Az Egészségügyi Minisztérium honlapján elérhető mind a hat tanulmány, amelyet korábban a Boston Consulting Group (BCG) az előző kormányzat megbízásából készített a magyar egészségügy átalakításáról.
Az anyagokból egyértelműen kiderül, hogy az Orbán-kormány legkésőbb 2020-ban részletes képet kapott az egészségügy súlyos problémáiról, mégsem adott azokra következetes, átfogó és nyilvánosan megvitatott kormányzati választ. A 2020-as Projekt Hippokratész tanulmány és vezetői összefoglaló megrendelésének dokumentált díja önmagában több mint bruttó 352 millió forint volt.
A Tisza-kormány idén májusban rendelte el az évekig titkosan kezelt BCG-tanulmányok soron kívüli felülvizsgálatát a nyilvánosságra hozatal lehetőségének megfontolásával. A dokumentumok a magyar egészségügy gyökeres átalakításáról szólnak, egy olyan rendszeréről, amely az ország minden polgárát érinti, és amelynek fenntartásához mindenki hozzájárul. Noha az anyagok közpénzből készültek, azokat a társadalom, a szakmai közösség és az ellátórendszer szereplői mégsem ismerhették meg.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint kötelességük nyilvánosságra hozni a közpénzből készült dokumentumokat akkor is, ha a javaslatok egy része mára elavult, és az Egészségügyi Minisztérium nem ezekre építi a munkáját.
A dokumentumokat a BCG, a világ egyik vezető stratégiai tanácsadó cége az előző kormányzat három minisztériumának megbízásából készítette 2020 és 2024 között. A mintegy 1650 oldalas, hat dokumentumból álló csomag három, tartalmilag egymáshoz kapcsolódó részből áll. A tanulmányok részletesen feltárják a magyar egészségügy súlyos, rendszerszintű problémáit, így a finanszírozási hiányosságokat, az orvos- és szakdolgozóhiányt, a kórházak eladósodását és az ellátáshoz való hozzáférés zavarait.
Az előző kormányzat legkésőbb 2020 augusztusától ismerte a helyzet súlyosságát, s a 2024-es BCG-záródokumentum már maga is a reformfolyamatok lelassulásáról számolt be. Ahol a kormányzat lépett, ott többnyire kiragadott, egymástól elszigetelt intézkedések születtek; ezek nem álltak össze a betegutakat, a finanszírozást, az egészségügyi dolgozók helyzetét és a hozzáférési különbségeket egyszerre kezelő reformmá.
Az Egészségügyi Minisztérium szerint a javaslatok egy részének vitathatósága nem menti fel a korábbi kormányt a feltárt problémák kezelésének felelőssége alól, hangsúlyozva továbbá, hogy a közzététel nem jelenti a BCG által felvázolt intézménybezárási, kapacitáscsökkentési, finanszírozási vagy biztosítási megoldások támogatását, átvételét vagy végrehajtásának előkészítését.
Azért hozzák nyilvánosságra a dokumentumokat, mert a közpénzből készült, közügyeket érintő elemzések megismerése a társadalom joga, és mert ezek az anyagok fontos képet adnak a 2020 és 2024 közötti helyzetről és kormányzati elképzelésekről.
A dokumentumok itt olvashatók el teljes terjedelmükben.
(MTI)
