Növényi sejt az állkapocsízületben?

Bár az állkapocs különféle fejlődési, növekedési rendellenességei, gyulladásai, daganatai révén is panaszokat okozhat, jóval gyakoribbak a rágószerv működészavarából származó rendellenességek (fájdalom diszfunkciós szindróma).

A fogsorok záródási hibái, izomtónus fokozódásával járó stresszállapot, éjszakai fogcsikorgatás következtében kialakult működészavarok ízületi kopáshoz, igen fájdalmas és elégtelen rágáshoz ill. táplálkozáshoz vezetnek.

Tavaly először sikerült a chicagói Illinois egyetem kutatóinak növényi sejtből kitenyésztenie állkapocsprotézist. Az erdei tisztesfűből (Stachys silvatica) származó sejtek fejlődésének differenciálódási szakaszait vizsgálva találták meg azt a pontot, amelynél – megfelelő módon beavatkozva – a fejlődő sejtanyag (ill. szövet) megfelelő szilárdságra és rugalmasságra tesz szert.

Utóbbira egy gél halmazállapotú, fokozatosan megkeményedő anyagot vittek fel, majd az egészet ízületi fejecs mintájára formázták meg. A vizsgálatok szerint a megszilárdult mátrix képes lesz az állkapocsízületi fejecs porcréteggel boritott csontszövetét helyettesiteni. Remény van rá, hogy a mindennapi gyakorlatba történő bevezetésére talán már idén sor kerülhet.

Az állkapocsízület a szervezet egyik legbonyolultabb ízülete. Benne a tér több irányában görbült mandibula ízesül a koponyával. A kétoldali állkapocsízületben egymástól függetlenül nem mehet végbe mozgás. Az ízületet a benne lévő porckorong két részre osztja. A felső részben az ízületi tok laza, a discus és a fejecs együttesen sikló mozgást végez. Az alsó részben viszont a porckorong a fejecshez szorosan rögzül, igy csak szűk mozgást, pontosan forgó mozgást végezhet. Az állkapocsízület jellegzetessége, hogy benne az ízfelszineket ér-, és idegvégződések nélküli rostos kötőszövet boritja.

Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász
 

(040126)