Eredete ismeretlen, jellemzője, hogy a bél nyálkahártyája vérbő, kifekélyesedett. Az állandó hasmenés, rossz tápanyagfelszívódás miatt a beteg állapota leromlott, vérszegénység, fehérjehiányos állapot jellemző.
A diéta célja, a kóros anyagcserezavarok kivédése, az ingerlékeny colon (vastagbél) megnyugtatása, az étvágytalan beteg állapotának javítása.
Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek. A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban.
A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magasvérnyomást, magas koleszterinszintet, elhízást és cukorbetegséget, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek. Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás.
Fáink, cserjéink közül kevés van, amely olyan gyakori lenne, mint a bodza, pontosabban a fekete bodza. Ez az akár néhány méteres magasságot is elérő cserje - melyet jogosan fának is tarthatunk - történelmi múltra visszatekintő gyógynövény is. A középkori német néphit szerint a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot a tűztől és más bajoktól. Az első magyar nyelvű füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) főleg hurutos megbetegedések ellen ajánlotta, valamint: "torokgyékot mosd az vizével..., köszvényes lábra jó a levelét párlani". Cserjénk egyéves hajtásai zöldek, az idősebbek szürkésbarna színűek, felületükön jellegzetes paraszemölcsökkel.
Magyarországon az egy főre jutó teafogyasztás 100 gramm alatt marad, míg kávéból 3 kilónál is többet iszunk évente! Ezzel az eredménnyel a világ teaivóinak listáján hátul szerepelünk. Pedig a tea több önmagánál – egy csésze egészség, nyugalom és béke.
A teacserjének csúcsos, piramishoz hasonló koronája van. Vadon több méteresre is megnő, a teakertekben azonban egy-másfél méteresre metszik. A koronája ekkor gömb alakban szétterül – így könnyebb szüretelni. A cserje kifejlett levele kemény, fényes, sötétzöld színű. A leveleket a növény 3 éves korától 15 éves koráig szüretelik, tavasztól nyár végéig. A szüretelők már szedés közben osztályozzák a leveleket, és a különböző minőségűeket külön gyűjtik.
Éhesen, álmosan...
Az alvás-ébrenlét ritmusának váltakozása az egyik alapvető biológiai ritmus. A középagyban található tobozmirigy szabályozza a szervezetet működtető hormonok termelődésének ritmusát. A melatonin hormon meghatározza az alvás-ébrenlét állapotát, befolyásolja a hangulatot; napszakonként, évszakonként és életkoronként is más-más mennyiségben fordul elő a szervezetben.
Hosszú, időeltolódással járó utazás, tartós éjszakai munka könnyen felboríthatja ezt a természetes egyensúlyt: erre mindenkinek másképpen reagál a szervezete. Alkalmazkodóképességünk függ általános egészségügyi állapotunktól, életkorunktól és az egyéni jellemzőinktől.
A felnőtt lakosság igen jelentős része ébred gyakran fáradtan, kialvatlanul, így nem meglepő, hogy szinte nincs olyan ember, aki ne alkalmazna valamilyen praktikát az ébrenlét fokozása érdekében.
A megkérdezettek csaknem 60%-a napi szinten fogyaszt kávét, kifejezetten ilyen céllal, további közel 10%-uk 2-3 naponta teszi ezt. A listát a tea folytatja, az emberek közel 40%-a mindennap, 16%-uk pedig valamelyest ritkábban, 2-3 naponta fogyasztja fáradtság űzése céljából.
A két leggyakoribb élénkítő ital tekintetében megfigyelhető, hogy azok népszerűsége lényegesen magasabb a saját bevallásuk szerint stresszes munkát végzők körében. Egyéb demográfiai szempontból a kávéfogyasztás különösen 25 év felett ugrik meg jelentősen, míg a teát említők aránya az átlag körül alakult az egyes korcsoportokban.
Amerikai kutatók szerint a fekete vagy zöld tea fogyasztása jelentős mértékben csökkentheti a szívinfarktus utáni halálozás kockázatát.
A vizsgálat során csaknem kétezer infarktuson átesett (tehát magas rizikójú) beteget kérdeztek ki életvitelükre és teafogyasztásukra vonatkozóan, majd négy éven keresztül követték figyelemmel sorsukat. Az eredmények messze felülmúlták a kutatók előzetes várakozásait.
A tea kultúrtörténete
Teát először az ókori Kínában kortyoltak. A magyar honfoglalás idején Kína már exportálta is a szárított tealeveleket. A kényes cserjét, illetve annak nevelési és a szüretelt levelek előkészítési módját oly nagy titok övezte, hogy a teafogyasztást kultúrájába emelő Japánban csak a XII. századtól kezdték termeszteni a növényt, holott akkor már négyszáz éves hagyománya volt a teaszertartásoknak.
Egészséges finomságok – nemcsak karácsonyra A karácsonyi étkezés az ünnep egyik fénypontja, annál örömtelibb, minél több családtag, rokon, barát ülheti körül az asztalt. Már hetekkel korábban elkezdődik az ünnepi készülődés; örömöt akarunk, és ha figyelünk egymásra, örömöt tudunk szerezni, mert tudjuk, ki mire vágyik, minek örülne. Az ajándék értékét nem az ára, hanem a szeretet adja, amivel készítettük. Ha nem tudunk mindent a fa alá varázsolni, amit elgondoltunk, ne keseregjünk. A családban a legnagyobb gazdagság a megértés és az összetartozás. A szépen megterített asztallal, az ízletes finom ételekkel családunknak, barátainknak szerzünk örömet. Az ünnepi ételek illata, a közösen elfogyasztott vacsora pedig felidézi gyermekkorunk régvolt karácsonyait.
Legalábbis annak egy összetevője, állítják amerikai kutatók egy kísérlet tapasztalatainak leszűrése után.
A dolog érdekessége, hogy egy korábbi vizsgálat során a zöld tea fogyasztása kismértékben növelte a hólyagrák kialakulásának kockázatát, míg egy másik kísérlet során napi öt csészénél több tea elfogyasztása már éppenséggel védelmet látszott nyújtani a rosszindulatú betegséggel szemben.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.