszültséget, szorongást csökkenthetné - és nem utolsósorban időben orvoshoz irányítaná őt.
Dr. Papp Előd
belgyógyász, kardiológus szakorvos
forrás: archívum
(Patika Tükör – 06.01.05)
Kaphatók okosórák, melyek figyelik a szív elektromos aktivitását, egycsatornás EKG készítésére képesek. Mindazonáltal pontosságuk és megbízhatóságuk ezen az egy szűkös csatornán sem garantált.
