Mentálhigiénia / pszichiátria

A poszttraumális stressz szindróma

A poszttraumális stressz szindróma (röviden: PTSD) a súlyos stressz következtében fellépő tünetegyüttes.

Mindennapi életünkben sokféle stresszhelyzetet élünk át, többnyire az ezekhez kapcsolódó problémákat képesek vagyunk megoldani. Hol könnyebben, hol nehezebben, de fel tudjuk dolgozni a minket ért bántó eseményeket, a traumákhoz kapcsolódó negatív érzések elmúlnak, s gyakran magát az eseményt is elfelejtjük. De előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekkel nem ilyen könnyű elbánni: sokáig rágódunk rajtuk, újra és újra eszünkbe jutnak, s az eseményhez kapcsolódó rossz érzések sem akarnak elmúlni.

Betegség: értelmetlen szenvedés vagy hajtóerő önmagunk megtalálásához?
Karola 54 éves, válása óta egyedül él. A gyermekei külföldön próbáltak szerencsét. Munkahelyén szeretik, a munkáját azonban nem találja túl érdekesnek. Négy éve magas a vérnyomása, vércukorszintje ingadozó, diétáznia kellene. Sokszor testileg-lelkileg rosszul érzi magát. Tudja, hogy az öregedéshez fűződő félelmei, az unokák utáni vágyakozás rontják el a hangulatát, de nem tud az érzésein változtatni. Egyre több gyógyszerre szorul.

Nem csak választás kérdése...

Bár az egészségügy számos területe elnőiesedett, ám ez a szülész-nőgyógyász szakmára egyáltalán nem jellemző. Ha a szaknévsorban, a telefonkönyvben vagy az interneten böngészünk, akkor is azt figyelhetjük meg, hogy az e helyeken megjelenő szülészorvosok alig tíz százaléka nő. Pedig igény volna rájuk, vagy mégsem?

Néhány szó az önértékelésről...

A szerénység rendkívül vonzó tulajdonság. Korán megtanuljuk, hogy hencegni, "felvágni" csúnya dolog. Mosolygunk, vagy bosszankodunk, ha valaki "fennhordja az orrát. "De mi történik, ha átesünk a ló túlsó oldalára? Amikor valós értékeinket sem vesszük észre, illetve nem ismerjük el, még magunk előtt sem.

Mitől függ, hogy valaki öntelt emberré válik, vagy királyfiként is csúf békának hiszi magát?

Az önértékelés nem genetikailag meghatározott része a lelki működéseknek, hanem egy tanulási folyamat során alakul ki. S hogy mikor kezdődik ez a tanulás?

A nevetés és a mosoly anatómiája

"Sajátságos állapot, melyet a humor, vagy nevetségesség idézhet elő. Ez az állapot a hasizomnak sajátságos rángatózását idézheti elő, mely egészen a szájig, a szájon keresztül egészen a fülekig terjedhet s kórbonctanilag megállapítható. Ezt nevezzük nevetésnek. A nevetés nagyon gyakori tünet s mivel a hasizom mozgatása az emésztésre is igen jó hatással lehet, sokan mesterségesen s közvetve idézik elő." (Karinthy Frigyes: Nevetés)
Mosolyogj!

Először is gondolkodjunk el azon, hogy mit is jelent ez a – véleményem szerint sokféle értelmezéssel felruházott – szó, hogy szeretet?

A legtöbb ilyen komplex fogalom önmagában olyan, mint a pszichológiában alkalmazott "kis festékpacni", az ún. Rorschach-ábra. Az amorf kis festékfolt önmagában nem hordoz tartalmat. Éppen ezért, ami nekem eszembe jut róla, rólam szól, én vagyok. A foltokba saját lelkivilágunkat vetítjük bele, a saját fantáziánkról, belső világunkról szól az, amit az ábra felidéz bennünk.

A szuggesztió hatalma

Házasság, család

Talán nincs is még egy olyan intézmény, ami ennyire általános, közismert, megszokott lenne, ám amit ugyanakkor annyi előítélet és illúzió övezne, mint éppen a házasság és a család. Általános, amennyiben valamilyen formájában - a többnejűségtől a megosztott apaságig - minden ismert civilizációban megtalálható. Közismert, megszokott és természetes, mert mindannyian ebbe születünk bele, és ebben növünk fel.

Közhely, hogy a házasság és a család intézménye a XXI. században ezer sebből vérzik, amit a riasztó válási statisztikák is jeleznek.

A kudarc is, a siker is közös

Eszter az idén szeptemberben iskolás lesz. Amikor úgy február táján először került szóba, hogy elsőbe megy, nem látszott lelkesnek. Amikor édesanyja észrevette, hogy a cserfes kislány valósággal kerüli az "iskolás leszek" témát, s a márciusi születésnapjára kapott iskolatáskát is gondosan a szekrényébe süllyeszti, sejtette már, hogy gyereke valamiért szorong az iskolától. A titokra a leendő tanító nénivel való találkozáskor derült fény, amikor Eszter megkérdezte: lehet-e az iskolás, aki "néha" szopja az ujját, aki még nem tud írni, olvasni, aki szeret karácsonykor a feldíszített fa alatt aludni?