Európa népessége várhatóan csökkenni és öregedni fog, ami kihívások elé állítja a munkaerőpiacot, az egészségügyi ellátást, a gondozási rendszereket és az államháztartásokat is – közölte az Európai Unión belüli demográfiai átalakulásról szóló harmadik jelentésében az Európai Bizottság.
A Brüsszelben közzétett jelentés szerint a hosszabb, egészségesebb élet lehetőséget kínál a társadalmi részvétel, az innováció és a növekedés fellendítésére.
A készségekre, a gondozásra, a lakhatásra és a regionális fejlesztésre vonatkozó célzott szakpolitikai intézkedések révén az EU segítheti a tagállamokat a demográfiai változások hatásainak enyhítésében.
Európa lakossága várhatóan csökkenni és öregedni fog, ami kihívásokat jelent a munkaerőpiac, az egészségügy, az ellátórendszerek és az államháztartás számára, ugyanakkor a hosszabb, egészségesebb élet lehetőséget kínál a részvétel, az innováció és a növekedés fellendítésére is. A készségekre, a gondozásra, a lakhatásra és a regionális fejlesztésre irányuló célzott politikák révén az EU segíti a tagállamokat a demográfiai változás hatásainak enyhítésében.
A jelentés szerint a népességszám Európában a "csúcson van". Az Európai Unió jelenleg 450,6 millió főt számlál, míg 2050-re körülbelül 445 millióra, 2100-ra pedig 398,8 millióra csökken, ami mintegy 11,7 százalékos csökkenést jelent, elérve az 1970-es években feljegyzett szintet.
Az európaiak ugyanakkor minden eddiginél tovább élnek. A születéskor várható élettartam 2024-re elérte a 81,5 évet, ami az egészségügy, az életszínvonal és a szociális körülmények fejlődését tükrözi. 2050-re az EU lakosainak közel egyharmada 65 éves vagy idősebb lesz, szemben a mai egyötöddel. A várható élettartam 2100-ra a nők esetében meghaladhatja a 90 évet, a férfiaknál pedig a 86 évet.
Mindezen változások jelentős kihívásokat jelentenek, a munkaerőhiánytól és a feszült állami költségvetésektől kezdve az ellátórendszerekre, az oktatási és képzési rendszerekre, valamint a regionális kohézióra" – fogalmaztak a jelentés összeállítói.
A változások ugyanakkor lehetőségeket is teremtenek. Példa lehet erre egy növekvő, hosszú élettartamra épülő gazdaság, mely új piacokat nyit a kifejezetten az idősebbek számára tervezett termékek, szolgáltatások és innovációk számára. Ez hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, ösztönözheti az innovációt az egészségügy, a technológia és a pénzügyi szolgáltatások területén.
Jelenleg a munkaképes korban lévő lakosság körülbelül 20 százaléka nem jelenik meg a munkaerőpiacon, a nemek közötti foglalkoztatási különbség 10 százalékos. Mintegy nyolcmillió fiatal nem vesz részt oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben. Ezzel szemben az 55-64 évesek foglalkoztatottsági aránya emelkedik a néhány évtizeddel ezelőtti szinthez képest.
A jelentésben azt is kimutatták, hogy a születési arány hanyatlik, miközben az európai társadalom öregszik, következésképpen a munkaképes korosztályba tartozó népesség csökken. A képzett munkaerő Európába vonzása már most fontos szerepet játszik a munkaerőhiány kezelésében. Azáltal, hogy az EU kívülről vonzza a tehetségeket, a képzett munkaerő migrációja támogathatja a kulcsfontosságú ágazatokat, erősítheti az innovációt, és segíthet ellensúlyozni az elöregedő népesség hatásait. Noha a munkaerő Európába vonzása enyhítheti a demográfiai nyomást, továbbra is prioritásként kell kezelni az EU-ban élő emberek továbbképzését és átképzését.
A meghosszabbodó életciklus azonban nyomást helyez az egészségügyi ellátásra, és növeli a hosszú távú gondozás iránti keresletet is. A támogatásra szorulók száma várhatóan 36-ról 48 millióra emelkedik 2070-re, a 80 év felettiek aránya pedig megkettőződik. Noha ez költségvetési kihívásokkal jár, ösztönzi az innovációt és a hatékonyabb ellátórendszerek kialakítását.
A jelentésben megjegyezték: az Európai Bizottság által 2023 októberében elfogadott demográfiai eszköztár uniós szakpolitikai javaslatokkal segíti a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat a demográfiai változások figyelembevételében a szakpolitikai döntéshozatalba és intézkedésekbe.
Javaslatai között az uniós bizottság a minőségi, fenntartható lakhatás hozzáférhetőbbé tételét szorgalmazza, különösen a fiatalok és a kiszolgáltatott háztartások számára. Szorgalmazza továbbá a generációk közötti szolidaritás erősítését, a szegénység csökkentését, a beruházások növelését az egész életen át tartó tanulásba, a szakképzésbe és a minőségi munkahelyekbe a versenyképes munkaerő kiépítése érdekében.
(MTI)
