nyugalmi EKG

Magyarországon még mindig a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a legfőbb halálokot. Míg Nyugat-Európában a várható életkor egyre kitolódik, Magyarországon csak az elmúlt időben kezdett lassan emelkedni. Az alacsony életkor okai főként a civilizáció ártalmai között keresendők. A felgyorsult élettempó, a rossz táplálkozási szokások, az elhízás, a fizikai állóképesség csökkenése, az ülő életmód, a dohányzás mind-mind a szívbetegségek kialakulásához vezethetnek.

A stressz és a rendszertelen életmód hatásai a koszorúérrendszerre.

A koszorúér elmeszesedése, az iszkémiás szívbetegség kockázata az életkor előrehaladásával mindkét nemben fokozódik. Ugyanakkor sajnos a fiatalkori - férfiaknál 45, nőknél 55 év alatt - szívinfarktusok gyakorisága az elmúlt évtizedben növekedést mutatott. Ez a tendencia az összes szív- és érrendszeri akut esemény gyakoriságának fokozódásával együtt észlelhető. Számos kutatócsoport vizsgálta a fiatalkori szívinfarktus okait, és az A típusú személyiség (menedzser típus), illetve a munkahelyi stressz oki szerepét igazolták.

DEFINÍCIÓ

A koszorúérbetegségről beszélünk akkor, ha a szív vérellátása a szívet ellátó verőerek betegsége miatt károsodik. A szív verőereinek falában az úgynevezett koszorúerekben az érelmeszesedés részjelenségeként mész rakódik le, az erek falát beszűkítve. Ez a hosszantartó folyamat végül károsítja a szívizom oxigén- és tápanyagellátását, a károsodás súlyos esetben olyan komoly, hogy szívizomelhalás (infarktus), hirtelen halál is felléphet.

A beszűkült falú koszorúérben vérrög alakulhat ki, azt teljesen elzárva.

ELÖFORDULÁS

A koszorúérbetegség a világ fejlett országaiban a halálozás vezető okát képezi.

Feliratkozás nyugalmi EKG csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×