Eredete ismeretlen, jellemzője, hogy a bél nyálkahártyája vérbő, kifekélyesedett. Az állandó hasmenés, rossz tápanyagfelszívódás miatt a beteg állapota leromlott, vérszegénység, fehérjehiányos állapot jellemző.
A diéta célja, a kóros anyagcserezavarok kivédése, az ingerlékeny colon (vastagbél) megnyugtatása, az étvágytalan beteg állapotának javítása.
A Crohn-betegség leggyakrabban fiatalkorban kezdődik és élethosszig tart. A kóroka ismeretlen, kialakulásában több tényező játszhat szerepet. A betegség leggyakrabban a csípőbelet (ileum) érinti, de a tápcsatorna bármely részén előfordulhat.
Világszerte egyre gyakoribbá válnak azok a megbetegedések, amelyek kialakulásában szerepet játszanak a helytelen táplálkozási és életmódbeli tényezők. Több mint fél évszázada tudjuk, hogy az egészség megőrzésének alapvető feltétele a minőségi táplálkozás. A legfontosabb energiát adó tápanyagok a fehérjék, a zsírok, és a szénhidrátok, ám ezek a szervezet kiegyensúlyozott, harmonikus működéséhez mégsem jelentenek elegendő forrást. Az egészség megőrzésben nagy fontossággal bírnak még a vitaminok, az ásványi anyagok, valamint az élelmi rostok.
A vastagbél nagyon fontos szervünk, hiszen nemcsak a táplálék emésztésében és a tápanyagok felszívásában, de szervezetünk védekezôképességében is kiemelkedô szerepet játszik.
A vastagbélben egymással egyensúlyban élnek a jótékony és káros baktériumok milliárdjai. Ezek alkotják a normál bélflórát, ami a felnőttek testtömegéből 1-1,5 kg-ot tesz ki!
Amikor ez az egészséges egyensúly megbillen, kellemetlen közérzet, rosz-szabb emésztés, hasmenés jelentkezhet.
Mit tehetünk a mikrobiális egyensúly helyreállításáért?
Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás
Bizonyára sokunkkal megesett már, hogy belázasodtunk, fájt és ment a hasunk, rossz volt a közérzetünk. E tüneteknek számos oka lehet: többek között valamilyen fertőzés (vírus, baktérium, féreg) stb. Van azonban egy olyan csoportja a hasmenésekkel (is) járó bélgyulladásoknak, melyeket idült gyulladásos bélbetegségek összefoglaló néven ismerünk. Ezek a betegségek sajnos elhúzódó jellegűek, hol múlófélben vannak, hol kiújulnak, kínozzák az embert, általános leromláshoz vezethetnek. Két fő betegség tartozik ide: a Crohn-betegség és a fekélyképződéssel járó colitis ulcerosa, a fekélyes vastagbélgyulladás.
Bár a kutatók már az 1930-as években felismerték, hogy a hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak nélkülözhetetlenek a szervezet számára, az omega-3 típusú zsírsavak akkor kerültek az érdeklődés középpontjába, amikor bebizonyosodott, hogy a nagy omega-3 zsírsavtartalmú étrenden élők között sokkal kisebb az infarktus okozta halálozás, mint más népcsoportoknál (Az eszkimók és a dánok adatait hasonlították össze.)
Nemrégiben a Patika Tükör egyik olvasója azt írta, hogy kivizsgálása során divertikulózist állapítottak meg nála, és arról érdeklődött, hogy mit ehet az, akinek ilyen betegsége van.
Mint a legtöbb krónikus megbetegedés, a divertikulózis is kapcsolatba hozható a rendszertelen életmóddal, az egészségtelen táplálkozással, és a mozgásszegény életmóddal.
Mi a divertikulózis?
A székrekedés kezelésében a leghatékonyabb megoldás az életmód- és étrendi változtatás.
Székrekedéssel nagyon sok ember küszködik, mégis hosszú idő telik el addig, míg a székelési panaszok miatt felkeresik az orvost.
Az élelmi rostokról
A rostszegény táplálkozás is felelős a krónikus nem fertőző megbetegedések kialakulásáért
Ami az egyik embernek táplálék, az a másik embernek keserű méreg (Lucretius i.e. 95-55). A táplálékfogyasztással kapcsolatos kellemetlen reakció kialakulása régóta ismert. Már Hippokratész is megfigyelte, hogy az arra érzékeny embereknél sajtfogyasztást követően fejfájás jelentkezik.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.