Egyre több tudományos eredmény támasztja alá a mediterrán étrend hatékonyságát a szív- és é rendszeri, valamint a daganatos megbetegedésekben is.
A mediterrán étrend elnevezés a huszadik század közepén keletkezett: a mediterrán térségben élő népek hagyományos étkezésére vonatkozott. A különböző nemzetek étkezésében vannak különbségek és hasonlóságok is. Legnagyobb különbség a zsírtartalomban van: a Krétán élők étrendjében az energia 40 százaléka, míg a Dél-Olaszországban élőkében 25-30 százaléka származik zsiradékból.
Az étrend alapját a zöldségfélék, gyümölcsök, szárazhüvelyesek (szárazbab, lencse, sárgaborsó), és a teljes őrlésű gabonafélék (korpás termékek) képezik. Ehhez társulnak - mérsékelt mennyiségben - a tej és tejtermékek, a szárnyasok, a halak, valamint kis mennyiségben egyéb húsok (sovány sertés, marha, vad) és az édességek.
Az étrendben naponta 2-3 dl vörösbor is szerepel, az étkezések mellé elfogyasztva. Fontos tudni, hogy a zsírforrás az olíva olaj, amely gazdag védő hatású alkotóelemekben. A napi menühöz még napi 1,5-2 l folyadék (főleg víz) elfogyasztása is hozzátartozik, valamint a rendszeres testmozgás és az ebéd utáni szieszta is elmaradhatatlan.
Ma Magyarországon - minimális módosítással - alkalmazható a mediterrán étrend. Az elhízottak és cukorbetegek az édességet mindenképpen hagyják ki étrendjükből. A részletes módosításban a beteg állapota és lehetőségei ismeretében a dietetikus tud táplálkozási tanácsot adni.
Bozóné Kegyes Réka
forrás: artchívum
(Patika Tükör – 060328)