Néhány praktikus tanács nagy meleg esetére Próbáljuk meg úgy alakítani a napunkat, hogy legalább a legforróbb déli órákban ne kelljen az utcára menni. Ez főleg az idősekre, a gyerekekre és a krónikus betegségben szenvedőkre vonatkozik. Igyunk meg legalább napi 3-4 liter folyadékot, akkor is igyunk, ha éppen nem érzünk szomjúságot. A kisgyerekek és az idős emberek különösen hajlamosak a kiszáradásra.
klímaváltozás
Az egész földgolyót, a teljes emberiséget érintő, nyugtalanító változások korát éljük. Egy későbbi írásomban részletesebben kitérek az emberi lény és közösségei szociológiailag kevéssé megragadható degeneratív folyamataira, most azonban csupán a krízistorta egy vékonyka, de az ember fizikai létfeltételeit, életkilátásait nagymértékben meghatározó szeletével foglalkoznék röviden, ami nem más, mint a klímaváltozás.
Mindannyiunk tudjuk, hogy mit jelent számunkra a Nap. Ha hirtelen kialudna, az emberiség rövid távon halálra lenne ítélve. Órák-napok alatt összeomlanának a földi ökoszisztémák, az egész bioszféra. Márpedig jelenlegi ökológiai valenciánk, azaz tűrőképességünk globális (pontosabban szoláris) szemszögből nézve meglehetősen szűk, az emberiség – számos múltbéli „tudományos” jövendölés ellenére – minimálisan alkalmazkodóképes, hiszen a környezeti feltételek, esetünkben a kontinentális biotópok párhuzamos pusztulása esetén nincs hová mennünk. A bolygót képtelenek vagyunk elhagyni, kozmopolita mivoltunk a légkör ritkulásával együtt, valahol a sztratoszféra környékén foszlik szerteszét.
A krónikus allergiás gyulladás eleinte enyhe, bizonyos helyzetekben könnyen felejthető tünetekkel jár, súlyos, tartós panaszokat esetleg csak viszonylag késői szakaszában vált ki.
Mi okozhatja a betegséget?
A sí őse már 10-12 ezer évvel ezelőtt létezett. A síléc elődjét, a hótalpat Ázsiából vándorló nomád népek hozták Európába. Az akkoriban még csak járásra és futásra használt sporteszköz Skandináviában honosodott meg először.
Fényvédelem, fényvédőszerek
Szomorú tény, hogy egyre nő a nap okozta bőrbetegségek gyakorisága: krónikus bőrkárosodások, sőt bőrrák is kialakulhat.
Fontos feladatunk tehát a tudatos, rendszeres fényvédelem. Ezt már gyermekkorban el kell kezdeni, mert a már károsodást okozó UV (ultraibolya) sugáradag fele 18 éves korunk előtt ér bennünket. A fényvédelem legegyszerűbb módszere a nap kerülése. A déli órákban ne tartózkodjunk fedetlen bőrrel a tűző napon! Nagy vízfelület mellett, homokos parton, havas környezetben a szórt, visszatükrözött UV sugárzás is igen jelentős.
Hidegből melegbe
Február eleji kora délután, kint szikrázó napsütés, + 17 fok. A sarki iskolából ráérősen ballagnak haza a gyerekek, a babakocsit tologató mamák a napfény felé fordítják kicsinyüket, a nyugdíjasok is ráérősebben igyekeznek haza a boltból. A tavasz néhány napra beköltözött a télbe. A lányom szerint az autósok figyelmetlenebbek, mellettem a villamoson megállás nélkül ásítozik valaki, ebben a hirtelen jött, ám már napok óta tartó tavaszban fejfájósan ébredek.
A mobiltelefonok ma már közönséges használati tárgyai mindennapi életünknek. Ritkán tudatosul, hogy hányszor is emeljük ezeket fülünkhöz, hány perces diskurzusokat folytatunk, még kevésbé foglalkozunk elektromágneses tulajdonságaikkal.
A készülékek kiválasztása nem a rájuk jellemző SAR-értéken áll vagy bukik, hiszen kereskedelmi forgalomba kizárólag a hatályos rendelkezéseknek megfelelő, az előírt sugárzási határértékeken belül teljesítő telefonok kerülhetnek. Ennek ellenére érdemes a specifikus abszorpciós rátát figyelembe venni, és két hasonló tulajdonságokkal rendelkező készülék közötti választás esetén voksunkat az alacsonyabb értékkel bíró mellett letenni.
Magyarországon a pollenszezont három fő szakaszra lehet elkülöníteni. Az első tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustól a nyár közepéig tart. Ebben az időszakban főleg a füvek okoznak panaszt, míg a július végétől kezdődő s egészen októberig tartó szakaszban az üröm és a parlagfű pollenjei keserítik meg egyre több ember életét.
A médiumokat is uraló, az ország gázellátásával kapcsolatos kihívások, a gázai válság, a sajnálatosan szerteágazó köztörvényes kihágások hírei mellett érdemes még valamit tudatosítanunk: Magyarország nagy részén napok óta, különösen a fővárosban súlyosan szennyezett a levegő, huzamosan, olykor riasztóan túllépve az egészségügyi határértékeket (akár 400% felett).
Most már nem csak a mérete szempontjából releváns, a mélyebb légutakat elérni képes por koncentrációja, hanem más összetevőké is aggodalomra komolyan okot adóan növekedett. Kérjük, kísérjék figyelemmel az országos légszennyezettségi mérőhálózat által szolgáltatott adatokat, emeljük fel közösen szavunkat a mindnyájunk egészségét súlyosan veszélyeztető helyzetek megelőzéséért, felelős és kompetens kezeléséért, a hathatós és rendszeres beavatkozás érdekében, szemben az elmúlt években tapasztalt gyáva, kifogásokat kereső, bürokratikus tehetetlenséggel.
A tea kultúrtörténete
Teát először az ókori Kínában kortyoltak. A magyar honfoglalás idején Kína már exportálta is a szárított tealeveleket. A kényes cserjét, illetve annak nevelési és a szüretelt levelek előkészítési módját oly nagy titok övezte, hogy a teafogyasztást kultúrájába emelő Japánban csak a XII. századtól kezdték termeszteni a növényt, holott akkor már négyszáz éves hagyománya volt a teaszertartásoknak.
