SzemhĂ©jbajok – SzemhĂ©jszĂ©li gyulladĂĄsok

A szemĂ©szeti gyulladĂĄsos betegsĂ©gek között – a leggyakrabban elƑfordulĂł kötƑhĂĄrtya-gyulladĂĄs utĂĄn – a szemhĂ©jszĂ©l megbetegedĂ©sĂ©vel talĂĄlkozhatunk a legsƱrƱbben.

A szemhĂ©j szĂ©lĂ©re lokalizĂĄlĂłdĂł gyulladĂĄs kĂŒlönbözƑ kĂłrkĂ©pekhez vezet.

A pikkelyes szemhĂ©jgyulladĂĄs fƑleg olyan fehĂ©r bƑrƱ, vörös/vilĂĄgos hajĂș fiatalok kĂ©toldali megbetegedĂ©se, akiknek a bƑre testszerte, de kĂŒlönösen arcon, fokozott faggyĂștermelĂ©sre hajlamos. Ezen betegsĂ©gben a szemhĂ©jak vörösek, duzzadtak, korpĂĄzĂł hĂĄmlĂĄs tapasztalhatĂł. Legtöbbször krĂłnikus kötƑhĂĄrtya-gyulladĂĄs kĂ­sĂ©ri.

A pillaszƑrtĂŒszƑk gennykeltƑ baktĂ©riumok okozta gyulladĂĄsakor – fekĂ©lyes szemhĂ©jgyulladĂĄs – a szemhĂ©jszĂ©l szintĂ©n vörös, duzzadt. Szinte valamennyi pillaszƑr tövĂ©t sĂĄrgĂĄsvĂ©res pörk fedi, a pörk eltĂĄvolĂ­tĂĄsa utĂĄn pedig a szƑrtĂŒszƑ gennyes hĂłlyag formĂĄjĂĄban tƱnik elƑ. SpontĂĄn gyĂłgyulĂĄs sorĂĄn a szƑrtĂŒszƑ elpusztul, a pillĂĄk kihullanak. KĂ©sƑbb a szemhĂ©jszĂ©l hegesedik, megvastagszik, a megmaradt pillĂĄk pedig rendezetlenĂŒl nƑnek. A hibĂĄsan ĂĄllĂł pillĂĄk a szemgolyĂłt sĂșrolva ĂĄllandĂł irritĂĄciĂłt, felszĂ­ni sĂ©rĂŒlĂ©seket okozhatnak.

Vannak olyan baktĂ©riumok, amelyek a bƑr szarurĂ©tegĂ©t bontĂł enzimet termelnek. A kĂŒlsƑ szemzugban megtelepedve a terĂŒlet ĂĄllandĂł vörössĂ©gĂ©t, viszketĂ©sĂ©t, nedvedzĂ©sĂ©t okozzĂĄk. Az ĂĄllapot mindig fokozott könnyezĂ©ssel jĂĄr, ami az Ă©rintett bƑrterĂŒlet tovĂĄbbi felĂĄzĂĄsĂĄhoz vezet. A szem ĂĄllandĂł törölgetĂ©se pedig - mĂĄsodlagosan - egyĂ©b kĂłrokozĂłk megtelepedĂ©sĂ©t segĂ­ti.

Az emlĂ­tett gyulladĂĄsok többnyire ĂĄrtalmatlanok, megfelelƑ szemĂ©lyi higiĂ©nĂ© (gyakori kĂ©zmosĂĄs, a szem naponta többszöri tiszta vizes leöblĂ­tĂ©se), esetleg langyos kamillĂĄs borogatĂĄs az esetek többsĂ©gĂ©ben elegendƑnek bizonyul. Ha mĂ©gsem, ajĂĄnlatos szemorvoshoz fordulni, aki megfelelƑ antibiotikumos kezelĂ©st rendel.

Árpa, jégårpa

A szemhĂ©jszĂ©l az elƑzƑeknĂ©l jĂłval gyakoribb betegsĂ©ge a köznyelvben csak ĂĄrpĂĄnak nevezett elvĂĄltozĂĄs (hordeolum). Ez a szemhĂ©j mirigyeinek akut vagy krĂłnikus gyulladĂĄsa. A szemhĂ©j szöveteiben, a pillĂĄk tövĂ©nĂ©l nyĂ­lĂł valĂłdi Ă©s mĂłdosult faggyĂșmirigyek vannak. SzerepĂŒk, hogy termelƑdƑ vĂĄladĂ©kukkal sĂ­kosan tartsĂĄk a szemhĂ©j szĂ©lĂ©t, ahol az elszarusodĂł hĂĄmbĂłl felĂ©pĂŒlƑ bƑr Ă©s az el nem szarusodĂł hĂĄmbĂłl felĂ©pĂŒlƑ kötƑhĂĄrtya egymĂĄssal talĂĄlkozik.

Ha ezeknek a mirigyeknek a kivezetƑ nyĂ­lĂĄsa valami miatt elzĂĄrĂłdik, a folyamatosan termelƑdƑ mirigyvĂĄladĂ©k nem tud kiĂŒrĂŒlni, a mirigy gyulladttĂĄ vĂĄlik. Az akut gyulladĂĄst közönsĂ©ges ĂĄrpĂĄnak, a krĂłnikust jĂ©gĂĄrpĂĄnak (chalazion) nevezzĂŒk.

Az akut gyulladĂĄst a pangĂł vĂĄladĂ©kban felszaporodĂł baktĂ©riumok okozzĂĄk. Ilyenkor a szemhĂ©j szĂ©li rĂ©sze – esetleg az egĂ©sz szemhĂ©j – megduzzad, s ez akĂĄr olyan fokĂș is lehet (kĂŒlönösen gyerekek esetĂ©ben), hogy ĂĄtmenetileg nem tudjuk kinyitni a szemĂŒnket. A gyulladt mirigy fölött a bƑr vörös, nyomĂĄsra Ă©rzĂ©keny. IdƑvel a gyulladĂĄs egyre körĂŒlĂ­rtabbĂĄ vĂĄlik. EzutĂĄn vagy beolvad Ă©s az elfolyĂłsodott genny spontĂĄn kiĂŒrĂŒl, vagy az ĂĄllapot krĂłnikussĂĄ vĂĄlik.

A jĂ©gĂĄrpa kialakulhat akut kezdet nĂ©lkĂŒl is. Ekkor a pangĂł mirigyvĂĄladĂ©k besƱrƱsödik, de nem fertƑzƑdik. Ez a forma gyakoribb a felsƑ szemhĂ©jon. Ilyenkor a szemhĂ©j felszĂ­nĂ©bƑl fĂĄjdalmatlan, kerekded, borsnyi-borsĂłnyi csomĂł emelkedik elƑ, mely tömött tapintatĂș, nyomĂĄsra nem Ă©rzĂ©keny, felette a bƑr eltolhatĂł, környezetĂ©vel egyezƑ szĂ­nƱ. A jĂ©gĂĄrpa ritkĂĄn felszĂ­vĂłdhat, de ĂĄltalĂĄban csak mƱtĂ©ttel lehet eltĂĄvolĂ­tani.

Akut szakban meleg borogatĂĄssal, kenƑcsös pĂĄrakötĂ©ssel a beolvadĂĄs Ă©s a spontĂĄn megnyĂ­lĂĄs, a kiĂŒrĂŒlĂ©s meggyorsĂ­tĂĄsa a cĂ©l. A jĂ©gĂĄrpa visszafejlƑdĂ©sĂ©re vagy ĂĄttörĂ©sĂ©re antibiotikus szemcseppekkel, kenƑcsökkel akkor van esĂ©ly, ha akutan (vöröses csomĂł formĂĄjĂĄban) kezdƑdött.

A konzervatĂ­v kezelĂ©ssel dacolĂł ĂĄrpa esetĂ©n a mƱszeres eltĂĄvolĂ­tĂĄs lehet a megoldĂĄs. Ilyenkor – elƑzetes Ă©rzĂ©stelenĂ­tĂ©s utĂĄn – a szemhĂ©j belsƑ felszĂ­nĂ©n ejtett 1-2 mm-es metszĂ©sbƑl a felszaporodott faggyĂșt Ă©s a megvastagodott mirigyfalat eltĂĄvolĂ­tjĂĄk, majd megfelelƑ utĂłkezelĂ©ssel biztosĂ­tjĂĄk a mielƑbbi sebgyĂłgyulĂĄst. A beavatkozĂĄsnak, amit ambulĂĄns mƱtĂ©t formĂĄjĂĄban vĂ©geznek, gyakorlatilag nincs kockĂĄzata. ElmaradĂĄsa esetĂ©n azonban – az esztĂ©tikai hibĂĄn tĂșl – a jĂ©gĂĄrpĂĄnak szemgolyĂłra kifejtett nyomĂĄsa következtĂ©ben lĂĄtĂĄszavar, ĂĄllandĂł irritĂĄciĂł lĂ©phet fel.

Dr. Kabai Magdolna
szemész szakorvos

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 030901)