ők azok, akik egyre többet vállalnak magukra. Nem csak a háztartás ügyes bajos gondjait intézik, hanem számtalan stresszhatásnak vannak kitéve, mind a munkahelyükön, mind otthon. Ezt a feszültséget pedig olyan „stresszt ölő” eszközökkel próbálják enyhíteni – falánksággal vagy a dohányzással –, melyek rövid távon talán segíthetnek, de hosszú távon tönkreteszi a szervezetüket – tette hozzá az professzor.
Való igaz, hogy a hormonok védő szerepének köszönhetően a nőknél a betegség eddig sokkal későbbi életkorban jelentkezett, mint a férfiaknál. Ez azonban megváltozott az utóbbi években, évtizedekben, hiszen a hölgyek körében már nem ritka, hogy valaki 45 éves korban kap szívinfarktust. Ugyanakkor azoknál a férfiaknál, akik a veszélyezettek csoportjába tartoznak, azoknál ez korábban, akár 35 éves kor körül is előfordulhat. Az a javulás, amely a férfiak keringési betegségének kezelésében bekövetkezett, az a nők esetében sajnos már nem igaz. Ennek oka, hogy jóval kisebb figyelem irányul a női keringési betegségekre.
Nem szabad elfelejteni, ha már jelentkeznek a tünetek, az már komoly bajt sejtet, hiszen a keringési betegségek hosszú lefolyásúak, lassan alakulnak ki, akár 10-20 évig is eltarthatnak, mire panaszt okoznak. Egyre gyakoribb, hogy a nők szívinfarktusa a férfiakétól eltérő módon és panaszokkal jelentkezik. A nők által megtapasztalt mellkasi fájdalom változatosabb lehet, különbözhet a megszokottól. Előfordul görcsös, tompa, nyomó, de szorító is. Ez állhat a hátterében annak, hogy esetükben az életet veszélyeztető kórképet első megközelítésben nem ismerik fel, illetve tévesen gyomor vagy bélrendszeri betegségnek gondolják azt.
Egy biztos, bármilyen szokatlan mellkasi fájdalmat észlelnek, ne hezitáljanak, azonnal hívják a mentőt, hisz minden perc számít.
Mint az MKT elnöke hangsúlyozta nagyon fontos, hogy a nők szívének veszélyezettsége beépüljön a köztudatba, ugyanakkor a betegség megelőzésének szempontjai folyamatosan érvényesüljenek.
Nem kell mást tenni, mint élni az életmódváltás lehetőségével, oda kell figyelni az egészséges táplálkozásra, fel kell hagyni a mozgásszegény életmóddal, búcsút kell inteni a dohányzásnak, és rendszeresen részt kell venni a szűrővizsgálatokon.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 53%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 47%-ban felelősek a halálozásért.A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint valamennyi rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mivel a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, megfelelő odafigyeléssel mintegy 80%-ban megelőzhetőek lennének.
Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. Való igaz, hogy nagyon sokáig döntően a férfiak kórjának hitték a menedzser- és életmódbetegséget, napjainkra azonban már a nőket is utolérte.