zöld tea

Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek. A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban. A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magas vérnyomást, magas koleszterin szintet, elhízást és cukorbetegséget, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek. Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás.

Magyarországon az egy főre jutó teafogyasztás 100 gramm alatt marad, míg kávéból 3 kilónál is többet iszunk évente! Ezzel az eredménnyel a világ teaivóinak listáján hátul szerepelünk. Pedig a tea több önmagánál – egy csésze egészség, nyugalom és béke.

A teacserjének csúcsos, piramishoz hasonló koronája van. Vadon több méteresre is megnő, a teakertekben azonban egy-másfél méteresre metszik. A koronája ekkor gömb alakban szétterül – így könnyebb szüretelni. A cserje kifejlett levele kemény, fényes, sötétzöld színű. A leveleket a növény 3 éves korától 15 éves koráig szüretelik, tavasztól nyár végéig. A szüretelők már szedés közben osztályozzák a leveleket, és a különböző minőségűeket külön gyűjtik.

A felnőtt lakosság igen jelentős része ébred gyakran fáradtan, kialvatlanul, így nem meglepő, hogy szinte nincs olyan ember, aki ne alkalmazna valamilyen praktikát az ébrenlét fokozása érdekében.
A megkérdezettek csaknem 60%-a napi szinten fogyaszt kávét, kifejezetten ilyen céllal, további közel 10%-uk 2-3 naponta teszi ezt. A listát a tea folytatja, az emberek közel 40%-a mindennap, 16%-uk pedig valamelyest ritkábban, 2-3 naponta fogyasztja fáradtság űzése céljából.
A két leggyakoribb élénkítő ital tekintetében megfigyelhető, hogy azok népszerűsége lényegesen magasabb a saját bevallásuk szerint stresszes munkát végzők körében. Egyéb demográfiai szempontból a kávéfogyasztás különösen 25 év felett ugrik meg jelentősen, míg a teát említők aránya az átlag körül alakult az egyes korcsoportokban.

A tea kultúrtörténete

Teát először az ókori Kínában kortyoltak. A magyar honfoglalás idején Kína már exportálta is a szárított tealeveleket. A kényes cserjét, illetve annak nevelési és a szüretelt levelek előkészítési módját oly nagy titok övezte, hogy a teafogyasztást kultúrájába emelő Japánban csak a XII. századtól kezdték termeszteni a növényt, holott akkor már négyszáz éves hagyománya volt a teaszertartásoknak.