Mentálhigiénia / pszichiátria

A mosoly az egyetlen olyan kommunikációs eszköz, amely minden kulturális szakadékot áthidal.

Míg a gesztusok és a nyelv elszigetel, addig a mosoly közel hoz egymáshoz. De vajon mióta mosolygunk? Az emberré válás folyamatának fontos része volt a hangokkal való közlés, ez eleinte valószínűleg csak a végtagok (főként a kéz) mozdulatait támaszthatta alá. Erre utal az is, hogy a fejlettebb emlősöknél is megfigyelhető a nevetés. Sok természetfilmben láthattuk már, hogy a játszadozó csimpánzok, miközben megtréfálják egymást (humorérzékük is van, néhány embertársunkkal ellentétben), furcsa recsegő, de ritmikus hangokat adnak ki. Persze az emberi nevetésnek más a mechanizmusa.

A dehidratált állapot fejfájáshoz, szédüléshez, levertséghez és sok más kellemetlen tünethez vezethet. Lehetséges azonban, hogy a szellemi folyamatokra is hatással van.

A tudományos vizsgálódások mindeddig arra fókuszáltak, miként is befolyásolja a test hidratáltsági foka a fiatalok teljesítményét. Leginkább pedig az izzadás és folyadékpótlás hatását mérték a sporteredményekre.

Gondolatok a szeretetről

Először is gondolkodjunk el azon, hogy mit is jelent ez a - véleményem szerint sokféle értelmezéssel felruházott - szó, hogy szeretet?

A poszttraumális stressz szindróma

A poszttraumális stressz szindróma (röviden: PTSD) a súlyos stressz következtében fellépő tünetegyüttes.

Mindennapi életünkben sokféle stresszhelyzetet élünk át, többnyire az ezekhez kapcsolódó problémákat képesek vagyunk megoldani. Hol könnyebben, hol nehezebben, de fel tudjuk dolgozni a minket ért bántó eseményeket, a traumákhoz kapcsolódó negatív érzések elmúlnak, s gyakran magát az eseményt is elfelejtjük. De előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekkel nem ilyen könnyű elbánni: sokáig rágódunk rajtuk, újra és újra eszünkbe jutnak, s az eseményhez kapcsolódó rossz érzések sem akarnak elmúlni.

A központi idegrendszer melynek része a gerincvelő és az agy igen érzékenyen reagál a sérülésekre. Azonban hatékony védelemmel rendelkezik a mindennapi életben általában jelentkező erőhatásokkal szemben. Így nem okoz agykárosodást az utazás közben fellépő gyorsulás, a zökkenések, a tornaórai ugrálás, de a futás sem.

Betegség: értelmetlen szenvedés vagy hajtóerő önmagunk megtalálásához?
Karola 54 éves, válása óta egyedül él. A gyermekei külföldön próbáltak szerencsét. Munkahelyén szeretik, a munkáját azonban nem találja túl érdekesnek. Négy éve magas a vérnyomása, vércukorszintje ingadozó, diétáznia kellene. Sokszor testileg-lelkileg rosszul érzi magát. Tudja, hogy az öregedéshez fűződő félelmei, az unokák utáni vágyakozás rontják el a hangulatát, de nem tud az érzésein változtatni. Egyre több gyógyszerre szorul.

Levelek és válaszok

Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném megkérdezni, hogy természetes-e, hogy tízéves kislányom fél az éjszakai elalvástól, lámpaoltástól.

Kedves Levélírónk!

A félelem összetett, ősi érzés, többféle gyökerű, melyet néha felnőttkorban is megtapasztalunk. Az ősidőkben létfenntartásunk része volt, a túlélést szolgálta (például félelem a vadállatoktól, a tűztől).

Nem csak választás kérdése...

Bár az egészségügy számos területe elnőiesedett, ám ez a szülész-nőgyógyász szakmára egyáltalán nem jellemző. Ha a szaknévsorban, a telefonkönyvben vagy az interneten böngészünk, akkor is azt figyelhetjük meg, hogy az e helyeken megjelenő szülészorvosok alig tíz százaléka nő. Pedig igény volna rájuk, vagy mégsem?

Önmegismerés, külső elvárások

Ha az embert olyannak fogadják el, amilyen, és nem várják el tőle azt, hogy mások elvárásaihoz igazodjon, akkor önmagát is könnyebben elfogadja...

Néhány szó az önértékelésről...

A szerénység rendkívül vonzó tulajdonság. Korán megtanuljuk, hogy hencegni, "felvágni" csúnya dolog. Mosolygunk, vagy bosszankodunk, ha valaki "fennhordja az orrát. "De mi történik, ha átesünk a ló túlsó oldalára? Amikor valós értékeinket sem vesszük észre, illetve nem ismerjük el, még magunk előtt sem.

Mitől függ, hogy valaki öntelt emberré válik, vagy királyfiként is csúf békának hiszi magát?

Az önértékelés nem genetikailag meghatározott része a lelki működéseknek, hanem egy tanulási folyamat során alakul ki. S hogy mikor kezdődik ez a tanulás?

"A memória az a hogyishívják, ami minden izéket megmozgat" - olvashatjuk Dévényi Tibor könyvében. Ám sajnos nem csak humoros írásokban, hanem a mindennapi beszédben is találkozunk ilyen és ehhez hasonló fordulatokkal. Azt is sokszor hallhatjuk a környezetünkben, hogy "nem jut az eszembe, öregszem, romlik a memóriám"

A nevetés és a mosoly anatómiája

"Sajátságos állapot, melyet a humor, vagy nevetségesség idézhet elő. Ez az állapot a hasizomnak sajátságos rángatózását idézheti elő, mely egészen a szájig, a szájon keresztül egészen a fülekig terjedhet s kórbonctanilag megállapítható. Ezt nevezzük nevetésnek. A nevetés nagyon gyakori tünet s mivel a hasizom mozgatása az emésztésre is igen jó hatással lehet, sokan mesterségesen s közvetve idézik elő." (Karinthy Frigyes: Nevetés)
Mosolyogj!

A szorongásról

Elég gyakran történik velünk, hogy gombócot érzünk a torkunkban, görcsbe rándul a gyomrunk, elönt a hideg veríték. Sokszor érthetetlen, hogy mi történik ilyenkor. Ijedtek vagyunk, pedig semmi nem ijesztett meg, és mégis...

A pontosan leírható félelem határán túl kezdődik a szorongás titokzatos és baljós világa. Félelem a "semmitől" vagy ahogy Camus fogalmazta: Félelem a nihiltől.

A szorongásra való képesség a lelki működés egyik fontos eleme, segítségével figyelünk fel a veszélyforrásokra.

Engem már senki sem szeret? Kistestvér a családban

A szuggesztió hatalma

A tamagocsi óta tudjuk, hogy a gyerekeket rendre, rendszerre lehet szoktatni, ha kis kedvencükről nekik maguknak kell gondoskodniuk. Ráadásul az elektromos háziállat - ha még emlékeznek rá - nem hullajtotta a szőrét, az eledele sem került pénzbe, azonkívül nem nőtt meg. Ezek voltak a praktikus oldalai. Az előnyei között azonban nem szerepelt, hogy terápiás hatással lenne bárkire. Pedig az állatterápia létező, hazánkban most terjedő gyógymód. Majd minden betegségtípus esetén jól használható.

Házasság, család

Talán nincs is még egy olyan intézmény, ami ennyire általános, közismert, megszokott lenne, ám amit ugyanakkor annyi előítélet és illúzió övezne, mint éppen a házasság és a család. Általános, amennyiben valamilyen formájában - a többnejűségtől a megosztott apaságig - minden ismert civilizációban megtalálható. Közismert, megszokott és természetes, mert mindannyian ebbe születünk bele, és ebben növünk fel.

Közhely, hogy a házasság és a család intézménye a XXI. században ezer sebből vérzik, amit a riasztó válási statisztikák is jeleznek.

Átlagosak, tehetségesek, zsenik

Mi az intelligencia? Sokan sokféleképpen magyarázzák, van, aki szerint egyszerűen gyors felfogó- és problémamegoldó képesség, a helyzetek pontos és azonnali felismerése.

Mások szerint az intelligencia műveltség, lexikális tudás, de hallottunk már olyat is, aki a modort, a jól nevelt viselkedést tartotta az intelligencia fokmérőjének. Ha a kutatókat kérdezzük, legalább annyira sokszínű válaszokat kapunk, mint a közemberektől, egyben azonban egyetértenek a szakértők: az intelligencia több faktorból álló, összetett mentális képesség. Ma, bár pontosan definiálni nem, de IQ-teszttel mérni tudjuk az intelligenciát.

A kudarc is, a siker is közös

Eszter az idén szeptemberben iskolás lesz. Amikor úgy február táján először került szóba, hogy elsőbe megy, nem látszott lelkesnek. Amikor édesanyja észrevette, hogy a cserfes kislány valósággal kerüli az "iskolás leszek" témát, s a márciusi születésnapjára kapott iskolatáskát is gondosan a szekrényébe süllyeszti, sejtette már, hogy gyereke valamiért szorong az iskolától. A titokra a leendő tanító nénivel való találkozáskor derült fény, amikor Eszter megkérdezte: lehet-e az iskolás, aki "néha" szopja az ujját, aki még nem tud írni, olvasni, aki szeret karácsonykor a feldíszített fa alatt aludni?

Levelek és válaszok

Tisztelt Szerkesztőség!

Oldalak

Feliratkozás Mentálhigiénia / pszichiátria csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×