"Sajátságos állapot, melyet a humor, vagy nevetségesség idézhet elő. Ez az állapot a hasizomnak sajátságos rángatózását idézheti elő, mely egészen a szájig, a szájon keresztül egészen a fülekig terjedhet s kórbonctanilag megállapítható. Ezt nevezzük nevetésnek. A nevetés nagyon gyakori tünet s mivel a hasizom mozgatása az emésztésre is igen jó hatással lehet, sokan mesterségesen s közvetve idézik elő." (Karinthy Frigyes: Nevetés)
Mosolyogj!
A jókedv, a nevetés valóban gyógyító hatású: a jóízű nevetés kedvezően hat a testre és a lélekre, akárcsak a szívből jövő mosoly. Bár a mosolynak számos árnyalata létezik - pl. derűs, cinikus, gúnyos, lenéző, önfeledt stb. -, az emberek többsége a mosoly gesztusát leginkább a szeretet, az öröm jeleként értelmezi.
Érdekes megfigyelés, hogy az öt alapvető érzelmi megnyilvánulás, így az öröm, a harag, az undor, a félelem, és a meglepetés kultúrától független és ezekhez az érzelmekhez kapcsolódó arckifejezések is egyetemesek. Az azonban vitathatatlan, hogy a mosoly jellegét az egyén kulturális környezete jelentősen befolyásolja, a mosoly mögött meghúzódó valódi érzelmek, pl. a gúny, a cinizmus és az ezekhez az érzelemhez tapadó arckifejezések kultúránként igen sokfélék lehetnek.
A mosoly fajtája, jellege - természetesen az adott szituáción túl - függ az életkortól, a nemtől és az intelligenciától is. Az érzelmek kifejezésénél nem csupán az arcjáték, de a testtartás és a hangszín is fontos kísérője a kommunikációnak, melyek szorosan összefüggenek egymással és leleplezhetik a beszélő valódi szándékát. Az ember érzelmeiről leginkább a száj, a szem, a szemöldök mimikai mozgása, és a pupilla nagysága árulkodhat. A mimikai izmok, melyek lehetővé teszik még a legösszetettebb érzelmeink kifejezését is szorosan kapcsolódnak az agykéreg érző területeihez, a homloklebenyhez és a limbikus rendszerhez is.
Gyógyító nevetés
A nevetés sokkal komplexebb érzelemnyilvánítási folyamat, mint a mosoly. Már az újszülött csecsemők is képesek mosolyogni, de a nevetés képessége csak jó néhány hónappal később alakul ki a gyerekeknél. A nevetéshez ugyanis a légző izmok, a rekeszizom stb. együttes munkája szükséges, melyek megfelelő működéséhez elengedhetetlen a szervezet egy bizonyos fejlettségi szintje.
A nevetés egészségre gyakorolt jótékony hatását az orvostudományban is egyre többen felismerik és alkalmazzák. A gyermekkórházakba látogató bohócdoktorok is "nevetésterápiával" igyekeznek elősegíteni a mielőbbi gyógyulást. A nevetés ugyanis serkenti a vérkeringést, az agy oxigén ellátását, fájdalomcsillapító, nyugtató hatású. Napi néhány perces önfeledt nevetés vagy akár szívből jövő mosoly bizonyítottan jobb kedvre hangol, mind fizikailag, mind szellemileg egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá tesz.
Potondi Eszter
forrás: archívum
(Patika Tükör – 060328)
