Több, mint negyven évvel ezelőtt az Egyesült Államokban indították útjára a Füstmentes Napot, abból a célból, hogy segítsék a dohányosokat a leszokásban. Az amerikai sikerek hatására a Füstmentes Nap – amelyet minden november harmadik csütörtökén tartanak – nemzetközi nap lett.
Ezen a napon világszerte számos szervezet hívja fel a figyelmet a dohányzás ártalmaira és tesz lépéseket annak érdekében, hogy a függők leszokjanak.
Az első Füstmentes napot az Egyesült Államokban tartották 1977-ben, de ennek több kisebb előzménye volt. Az egyik első ezek közül a Massachusetts állambeli Randolph városának kezdeményezése volt, amikor arra kérték a dohányosokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és az így megtakarított összeggel támogassanak egy helyi iskolát.
Ma már nemzetközi szinten is megtartják a Füstmentes Napot, amelyen a leszokást támogató programoktól kezdve az egészségügyi kockázatokra való figyelmeztetésig a legkülönbözőbb módon irányítják rá a figyelmet a dohányzás problémáira az egészségügyben tevékenykedő szereplők és más szervezetek.
A dohányzás legfőbb kockázatai szinte mindenki számára ismertek, az utca embere bármikor fel tudná sorolni a dohányzás leggyakoribb, legsúlyosabb következményeit. De az már korántsem biztos, hogy azzal is ugyanilyen sokan tisztában vannak, hogy ezek a kockázatok gyakoribb egészségügyi szűréseket is indokolttá tesznek a rendszeresen dohányzók számára.
„Napi 25 szál cigaretta elszívása 24-25-szörösére növeli annak az esélyét, hogy valaki COPD következtében veszíti el az életét, és hasonló módon növeli a tüdőrák okozta halálozást is” – mondja dr. Mucsi János, gödöllői tüdőgyógyász. Magyarországon 2018-ban több, mint 22 ezer tüdőrákos beteget tartottak nyilván – ez az eddigi legmagasabb mért érték. „A 40 évesnél idősebb aktív és a már leszokott dohányosoknak az évenkénti tüdőszűrés mellett ajánlatos évente-kétévente a COPD szűrését célzó légzésfunkciós vizsgálatra is elmenni. Mind a tüdőrák, mind pedig a COPD esetében rendkívül fontos a korai diagnózis.”
A dohányosok közt a leggyakoribb halálok szív- és érrendszeri problémákkal függ össze. „A szívinfarktus és a stroke esélyét nagyjából ötszörösére növeli a már említett napi 25 szál cigaretta, ezért a kardiológiai vizsgálatok és az érszűkület-szűrés is gyakrabban ajánlott, mint a nem dohányosok esetében” - magyarázza dr. Mucsi János. „A dohányzás növeli a vastagbélrák és a végbélrák előfordulását is, a nők esetében pedig gyakoribb az emlőrák és a méhnyakrák. A csontritkulás szempontjából is nagyobb kockázatú csoportot jelentenek a dohányosok.”
Azzal, hogy szűréssel már korai stádiumban diagnosztizálják a dohányzással összefüggő betegségeket, elejét lehet venni a súlyosabb következményeknek. A leszokás közismerten nagyon nehéz, és az a hozzátartozó vagy barát, aki erre próbálja rávenni a dohányzás rabját, sokszor még ingerült reakciókat is tapasztal a dohányostól. „Mondtad már, tudom magamtól is, ne frusztrálj még te is!” De arra rávenni egy dohányost, hogy menjen el szűrésekre, minden bizonnyal könnyebb feladat. Fontos érv a szűrések mellett, hogy azok akkor is kimutatják a kezdődő problémákat, amikor még nem jelentkeznek a tünetek, amikor még sok mindent lehet tenni.
„Rendkívül nagy szerepe van a dohányos környezetének a dohányzás elleni harcban” – mondja dr. Mucsi János. „A közösségekben – a munkahelyen, a családban, a szórakozóhelyeken – kialakított szabályok, hogy hol lehet dohányozni és hol nem, egyrészt megvédik a többieket a passzív dohányzástól, másrészt a dohányosokat is arra késztetik, hogy ritkábban gyújtsanak rá, és az otthonukat is füstmentessé tegyék. A barátok, rokonok folyamatosan ösztönözhetik a dohányost a leszokásra és a szűrések igénybevételére. A dohányzás visszaszorítása dohányosok és nem dohányosok közös érdeke és feladata.”
