Egy közel ezer, döntően 35 év feletti nő megkérdezésével végzett nem reprezentatív hazai kutatás alapján vélelmezhető, a hölgyek többsége tisztában van a nőgyógyászati szűrések fontosságával. A megelőzés érdekében 85%-uk panasz- és tünetmentes időszakban is felkeresi orvosát. Árnyalja a képet, hogy a nők 15%-a kizárólag panasz esetén, az elváltozások kezelése végett megy el szakorvosához, a veszélyeztetettebbnek tekinthető 55 éven felülieknek pedig 13%-a hanyagolja el a rendszeres szűrést. Mammográfiai vizsgálaton való részvétel egyéb indikáció hiányában a fiatalabbaknak (30-45 év) három, idősebbeknek (45 év felett) kétévente javasolt, így – a fizikális és otthoni ellenőrizhetőség ellenére – elgondolkodtató, hogy összességében a nők több mint harmada (36%), a 45-55 évesek fele, a 35-45 éves korosztály 70%-a még soha nem járt ilyen képalkotó szűrővizsgálaton.
A magyar orvosok, kutatók évszázadok óta viszik hazánk jó hírét szerte a világban, az azonban kevésbé köztudott, hogy Magyarország nem csak jeles gyógyítókat, hanem kiváló gyógyszereket is adott és ad a mai napig a világnak. Az 1800-as évek vége, az 1900-as évek eleje valóságos áttörést hozott a gyógyítás és a gyógyszergyártás világában. Ekkor kezdtek kialakulni azok a gyártási technológiák, amelyek lehetővé tették, hogy az újonnan felfedezett gyógyszereket jó minőségben és jelentős mennyiségben lehessen előállítani, így minden korábbinál több ember számára elérhetővé tenni a gyógyulást. A „magyar gyógyszer” Magyarország az elsők között kapcsolódott be a gyógyszergyártásba és vált néhány évtized alatt gyógyszergyártó nagyhatalommá: 1913-16 között felfedezett görcsoldó hatású gyógyszer-hatóanyag volt az első szintetikus úton előállított, napjainkban is forgalomban lévő gyógyszer, 1916-18 között Wolf Emil és Kereszty György megvalósította Magyarországon az első nyomás alatti gyógyszeripari technológiát a szalicilsav, az egyik legismertebb láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagának előállítására.
A nőknél 54%-ra, a férfiaknál 46%-ra tehető a szívinfarktus okozta halálozás. Ennek visszaszorítása érdekében idén egy nagyszabású jótékonysági kampány indul, amellyel a szervezők szeretnék felhívni...
A K&H gyógyvarázs program 2013-ban ünnepli 10 éves fennállását. Idén a zsűri 11 intézményt választott ki a 20 millió forintos pályázati támogatásra, amely 12000 beteg gyermek gyorsabb gyógyulását segíti. A jubileum alkalmából a K&H további 5 millió forint értékű különdíjat is felajánlott, amely májtranszplantációra váró csecsemők életének megmentésében segíthet. A 2013-as pályázati évben a halmozottan sérült gyermekeket ellátó és segítő, valamint gyermekfogászati ellátást nyújtó intézmények pályázatai részesültek kiemelt figyelemben az elbírálás során. A sikeres pályázók közül két intézmény működik a gyermekfogászat területén, míg szintén ketten foglalkoznak halmozottan sérült gyermekekkel. A nyertesek között 5 mentőállomás is található, az ország öt különböző régiójából.
A jó idő beköszöntével a szülők nagy része retteg a gyerekekre leselkedő veszélyektől. A nyarat beárnyékoló események döntő többségét nem a klasszikus értelemben vett balesetek okozzák, hanem a kellő odafigyelés és józan belátás, a megelőzés hiánya. Az izommunka, azaz a mozgás, szaladgálás, játék fokozott hőtermeléssel és folyadékvesztéssel járnak. A nagy melegben azonban jóval nehezebb a hőleadás, ezért könnyen bekövetkezhetnek a különböző hőártalmak. Ez a hőkimerüléssel kezdődhet, de ha nem vigyázunk, napszúráshoz és – nagyon ritkán – akár hőgutához vezethet, ami életveszélyes is lehet. A gyerekek könnyen belefeledkezhetnek a játékba a tűző napon is, ezért a szülőknek oda kell figyelniük a nap- és hővédelemre, a folyadékpótlásra és az ésszerű határok betartására.
A hipertónia, más néven magas vérnyomás a legelterjedtebb szív-érrendszeri megbetegedések közé tartozik. Világszerte 9,4 millió ember halálát okozza évente és mintegy 1,5 milliárd embert érint. Sokszor emlegetik „csendes gyilkosként” is, mivel sokáig tünetmentes, súlyos szövődményei csak évek múltával jelentkeznek. A Hipertónia Világnapjának célja az emberek tájékoztatása a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzési lehetőségeiről, tüneteiről, illetve kezelési módjairól. Sokszor csak legyintünk, amikor megtudjuk, hogy valakinek magas a vérnyomása, hiszen mindenkié magas, a szomszédasszonyé is. Egyébként sem okoz fájdalmakat és gyógyszerekkel illetve odafigyeléssel könnyen szabályozható. A magas vérnyomás azonban annak ellenére, hogy fájdalommentes, nagyobb károkat okoz a szervezetünkben, mint gondolnánk.
Áprilisban hónapban tartják a „Parkinson Tudatosság Hetét”, amellyel a Parkinson-kórra, illetve a betegségben szenvedő emberek helyzetére szeretnék felhívni a figyelmet a betegszervezetek. Céljuk, hogy minél szélesebb körben tájékoztassanak a Parkinson kórról, annak tüneteiről, továbbá, hogy miként lehet a kórban szenvedő betegeket segíteni. A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri megbetegedések egyike, világszerte 6,3 millió embert érint. Magyarországon mintegy 20-30.000-re becsülik a betegek számát, akiknek azonban csak 50-70%-a részesül kezelésben, mivel többségük nem is tud betegségéről. A Parkinson-kór elsősorban mozgászavarral járó lassú lefolyású megbetegedés. Általában az 50 év felettieket veszélyezteti, de a közhiedelemmel ellentétben sajnos a fiatalok sincsenek biztonságban. A betegség kialakulásának okai egyelőre ismeretlenek, ezért prevenciós lépések sem ismertek ahhoz, hogy elkerülhető legyen a kór.
2013-ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország egészségvédelmi programjának speciális, mobil szűrőállomása. A cél változatlan, a Program szervezői továbbra is lehetőséget kívánnak biztosítani a lakosságnak, hogy megtegyék az első lépéseket egészségük javítása érdekében. A Program elmúlt három évében 65267 ember élt a 30 különböző, európai szinten is kiváló minőségű szűrővizsgálat adta lehetőséggel. A résztvevők 57 százaléka a nők, míg 44 százalékuk a férfiak köréből került ki. A hölgyek átlag életkora 40 év, a férfiaké 39 év volt. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek. A kérdőíves válaszok száma közel négymillióra rúg.
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Újszülött részlegén új Baba-mama szoba került kialakításra az örökbefogadó szülők részére. A helyiség kialakítását a nyílt örökbefogadások szervezésével foglalkozó Gólyahír Egyesület anyagilag, több egykori „gólyahíres” család önkéntes segítő munkával támogatta. Az ismerkedő szoba a Gólyahír Egyesület fennállásának 13. évfordulóján nyitott meg. A helyiségben az örökbefogadó szülők, és az örökbefogadásra váró újszülött már az első napoktól élvezhetik egymás közelségét, hogy a korai kötődés mielőbb kialakulhassék közöttük.