A nőknél 54%-ra, a férfiaknál 46%-ra tehető a szívinfarktus okozta halálozás. Ennek visszaszorítása érdekében idén egy nagyszabású jótékonysági kampány indul a PaN keretében, amellyel a szervezők szeretnék felhívni arra a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a férfiakat, de a nőket is komoly mértékben érintik, noha a betegség megfelelő odafigyeléssel megelőzhető lenne.
A kampányhoz neves közéleti személyiségek is csatlakoztak, ezzel egyidejűleg elkészült a Szív dala is.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 53%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 47%-ban felelősek a halálozásért.
A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint valamennyi rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mivel a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, megfelelő odafigyeléssel mintegy 80%-ban megelőzhetőek lennének.
Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. Való igaz, hogy nagyon sokáig döntően a férfiak kórjának hitték a menedzser- és életmódbetegséget, napjainkra azonban már a nőket is utolérte.
Egy a közelmúltban végzett felmérés szerint megelőzés jellegű szolgáltatásokra az egészségpénztári költéseinknek csak kevesebb mint negyedét fordítjuk, ami az egészségbiztosítások piacára is kihatással van.
Az elmúlt három évben nagyságrendileg nem változott az egészségpénztári költések mértéke, a sláger még mindig a gyógyszer, amire tavaly a pénztártagok által költött teljes összeg 46,9 százaléka jutott. A 19 megye és a Budapesti adatok összesítése alapján fejenként valamivel több, mint 52.400 forintot költöttek számlájukról a pénztártagok 2011-ben.
Világszerte több mint 240 millió embert érint manapság a cukorbetegség, és a betegek száma napról-napra növekszik. Minden évben november 14-én tartják a Diabétesz Világnapját, melynek apropóján a Nemzeti Színház melletti parkban kék kör megformálásával hívták fel a figyelmet a cukorbetegségre és annak megelőzésére.
Immáron második alkalommal várták a Cukorbeteg Egyesületek tagjait és támogatóikat a Diabétesz Világnap alkalmából megrendezett „Öltözz Kékbe!” rendezvényre, ahol közös tornával, étkezési tanácsadással és egyéb izgalmas programokkal készültek az érdeklődőknek.
A Diabétesz Világnap megemlékezés az inzulin felfedezéséért Nobel-díjat kapott Frederick Banting születésnapjáról, ugyanakkor fókuszba állítja a diabétesz megelőzésének fontosságát, ráirányítja a figyelmet az egészséges táplálkozás és életmód jelentőségére és a szövődmények megelőzésére.
Több, mint negyven évvel ezelőtt az Egyesült Államokban indították útjára a Füstmentes Napot, abból a célból, hogy segítsék a dohányosokat a leszokásban. Az amerikai sikerek hatására a Füstmentes Nap – amelyet minden november harmadik csütörtökén tartanak – nemzetközi nap lett.
Ezen a napon világszerte számos szervezet hívja fel a figyelmet a dohányzás ártalmaira és tesz lépéseket annak érdekében, hogy a függők leszokjanak.
Hétszázhuszonöt helyszín, több mint kétmillió vizsgálat, drámai szűrési adatok – ez Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának elmúlt négy évi mérlege.
A kezdeményezés célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, kiszűrése. A komplex állapotfelmérés keretében végzett vizsgálatok egyénre szabottak, és mindössze fél órát vesznek igénybe.
A magyar társadalom általános egészségi állapotát tekintve „előkelő” helyen áll világviszonylatban. Az összes halálozás 54 százalékáért a szív- és érrendszer, míg 27 százalékáért a daganatos betegségek a felelősek. Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40%-a túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak. A magyar emberek átlagéletkora elmarad az Európai Uniós átlagtól, az elmúlt években a lakosság létszáma 10 millió fő alá csökkent.
A melanoma malignum a halált okozó rosszindulatú bőrdaganatok közül gyakoriságban az első helyet foglalja el. Az utóbbi évek rákszűrő és felvilágosító kampányainak köszönhetően egyre gyakrabban ismerik fel korai, még gyógyítható stádiumban, a túlélési arány ennek megfelelően növekedést mutat. A korai diagnózis tehát életmentő lehet, hiszen a bőrelváltozás műtéti úton történő kimetszésével teljes gyógyulás érhető el.
A magyar sportkardiológia megteremtése
Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése.
A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére.
Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.
Minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Csaknem 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, 1 millióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Magyarországon évente 50 ezren kapnak szélütést. A Stroke Nap rendezvényen a szélütés gyakoriságára, valamint a megelőzés fontosságára kívánták felhívni a figyelmet a szervezők. A szűrővizsgálatok eredményei önmagukért beszélnek.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint évente 1,4 millió ember veszíti életét agyér-katasztrófa következtében, míg Magyarországon ugyanennyi idő alatt 18 ezren halnak meg szélütésben. Évente 50 ezerre tehető az új betegek száma. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett beteg él hazánkban.
Az immáron ötödik alkalommal megrendezett Stroke Napon a Magyar Stroke Társaság (MST) a szélütés gyakoriságára, a megelőzés fontosságára, az időfaktor jelentőségére, a kockázati tényezők karbantartására és nem utolsó sorban a szűrővizsgálatok fontosságára kívánta felhívni a figyelmet. A szervezők ingyenes vércukor-, koleszterin-, és vérnyomásméréssel, valamint nyaki doppler vizsgálattal várták az érdeklődőket.
Magyarországon 40-50 ezer ember kap évente agyi infarktust, emiatt 10 percenként kerül egy beteg kórházba, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként itthon minden félórában meghal egy ember.
Ezen a szomorú statisztikán szeretne változtatni az útjára indított „Szívvel a stroke ellen” kampány, amely ráirányítja a figyelmet stroke és a pitvarfibrilláció tüneteinek felismerésére, az időablak jelentőségére. Az ismeretterjesztő programsorozat további célkitűzése, hogy a lakosság figyelmét felhívja a megelőzésre, hiszen nem csupán a belőle fakadó stroke, de maga a szívritmuszavar is megszüntethető.
A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában, éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztráltak. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében – ismertette az aggasztó számokat Prof. Dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság (MST) elnöke.
A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat öt évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.