Bizonyára sokunkkal megesett már, hogy belázasodtunk, fájt és ment a hasunk, rossz volt a közérzetünk. E tüneteknek számos oka lehet: többek között valamilyen fertőzés (vírus, baktérium, féreg) stb. Van azonban egy olyan csoportja a hasmenésekkel (is) járó bélgyulladásoknak, melyeket idült gyulladásos bélbetegségek összefoglaló néven ismerünk. Ezek a betegségek sajnos elhúzódó jellegűek, hol múlófélben vannak, hol kiújulnak, kínozzák az embert, általános leromláshoz vezethetnek. Két fő betegség tartozik ide: a Crohn-betegség és a fekélyképződéssel járó colitis ulcerosa, a fekélyes vastagbélgyulladás.
A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa számos hasonlatosságot mutat, de van jó néhány eltérő vonásuk is. Közös vonásuk, hogy a háttérben valójában kimutatható ok-okozati összefüggés nincs - bár az újabb kutatások időről időre összefüggésbe hozzák esetleges fertőző ágens(ekk)el -, és hogy a javulások és a visszaesések váltakozva jelennek meg.
A Crohn-betegség kezdetben hőemelkedéssel, rossz közérzettel, jobb alhasi fájdalommal, fogyással, hasmenéssel, étvágytalansággal jelentkezhet. Gyakran mutatja heveny vakbélgyulladás vagy heveny bélelzáródás képét. Leggyakrabban a 14-24 év közötti korosztálynál jelentkezik. Az egész bélhuzamon át megjelenhet, mégis leggyakrabban a csípőbél vége és a vastagbél kezdeti szakasza érintett. Általában szegmentálisan mutatkozik (az ép szakaszokat gyulladt szakasz váltja fel, ezek egymás mellett helyezkednek el) az egész falra kiterjedő gyulladás. Összenövések keletkezhetnek, sőt sipolyok megjelenése is igen jellemző erre a kórképre. Emellett pl. ízületi gyulladás is társulhat a betegséghez.
A fekélyes vastagbélgyulladás leggyakrabban a 15-30 és az 50-70 éves korosztálynál jelenik meg. Véres-nyákos hasmenéssel kezdődhet, melyet alhasi görcsök kísérhetnek. De megjelenhet hirtelen magas lázzal, hashártyagyulladás tüneteivel is. A betegség a vastagbélre korlátozódik. Jellemző, hogy a betegnek napi 10 vagy több alkalommal kínzó fájdalmak közepette kell székletet ürítenie. Jellegzetes a fekélyekkel borított vastagbél-nyálkahártya. Ehhez a betegséghez is társulhat ízületi gyulladás. Fontos kiemelni, hogy a colitis ulcerosa esetén megnő a vastagbélrák kockázata, emiatt rendszeresen vizsgálni kell a beteget.
Kezelés: Mindkét betegség kezelése részint konzervatív (gyógyszeres), részint sebészi (pl. tályogok, bélelzáródás, kitágult toxikus vastagbél stb. esetén). A kezelések során a betegek életminősége javul, közérzetük normalizálódik, de sajnos a visszaeséseket megakadályozni nem igazán lehet, legfeljebb a tünetmentes időszak nyújtható.
Tehát általánosságban elmondható, hogy a hasmenéses állapotokért számos tényező lehet felelős, azonban az orvosnak mindig körültekintőnek kell lennie, figyelembe véve a fenti kórképcsoportot is.
Fábián Gábor
forrás: archívum
(Patika Tükör – 010701)
