Napjainkban a minket kiszolgáló, magas színvonalú technológiának, a mozgásszegénység életmódnak és a nem megfelelő minőségű étrendnek köszönhetően rohamosan és globálisan növekszik az évente regisztrált új arthritises betegek száma.
Napjainkra az arthritis vált a mozgáskorlátozottság vezető okává a nyugati országok többségében. Magyarországon is népbetegségnek számít. A nyugati társadalmakban az arthritis fő okait három nagy csoportba sorolják a szakemberek: strukturális eltérések, melyek az ízületek mechanikai kopását, elhasználódását eredményezik; táplálkozással kapcsolatos hiányosságok, melyek az ízületeket felépítő anyagok leépüléséhez vezetnek, valamint táplálékallergiák, melyek következtében az ízületek szerkezetét károsan befolyásoló immunreakciók lépnek fel.
A strukturális eltérések az ülő életmód dominanciájából, illetve a testünket egyoldalúan terhelő munka vagy sport, a terhesség, a gyors növekedés, egyes sérülések stb. következtében állnak elő. Ha testtartási izmaink nem működnek többé szimmetrikusan, vázrendszerünk deformálódni kezd. Az ízületek megsínylik a változást: elcsavarodnak, dörzsölődnek, ezáltal kopni kezdenek és fájdalmassá válnak. Ezek a krónikusan zajló folyamatok számtalan testtartásbeli eltérés - lógó, előreeső fej, csapott vállak, púpos hát, elcsavarodó csípő - kialakulásához vezetnek. A változások szinte törvényszerű kísérőjelenségei a manapság oly gyakori izomfájdalmak, állandó fáradtság, valamint folyamatosan dörzsölődő, egyre jobban elkopó, fájdalmas ízületek. Minél hosszabb ideig nem veszünk ezekről tudomást, a tünetek annál kellemetlenebbé válnak és annál jobban akadályozzák mindennapi tevékenységeinket.
Bár furcsán hangzik: a táplálkozással kapcsolatos hiányosságok ugyancsak ízületi károsodást okozhatnak. Ha valaki hosszú éveken át többszörösen feldolgozott, túlfinomított, de táplálkozási szempontból értéktelen élelmiszereket fogyaszt, gyengül szervezetének azon képessége, hogy az elöregedett vagy sérült sejteket újakkal pótolja. Ennek eredményeképpen az ízületek építőanyagai gyengülnek, minőségük drasztikusan romlik: a porcfelszínek felmaródnak, a csontsűrűség csökken (osteoporosis, azaz csontritkulás alakul ki), az inak és az ízületi szalagok gyengülnek stb.
A táplálékallergiák bizonyos szempontból összefüggnek a táplálkozásbeli hiányosságokkal, azoktól azonban mégis elkülönítendők. Ha étrendünk évek óta nem megfelelő, nem csupán a vázizomrendszer, hanem az emésztőrendszer is legyengül. Az emésztőrendszer nyálkahártyabélésének gyengülése, romlása következtében egyre nagyobb arányban jutnak be emésztetlen, nagy táplálékmolekulák a véráramba. Ezek az azonosítatlan behatolók magas készültségi állapotba hozzák az immunrendszert, számtalan védekezési (allergiás) reakciót váltva ki a szervezetben. Az ilyen táplálékallergiák ezáltal felelősek lehetnek számtalan, a test legyengüléséhez vezető tünet kialakulásáért, melyek közül az egyik leggyakoribb a krónikus ízületi gyulladás és fájdalom.
Ma már rendelkezésre állnak azonban azok a tudományos eredmények és tapasztalatok, melyek támogatást nyújtanak az arthritisben szenvedőknek abban, hogy legyőzzék betegségüket és újra teljes, aktív életet élhessenek. A NASA nemrégiben kutatásokat végzett, melyek során a testtartási izmok működését vizsgálták a súlytalanság állapotában. A vizsgálatok forradalmian új felismerésekhez vezettek arra vonatkozólag, hogyan lehet edzeni a testtartási izmokat a test szimmetriájának és helyes strukturális vonalbeállításának helyreállítása érdekében. E kutatások eredményein alapuló, bizonyítottan hatásos módszert szerkezeti helyreigazításnak (testtartás-helyreállításnak) nevezik, és már Magyarországon is alkalmazzák.
Gál Mária
forrás: archívum
(Népszava – 021028)
