A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nĹ‘k halálozásának 53%-át szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek okozták, mĂg a fĂ©rfiak között ezek a betegsĂ©gek 47%-ban felelĹ‘sek a halálozásĂ©rt.
A gyengĂ©bb nem tagjai közĂĽl szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gben ma már minden földrĂ©szen többen vesztik Ă©letĂĽket, mint valamennyi rosszindulatĂş daganat, tuberkulĂłzis, malária Ă©s AIDS következtĂ©ben egyĂĽttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, Ă©desanyát, közeli hozzátartozĂłt, testvĂ©rt emiatt. Ezek az adatok kĂĽlönösen azĂ©rt elszomorĂtĂłak, mivel a szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek megfelelĹ‘ Ă©letmĂłddal, megfelelĹ‘ odafigyelĂ©ssel mintegy 80%-ban megelĹ‘zhetĹ‘ek lennĂ©nek.
Dr. Kiss RĂłbert Gábor a Magyar KardiolĂłgusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáciĂł zajlott le a szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek terĂ©n. ValĂł igaz, hogy nagyon sokáig döntĹ‘en a fĂ©rfiak kĂłrjának hittĂ©k a menedzser- Ă©s Ă©letmĂłdbetegsĂ©get, napjainkra azonban már a nĹ‘ket is utolĂ©rte.
Ĺ‘k azok, akik egyre többet vállalnak magukra. Nem csak a háztartás ĂĽgyes bajos gondjait intĂ©zik, hanem számtalan stresszhatásnak vannak kitĂ©ve, mind a munkahelyĂĽkön, mind otthon. Ezt a feszĂĽltsĂ©get pedig olyan „stresszt ölő” eszközökkel prĂłbálják enyhĂteni – falánksággal vagy a dohányzással –, melyek rövid távon talán segĂthetnek, de hosszĂş távon tönkreteszi a szervezetĂĽket – tette hozzá az professzor.
ValĂł igaz, hogy a hormonok vĂ©dĹ‘ szerepĂ©nek köszönhetĹ‘en a nĹ‘knĂ©l a betegsĂ©g eddig sokkal kĂ©sĹ‘bbi Ă©letkorban jelentkezett, mint a fĂ©rfiaknál. Ez azonban megváltozott az utĂłbbi Ă©vekben, Ă©vtizedekben, hiszen a hölgyek körĂ©ben már nem ritka, hogy valaki 45 Ă©ves korban kap szĂvinfarktust. Ugyanakkor azoknál a fĂ©rfiaknál, akik a veszĂ©lyezettek csoportjába tartoznak, azoknál ez korábban, akár 35 Ă©ves kor körĂĽl is elĹ‘fordulhat. Az a javulás, amely a fĂ©rfiak keringĂ©si betegsĂ©gĂ©nek kezelĂ©sĂ©ben bekövetkezett, az a nĹ‘k esetĂ©ben sajnos már nem igaz. Ennek oka, hogy jĂłval kisebb figyelem irányul a nĹ‘i keringĂ©si betegsĂ©gekre.
Nem szabad elfelejteni, ha már jelentkeznek a tĂĽnetek, az már komoly bajt sejtet, hiszen a keringĂ©si betegsĂ©gek hosszĂş lefolyásĂşak, lassan alakulnak ki, akár 10-20 Ă©vig is eltarthatnak, mire panaszt okoznak. Egyre gyakoribb, hogy a nĹ‘k szĂvinfarktusa a fĂ©rfiakĂ©tĂłl eltĂ©rĹ‘ mĂłdon Ă©s panaszokkal jelentkezik. A nĹ‘k által megtapasztalt mellkasi fájdalom változatosabb lehet, kĂĽlönbözhet a megszokottĂłl. ElĹ‘fordul görcsös, tompa, nyomĂł, de szorĂtĂł is.
Ez állhat a hátterĂ©ben annak, hogy esetĂĽkben az Ă©letet veszĂ©lyeztetĹ‘ kĂłrkĂ©pet elsĹ‘ megközelĂtĂ©sben nem ismerik fel, illetve tĂ©vesen gyomor vagy bĂ©lrendszeri betegsĂ©gnek gondolják azt. Egy biztos, bármilyen szokatlan mellkasi fájdalmat Ă©szlelnek, ne hezitáljanak, azonnal hĂvják a mentĹ‘t, hisz minden perc számĂt.
Mint az MKT elnöke hangsĂşlyozta nagyon fontos, hogy a nĹ‘k szĂvĂ©nek veszĂ©lyezettsĂ©ge beĂ©pĂĽljön a köztudatba, ugyanakkor a betegsĂ©g megelĹ‘zĂ©sĂ©nek szempontjai folyamatosan Ă©rvĂ©nyesĂĽljenek. Nem kell mást tenni, mint Ă©lni az Ă©letmĂłdváltás lehetĹ‘sĂ©gĂ©vel, oda kell figyelni az egĂ©szsĂ©ges táplálkozásra, fel kell hagyni a mozgásszegĂ©ny Ă©letmĂłddal, bĂşcsĂşt kell inteni a dohányzásnak, Ă©s rendszeresen rĂ©szt kell venni a szűrĹ‘vizsgálatokon.