A Kína társadalmi és gazdasági életére oly jellemző sajátos kettősség most a dohányáru értékesítés szabályozásában és gyakorlatában is tetten érhető.
Utóbb a forgalmazás és fogyasztás érdeke került szembe azzal a Kína által is aláírt nemzetközi egyezménnyel, mely a csatlakozókat az összes cigarettaautomata bevonására kötelezi. A távol-keleti nagyhatalom bizonyára meg is teszi ezt, de ebben az országban, ahol irdatlan mennyiségű füstölnivaló fogy, és az igény kielégítéséért a kincstárba közvetlenül befizető állami tulajdonú dohánymonopólium a felelős, mindez nem maradhat büntetlenül.
Kínában évente több mint egymillióan halnak meg közvetlenül a dohányzásra visszavezethető betegségek következtében. Ez a legkevésbé sem zavarja a dohánygyárakat abban, hogy ne ösztökéljék a világon sehol másutt nem tapasztalható bizarr reklámkampánnyal a szenvedéllyel már élőket további, a vele még nem élőket minél hamarabbi vásárlásra.
A népszerűsítő szövegek elképesztőek: „A dohányzás megőrzi egészségét, megvédi Önt a fekélybetegségtől, csökkenti a kockázatát a Parkinson-kór kialakulásának, elkerülheti a szkizofréniát. Élénkíti az agysejtek anyagcseréjét, felfrissíti gondolkodását, gyorsítja reakcióit, javítja munkája hatékonyságát.”
A leplezetlen cigaretta propaganda a nikotin (tehát nem a dohány!) többnyire rövid távú, tüneti hatásait illetően bírhat némi igazságtartalommal, de összességében – a közép- és hosszútávú hatások tekintetében – egyértelmű és minden lelkiismeretet nélkülöző szembemenetelés a tudomány által már bizonyított, unalomig ismert, mégsem eléggé ismételhető ténnyel: a dohányzás súlyosan károsítja egészségét!
(–VBE–)
