Egyre több tudományos eredmĂ©ny támasztja alá a mediterrán Ă©trend hatĂ©konyságát a szĂv- Ă©s Ă© rendszeri, valamint a daganatos megbetegedĂ©sekben is.
A mediterrán Ă©trend elnevezĂ©s a huszadik század közepĂ©n keletkezett: a mediterrán tĂ©rsĂ©gben Ă©lĹ‘ nĂ©pek hagyományos Ă©tkezĂ©sĂ©re vonatkozott. A kĂĽlönbözĹ‘ nemzetek Ă©tkezĂ©sĂ©ben vannak kĂĽlönbsĂ©gek Ă©s hasonlĂłságok is. Legnagyobb kĂĽlönbsĂ©g a zsĂrtartalomban van: a KrĂ©tán Ă©lĹ‘k Ă©trendjĂ©ben az energia 40 százalĂ©ka, mĂg a DĂ©l-Olaszországban Ă©lĹ‘kĂ©ben 25-30 százalĂ©ka származik zsiradĂ©kbĂłl.
Az étrend alapját a zöldségfélék, gyümölcsök, szárazhüvelyesek (szárazbab, lencse, sárgaborsó), és a teljes őrlésű gabonafélék (korpás termékek) képezik. Ehhez társulnak - mérsékelt mennyiségben - a tej és tejtermékek, a szárnyasok, a halak, valamint kis mennyiségben egyéb húsok (sovány sertés, marha, vad) és az édességek.
Az Ă©trendben naponta 2-3 dl vörösbor is szerepel, az Ă©tkezĂ©sek mellĂ© elfogyasztva. Fontos tudni, hogy a zsĂrforrás az olĂva olaj, amely gazdag vĂ©dĹ‘ hatásĂş alkotĂłelemekben. A napi menĂĽhöz mĂ©g napi 1,5-2 l folyadĂ©k (fĹ‘leg vĂz) elfogyasztása is hozzátartozik, valamint a rendszeres testmozgás Ă©s az ebĂ©d utáni szieszta is elmaradhatatlan.
Ma Magyarországon - minimális mĂłdosĂtással - alkalmazhatĂł a mediterrán Ă©trend. Az elhĂzottak Ă©s cukorbetegek az Ă©dessĂ©get mindenkĂ©ppen hagyják ki Ă©trendjĂĽkbĹ‘l. A rĂ©szletes mĂłdosĂtásban a beteg állapota Ă©s lehetĹ‘sĂ©gei ismeretĂ©ben a dietetikus tud táplálkozási tanácsot adni.
Bozóné Kegyes Réka
forrás: artchĂvum
(Patika Tükör – 060328)