A fülzúgás (tinnitus), mint akusztikus stimuláció nélküli hanghatás, rendszeresen visszatérő kérdése a fül-orr-gégészetnek, mert a probléma nem minden esetben kezelhető hagyományos orvosi beavatkozásokkal. Közös gondja orvosnak, betegnek egyaránt.
A tinnitus nem betegég, hanem egy tünet. De olykor olyan kellemetlen és elviselhetetlen, mint egy tartós, erős fájdalom. Kihatással van az életvitelre, koncentrációs zavart, szorongást és depressziót okoz, befolyásolja a munkaképességet.
A nagyothallást a fül különböző részein megjelenő kóros folyamatok okozzák: fejlődési rendellenesség, sérülés, gyulladás, hegesedés, daganat vagy degeneratív folyamat. A hiba lehet a hallójáratban, a középfülben, a belső fülben vagy a központi idegrendszerben. A hallójárati betegségek közül a járatot elzáró folyamatok okoznak halláscsökkenést. A hallójárat elzáródását okozhatja: fejlődési rendellenesség, gyulladás vagy sérülés okozta hegesedés, jó- vagy rosszindulatú daganat. A fejlődési rendellenesség, a hegesedés és a jó indulatú daganat okozta elzáródást műtéttel lehet megszüntetni. A rosszindulatú daganatok komplex onkológiai kezelést igényelnek. A banális kórképek – például: hallójárati idegentest, fülzsírdugó, hallójárati gyulladásból adódó váladékgyülem – okozta átmeneti hallásromlást nem szoktuk nagyothallásnak nevezni.
A pszeudokrupp nevű betegség során a légcső legfelső, hangszalag alatti szakaszán a nyálkahártya - gyulladásos folyamat következtében - hirtelen megduzzad, ezzel szűkíti a légutat, és belégzésben nehéz légzést okoz. A nyálkahártya-duzzanat kiváltó oka legtöbbször a felső légúti hurutokat okozó valamelyik vírus, ritkábban baktérium, valamilyen allergén vagy irritatív hatású gáz, esetleg gőz.
Évről évre nő az allergiás megbetegedések száma, a felnőtt lakosság - átlagosan - húsz százaléka szenved valamelyik fajtájától. Magyarországon közel hárommillió ember allergiás, s ez a szám évente legalább 200 ezerrel nő.
Az allergia a szervezet természetellenes reakciója bizonyos anyagokra, az ún. allergénekre. Ezekkel az anyagokkal különböző módokon kerülhetünk kapcsolatba:
- légutak (pollenek, állati szőrök, házipor, atkák stb.)
- tápcsatorna (ételek, gyógyszerek stb.)
- bőrön keresztül (fémek, vegyszerek stb.)
A torok- és orrmandula műtétekről
A mandulák és orrmandulák eltávolítása a leggyakoribb fül-orr-gégészeti műtétek közé tartozik. Felmerül a kérdés, hogy milyen betegségekben, és milyen életkorban kell vagy lehet eltávolítani a torok- és orrmandulákat.
A láthatatlan szennyezés
A környezetszennyezés a XXI. század egyik legnagyobb problémája. Hatóságok és civil szervezetek óvják a természetet és minket embereket civilizációnk káros hatásaitól. A talaj, a víz és a levegő kémiai vagy biológiai szennyezése már régóta napirenden van, de az egyik leggyakoribb városi irritációról, a zajszennyezésről keveset hallunk.
Zaj nélküli erősítés
Bizonyára sokan hallották a hallókészülékkel rendelkező családtagoktól vagy ismerősöktől azt a panaszt, hogy a készülék "minden zajt felerősít". Ezen alapvető probléma mérséklésére vagy kiküszöbölésére a digitális hallókészülékek nagy többsége alkalmas. A tb-támogatással is megvásárolható, digitális hallókészülékek többnyire rendelkeznek olyan fejlett zajszűrő és sípolást csökkentő rendszerrel, amelyek a páciens egyedi igényei szerint programozhatóak.
A tranzisztor feltalálása óta az elektronika robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A fejlődés a miniatürizálás és az egyre bonyolultabb feladatok megoldása felé tart. A számítástechnika a számítógépek fejlesztésével a digitális technika térhódítása tapasztalható egyre több technikai megoldásban. A fizikai folyamatok matematikai modellekkel leírhatók, digitalizálhatók. A digitális rendszer "agya" a processzor, mely a másodpercenként elvégzett műveletek számával jellemezhető. Annál fejlettebb a digitális rendszer, minél több műveletet tud elvégezni másodpercenként a processzor. A programozhatóság által nyújtott rugalmasság a megoldás szolgáltatásainak növekedésében nyilvánul meg.
A szakorvos szemével bármely allergiás betegség tünetei nagyon jellegzetesek.
A szakorvos szemével bármely allergiás betegség tünetei nagyon jellegzetesek. A beteg kikérdezése és a szokásos vizsgálat után az orvos általában meg tudja mondani, fennáll-e allergiás betegség gyanúja, sőt sok esetben azt is pontosan meg tudja mondani, mi okozza. Ha például egy nemrégiben kapott nyaklánc erősen viszkető bőrgyulladást okoz, minden valószínűség szerint fémallergia áll fenn.
Allergiapróba
A fülzúgás olyan tünet, amely mögött komoly betegség is meghúzódhat. Körültekintő kivizsgálás után azonban a legtöbb esetben szervi ok nem állapítható meg. Ilyenkor ún. idiopathias vagy pszichogén fülzúgásról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a fül nem zúg, csak a hallásért felelős agykérgi terület aktiválódik, és ezt a tudatunkban fülzúgásként észleljük, éljük meg.
A hangszalagok a gégevázon belül helyezkednek el. A gégeváz a nyakon jól kitapintható, helyét az ádámcsutka jelöli.
HEVENY HÖRGŐNYÁLKAHÁRTYA GYULLADÁS (HÖRGŐHURUT)
Az alsó légutak heveny gyulladását nevezzük hörgőhurutnak. Az esetek nagy részében vírusfertőzés következtében alakul ki, amely bakteriális felülfertőződést tesz lehetővé. Bizonyos személyeknek a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége csökkent, ezáltal időjárásváltozásra, a levegő páratartalmának megváltozására fokozottabban érzékenyek. Súlyos esetben a légutak simaizmainak görcse is fellép, az asztmához hasonló tünetek alakulnak ki. A légutak nyálkahártyáját zavaró gőzök, gázok, a dohányfüst szintén súlyosbítják a tüneteket.
Idült hörgőgyulladásról akkor beszélünk, amikor a hörgő nyálkahártyájának gyulladása két egymást követő évben legalább három hónapig tartó fokozott váladékképződéssel és köhögéssel járó panaszt okoz. Általában 60 év feletti betegeket érint, allergiával gyakran társul. Az évek előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak, nehézlégzés, fulladás alakul ki. Jellemző tünet a reggeli nagy mennyiségű köpet. Tekintettel arra, hogy a betegek 90 %-a erős dohányos, a dohányzás elhagyása kiemelt jelentőségű. A légszennyezettség, a passzív dohányzás a tüneteket súlyosbítják.
A torokmandulákon kívül, amelyeknek sorozatos, évente öt-hat vagy még több alkalommal bekövetkező ún. tüszős gyulladása esetén a fül-orr-gégész szakorvos azok eltávolítását javasolhatja, számos mandula (tonsilla – ejtsd „tonzilla”) található még az emberi szervezetben.
Az anatómiában szintén mandulának elnevezett központi idegrendszeri képlettel (tonsilla cerebelli) most nem foglalkozva, érdemes megismerni, hogy az immunrendszer ezen előretolt hídfőállásai hol is találhatóak.
A fülzúgás, latin nevén tinnitus, melynek jelentése csengés, csörgés. Olyan hang hallását jelenti az egyik, vagy mindkét fülben, ritkábban a fejben, ami nem emberen kívüli hangforrásból ered. Az érintett időnként, vagy tartósan különféle hangokat hall a fülben, fejben. Ez lehet például morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés. Egyesek olyan zajhoz hasonlítják, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, motorhang. Egyidejűleg többféle hang is felléphet a fülben, fejben. A hallott zaj erőssége nagyon egyéni, lehet gyakran változó is. Legtöbbször nyugodt, csendes környezetben a legkellemetlenebb. Tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban zavarhatja a mindennapi életet.
Az orrcseppek az orrnyálkahártya felszínére juttatott, valamilyen hatóanyagot tartalmazó oldatok.
Az orrcsepp "feladatai"
Hallászavarok, hallásjavítás
Környezetünk ingereit érzékszerveinkkel fogjuk fel. A hallás útján szerzett információ nagyon fontos, ám ehhez ép hallószerv és hallópálya szükséges. A hanghullámok a dobhártya és a hallócsont láncolata után, a belsőfül folyadékrendszeréig jutnak. Itt helyezkedik el az ún. Corti szerv, melynek szőrsejtjei továbbítják a hallóideg, a hallópálya, végül az agykéreg hallásközpontjába a hangingert.
Statisztikai adatok szerint a népesség 10 százalékának van valamilyen hallásproblémája. A hallás több szakaszon károsodhat:
A halláscsökkenés legtöbb esetben csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már a család és a barátok győzködik a rosszul hallót, menjen el orvoshoz.
A felső és alsó légutakat egységesen nyálkahártyabélés borítja, melynek szerkezete igen jellegzetes. A nyálkahártya-borítást csillószőrös hengerhám alkotja, melynek felszínéről - csak mikroszkóppal látható - csillószőrök emelkednek ki. Ezeket a csillószőröket kettős rétegű folyadékfilm borítja. A csillószőrök állandóan, egy meghatározott irányban, söpréshez hasonlóan mozognak, és ezzel a felszínükön lévő folyadékréteget a garat felé viszik. Az egész felszínt beborító nyák termelése a nyálkahártyába ágyazott, speciális sejtek és mirigyek révén történik.
Allergiát okozó növények
A népesség mind nagyobb százaléka ismeri már, melyek az allergia jellemző tünetei, s tudja azt is, hogy számára melyik növény virágpora igazán veszélyes. A virágpor- allergiákat jó néhány, kisebb vagy még inkább nagyobb egyedszámban élő, lágyszárú vagy fás növény okozhatja. Ismerkedjünk meg néhány ilyen fajjal.
Páciens az orvosnak:
- Olyan nehezen találok barátokat! Nem tudod, hogy mitől lehet ez, te balfék?
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.
A hírek szerint Csehországban elfogytak a patikákból a madárinfluenza ellenes készítmények. Ezek vásárlói – sajnos – nem sokat fognak érni vele, ha valóban kitör az a bizonyos világméretű járvány. Már az interneten is cégek tucatjai...