manuálterápia

Gyakori gyermekfogászati probléma a fogak rendellenes helyzete, túl szoros állása (keskeny állkapocs), az orrlégzés mellőzését (a szájlégzés nem tudatos előnyben részesítését) jelentő nyitott harapás (a fogsorok hibás illeszkedése).

Mindezek következményeképpen megnehezedik az orr melléküregeinek egészséges fejlődése.

A mellkaskimeneti szindróma (TOS – Thoracic Outlet Syndrome) gyűjtőfogalom, mely több ideg-érrendszeri kompressziós kórképet foglal magába a nyak-vállöv területén.

A karfonat a nyaki ötös, hatos, hetes, nyolcas, valamint az egyes háti gyökből összefonódva halad a gerinc mellett a felső végtag felé. A kulcscsont felett három kötegbe rendeződve folytatják útjukat a csontok és izmok által határolt szűk scalenus hasadékon, valamint nyaki „háromszögeken” keresztül létfontosságú erek társaságában.

A láb, szűkebben annak talpi felszíne élettanilag három ponton támaszkodik: a sarokcsonton, valamint az első és az ötödik lábközépcsont fejecsein. Utóbbiak között húzódik a harántboltozat.

Az említett lábközépcsontok részét képezik továbbá a belső hosszanti boltozatnak (első lábközépcsonttól a sarokcsontig), valamint a külső hosszanti boltozatnak (ötödik lábközépcsonttól szintén a sarokcsontig).

Az állkapocs, azaz temporomandibuláris ízület (TMI) működésében egy speciális, páros ízület. Rágáskor a bennük lévő porckorong segíti a két oldal összehangolt őrlőmozgását, a forgómozgással kombinált szimmetrikus előre-hátra csúszást.

A TMI ritkán előforduló betegségei közé sorolhatók fejlődési rendellenességei, vagy a súlyos táplálkozási nehézséget okozó csontos összenövés (ankylosis), mely megakadályozza az ízfelszínek mozgását.

Manapság a kötőszövetre ható eljárások reneszánszát éljük – szinte havonta jelenik meg egy új, többnyire gyógytornászok által használt innovatív metódus. Ide tartozik a teljesség igénye nélkül a kötőszöveti reflexmasszázs, a Terrier-féle lágyrészmobilizáció, a Simons-Travell-féle trigger- és tenderpont terápia, az SMR fascia technika, a craniomandibuláris kezelés, a DEEP metódus, az oro-myofascialis manuálterápia, a Typaldos-féle fascia disztorziós modell, a Bowen módszer, vagy éppen az oszteopátia.

A Kapandji-féle funkcionális egység vagy „segmentum mobile” két szomszédos ízület mobilis kapcsolatát jelenti, beleértve az összes anatómiai képletet (csigolyatest, porckorong, nyúlványok, kisízületek, szalagok, izmok).

A mozgásszegmentnek egyszerre két – egymásnak látszólag ellentmondó – feltételnek kell megfelelnie. Egyrészt mobilisnak kell lennie, hogy – összességében – hajlékonyságot tudjon biztosítani, másrészt (a test tengelyében) stabilnak és teherbírónak kell maradnia.

Az állkapocsízület. Az ízületi  fejecs pirossal jelölve.Bár az állkapocs különféle fejlődési, növekedési rendellenességei, gyulladásai, daganatai révén is panaszokat okozhat, jóval gyakoribbak a rágószerv működészavarából származó rendellenességek (fájdalom diszfunkciós szindróma).
A fogsorok záródási hibái, izomtónus fokozódásával járó stresszállapot, éjszakai fogcsikorgatás következtében kialakult működészavarok ízületi kopáshoz, igen fájdalmas és elégtelen rágáshoz ill. táplálkozáshoz vezetnek.

Feliratkozás manuálterápia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×