statisztika

A megelőzésben a személyes higiénia alapvető fontosságú. A hintőporok, izzadásgátlók is segíthetnek.Az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet (OBNI) és a Richter Gedeon Rt. felmérése.
Vélemények, hiedelmek a szövődményekről. Intim, titkos és komoly probléma. A fertőzésből végleg ki lehet gyógyulni.
A magyar lakosság körében a gombás fertőzések 55 százalékos említési aránnyal a legismertebb bőrbetegségnek számítanak, melynek hátterében az áll, hogy a lakosság 54 százaléka élete során legalább egyszer fertőzötté válik. Az összes megkérdezett 11 százaléka számolt be arról, hogy jelenleg is van gombás betegsége.

A Magyar Rezidens Szövetség a Hála-Pénz – Hálát a betegtől, Pénzt az Államtól – Kampányának keretében piackutatást kezdeményezett, amelynek célja, a hálapénzzel kapcsolatos objektív adatok és az orvosok valamint a társadalom véleményének megismerése, az eredmények kommunikálása.
Az orvosok 19%-a teljes mértékben elutasítja a paraszolvencia rendszerét, 70%-uk elviekben nem ért egyet ezzel a finanszírozási móddal, de a jelenlegi egészségügyi helyzet miatt kénytelen elfogadni a beteg által felajánlott pénzt. A kérdés megítélésében az alap illetve a szakellátásban dolgozó orvosok véleménye között nincs szignifikáns különbség.
Mind a szakma (82%), mind a lakosság (86%) egyetért abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a beteg számára. Ugyanakkor a kutatás rámutat: a lakosság mindössze 44%-a gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvos számára is megalázó, míg a szakma 87%-a szerint ez a gyógyítást végzők számára is az!

Ma Magyarországon minden tizedik ember érintett a vesebetegségekben, és évente mintegy 500-600 ezer vesebeteg szorul gondozásra. Éves szinten 250-270 vesetranszplantáció történik, és közel 6500 krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteg életben maradását a dialíziskezelés biztosítja. A vesebetegek és a dialízisre kerülő betegek száma évente 4-6 %-kal növekszik, és hazánkban a végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek fele akut veseelégtelenség miatt azonnali dialízisre szorul.
„A különböző szakmai és civil szervezetek az elmúlt években, évtizedekben számos programmal, aktivitással érték el nemcsak a vesebetegeket, hanem a lakosságot is, tájékoztattak a vese működéséről és a vesepótló kezelésekről. A Nemzeti Vese Program saját aktivitásai mellett ezeket a kezdeményezéséket is segíteni kívánja, illetve olyan oktatási-képzési alapot biztosít, amely hatékonyabbá teszi a társszervezetek, szakmai szervezetek munkáját. A végső cél természetesen a szakmai konszenzuson alapuló cselekvési terv megalkotása, amely a döntéshozók számára ad iránymutatást” – mutatta be a programot Zoltán György, a Nefrológiai Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

Agyi vérömleny (kép: Bobjgalindo; liszensz: CC-BY-SA)Egyre bátrabban nyúlnak a telefon után azok a betegek és hozzátartozók, akik a szélütés tüneteit észlelik. A mentőhívások és a trombolízisek számának növekedése önmagáért beszél. A vérrögoldások 24 százalékos növekedést mutattak az elmúlt évben. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.
A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km.
A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem az utóbbi években egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 42 ezren kapnak stroke-ot, 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. A betegek 25 százaléka fiatalabb mint 60 éves, ugyanakkor a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők, melynek súlyos szociális következményei vannak. Akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalék a második esztendőben életét veszít.

Hazánkban legutóbb 2008-ban vizsgálták, mennyire bíznak a magyarok a különböző honi egészségügyi szolgáltatásokban.
Jelentős változás a korábbi eredményekhez viszonyítva, hogy egyes területeken szignifikánsan nőtt a tapasztalattal (vagy legalább percepcióval) rendelkezők aránya.

A mentőszolgálatba, betegszállításba vetett bizalom fokáról 2008-ban még 44% nem tudott érdemben nyilatkozni, ez az arány tavaly év végére a negyedére csökkent. A magánklinikák, magánrendelés esetén korábban mindössze 40% volt azok aránya, akik adtak valamilyen osztályzatot a bizalom megítélésére, 2012-re közel megduplázódott (75%) táboruk – nem meglepő módon főleg a fiatalabb korosztályok körében.

Az idén már az év első két hónapjában annyi extrém kis súlyú, 1000 gramm alatti gyerek szültetett élve, mint 2009-ben a teljes évben! Ezen gyerekeknek csak alig több mint a fele életképes a továbbiakban. Az OEP adatai szerint, amíg 2008-ban több mint 99 ezer csecsemő látta meg a napvilágot, tavaly mindössze 96,5 ezer baba született. A csecsemőhalandóság aránya a Balti államokban, Bulgáriában és Magyarországon a legmagasabb Európában – 13-14,2 ezrelék között alakul, míg más országokban ez az arány 6,1-10,3 ezreléket tesz ki.

Nem csak az a probléma, hogy kevés gyerek születik, hanem az is elmondható, hogy az Észak-Atlanti régióban Magyarországon vannak a leginkább veszélyeztetett állapotban a gyerekek.” – hangsúlyozza Schultheisz Judit, a Gézengúz Alapítvány orvos-igazgatója. Elég megnézni a 2007-re rendelkezésre álló adatokat, amikor a 97,6 ezer újszülött 42,5%-ánál állapítottak meg születéskori egészségügyi ellátást igénylő rendellenességet, és a koraszülöttek száma csaknem elérte a 7 ezret. A KSH adatai szerint évente 7-8 ezer koraszülött gyermekek születik, akik közül 6 ezer szorulna kezelésre veszélyeztetett fejlődésmenet miatt. Ezen gyermekeknek azonban csak mindössze a fele részesül kezelésben és ők sem mind a korai időszakban, azaz nem már a csecsemő, illetve kisgyermek korban.

A gazdasági válság legkevésbé az egészségügyi kiadásokat mérsékli – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából.
A felnőtt lakosság 95%-a érzékeli a gazdasági válság hatását, többségük (közel 60%) jelentősen, további 35%-uk valamelyest mérsékelte kiadásait. Jellemzően az idősebbeket, alacsony jövedelműeket érinti a megszorítás fokozottabb mértékben, míg a fiatalabbak esetében valamivel kisebb a ráfordításaikat visszafogók aránya.

2009-hez viszonyítva 2011 év végén lényegesen magasabb volt azok száma, akik esetében jelentős volt a kiadások csökkentése, mely már két éve is aggasztó, közel 40%-os arányt ért el.
A különböző termékkategóriák tekintetében túlnyomórészt a ruházati cikkekről és a szórakozási lehetőségekről mondtak le a fogyasztók, a válságot érzékelők mintegy 44-50%-a szignifikánsan mérsékelte ezek kiadásait. A két évvel ezelőtti adatokhoz képest döntően az utóbbi területén figyelhető meg jelentős visszaesés.

Illusztráció: a cigaretta méregTíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) és egyéb orvosi társaságok összefogásának elsődleges célja, hogy felhívja a lakosság, az orvosok és a törvényhozók figyelmét az oly sokakat érintő káros szenvedély veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére, s arra, hogy a korunk pestisének tartott dohányzás okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait, amennyiben nem teszünk ellene.
A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért felelős. A koszorúér betegségek mintegy 30%-az írható a dohányzás számlájára.
A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket érintik, akik átlag húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Még ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a 12-14 éves serdülőkorú lányok 7, míg a fiúk 12%-a mondható dohányosnak. A legnagyobb gond az, hogy a fertilis korban lévő 18-30 éves nők 42%-a dohányzik rendszeresen.

Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente cigarettázik rendszeresen. A dohányzás egyébként is kiemelt népegészségügyi rizikófaktor, ráadásul a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. Az orvoslás több évezredes történetében a megelőzés nagyon fiatal, alig száz éves múltra tekint vissza, fontosságának felismerése viszont jelentős változásokat hozott, nem csak az egészségpolitikában.

Évről évre nő azoknak a 15-18 év közötti diákoknak a száma, akik már középiskolai éveik alatt dohányoznak. Egy 1999-es hazai adatfelvétel szerint, amely az 1983-ban született serdülőket vizsgálta, a diákok 40,4%-a dohányzott a vizsgálatot megelőző hónapban, míg 29,4%-uk naponta gyújtott rá. 2003-ra a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya 34,9%-ra nőtt.
2004-ben a 15 évesek közötti fiúk 36%-a, a lányok 28%-a dohányzott legalább egyszer egy héten, és ez az arány az elmúlt két évben a fiúknál 44,9%-ra, a lányoknál 46,9%-ra nő. Egy 2007-es felmérés szerint a végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente dohányzik rendszeresen.
2002-ben a dohányzók aránya férfiaknál és nőknél Magyarországon 44%, illetve 27%, az Európai Unióban a legmagasabb. Az átlagos napi cigarettafogyasztás ugyancsak magas a dohányosok között, férfiaknál 66%, nőknél 43% a napi húsz cigarettát szívók aránya.
A prevenció szükségességének felismerése jelentős változásokat hozott a magyar egészségpolitikában. A Népegészségügyi Program többek közt a dohányzás visszaszorítását is célul tűzte ki, és az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) „Ciki a cigi” programja már óvodás korban nagy hangsúlyt fektet a megelőzés fontosságára.

Szűrőkamion járja az országot. A szűrővizsgálatok már-már házhoz mennek!
Hétszázhuszonöt helyszín, több mint kétmillió vizsgálat, drámai szűrési adatok – ez Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának elmúlt négy évi mérlege.

A kezdeményezés célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, kiszűrése. A komplex állapotfelmérés keretében végzett vizsgálatok egyénre szabottak, és mindössze fél órát vesznek igénybe.

A magyar társadalom általános egészségi állapotát tekintve „előkelő” helyen áll világviszonylatban. Az összes halálozás 54 százalékáért a szív- és érrendszer, míg 27 százalékáért a daganatos betegségek a felelősek. Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40%-a túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak. A magyar emberek átlagéletkora elmarad az Európai Uniós átlagtól, az elmúlt években a lakosság létszáma 10 millió fő alá csökkent.

A felsőoktatás hanyagolja a testnevelést, a korosztály egészségügyi mutatói romlanak.

A felsőoktatási törvény rendelkezik ugyan a hallgatók egészségéről, ezáltal az intézmény lehetőséget biztosíthat a testmozgásra, de a bolognai rendszerben már nem diplomafüggő a testnevelés tárgyhoz rendelt kurzusok elvégzése. Míg a felsőoktatási intézmények eldöntik, hogy kisebb vagy nagyobb szerepet vállalnak-e a fiatal felnőttek egészségre nevelésében, addig a 18-25 éves korosztály egészségügyi mutatói egyre rosszabbak.

Az intézmények felelősség- és szerepvállalása a testnevelési órák tekintetében meglehetősen változatos. Vannak intézmények, amelyekben a testnevelés továbbra is kritérium tantárgy maradt, és arra is van példa, hogy a hallgatók csak bizonyos szolgáltatási díj ellenében vehetik igénybe ezt a lehetőséget. A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) szerint már készül a felmérés azokról az intézményekről, akik egyáltalán nem foglalkoznak a hallgatók egészségre nevelésével. A Nemzeti Sport által megrendelt kutatások szerint az ország lakosságának 69 százaléka egyáltalán nem sportol, a maradék 20 százalék mozgásszegény életet él. Magyarországon a legfiatalabb korosztály, a 18-25 évesek harmada szenved valamilyen krónikus betegségben. Az Egészségügyi világszervezet (WHO) által kiadott hivatalos adatok szerint a krónikus betegségek, mint magas vérnyomás, a diabétesz vagy a keringési zavarok, világszerte megelőzik a fertőző betegségeket és a haláloki lista élén állnak. A krónikus betegségek kialakulásában döntő szerepe van a mozgásszegény életmódnak.

Infúzió bekötveDaganatos megbetegedések esetén a kiszámíthatatlan, elhúzódó betegút, a kivizsgálások és diagnosztikai eljárások időigénye miatt gyakran nem sikerül időben megkezdeni a megfelelő onkológiai terápiát. A Szinapszis Kft. friss kutatása annak járt utána, hogy mely pontokon lenne javítható az egészségügyi ellátás annak érdekében, hogy minél több beteg kezelése legyen sikeres.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ha a kezelés időben megkezdődik, akkor ma már a rák bizonyos típusai teljesen gyógyíthatók és sok típusa kezelhető, ám ennek elengedhetetlen feltétele, hogy minél előbb felismerjék a betegséget.

Az egész társadalom betegsége

Az allergia az egyik leggyakoribb krónikus betegség Európában. Az Európai Unió adatai szerint a tagországokban élők csaknem 35 százalékát, vagyis majd 120 millió embert érint e kór.

Bár továbbra is az orvos és a patikus jelenti a leghitelesebb információforrást az egészséggel kapcsolatos tájékozódás területén, hozzáférhetősége miatt egyre inkább nő az internet szerepe a laikusok körében – derül ki a Szinapszis Kft. HealthPortalsAudit című kutatásából.

Az egészségügyi információkról online módon tájékozódók aránya gyors ütemben növekszik. Ha figyelembe vesszük, hogy általában véve a felhasználók naponta átlagosan 2-3 órát töltenek a világhálón, a Szinapszis Kft. friss mérése alapján megállapítható: 2010-ben az internetezéssel eltöltött idő minden 4. perce egészségügyi információszerzésre fordítódott!

Az internet népszerűségének oka rendkívül szerteágazó, de az online csatorna az egészségügyi rendszer működéséből eredő problémák miatt – hosszú várólisták, hosszú várakozási idő a rendelőben, a szakemberrel való személyes találkozáskor a betegre jutó rövid idő – is egyre inkább előtérbe kerül, különösen a középkorú, idősebb, jellemzően krónikus betegek körében.

Mammográfiás vizsgálaton...Egy közel ezer, döntően 35 év feletti nő megkérdezésével végzett nem reprezentatív hazai kutatás alapján vélelmezhető, a hölgyek többsége tisztában van a nőgyógyászati szűrések fontosságával. A megelőzés érdekében 85%-uk panasz- és tünetmentes időszakban is felkeresi orvosát.
Árnyalja a képet, hogy a nők 15%-a kizárólag panasz esetén, az elváltozások kezelése végett megy el szakorvosához, a veszélyeztetettebbnek tekinthető 55 éven felülieknek pedig 13%-a hanyagolja el a rendszeres szűrést.
Mammográfiai vizsgálaton való részvétel egyéb indikáció hiányában a fiatalabbaknak (30-45 év) három, idősebbeknek (45 év felett) kétévente javasolt, így – a fizikális és otthoni ellenőrizhetőség ellenére – elgondolkodtató, hogy összességében a nők több mint harmada (36%), a 45-55 évesek fele, a 35-45 éves korosztály 70%-a még soha nem járt ilyen képalkotó szűrővizsgálaton.

Október 29-én, a Pikkelysömör Világnapon (World Psoriasis Day), a világ minden táján az általánosnál nagyobb figyelem irányul a psoriasisos betegekre. A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT), az elmúlt évek hagyományaihoz híven idén is csatlakozik a Psoriasis Világnap rendezvényeihez.Az MDT társadalmi célú kampányt indít az elfogadás jegyében. Ennek érdekében felhívja a betegek figyelmét a jelenleg elérhető kezelési lehetőségekre, a lakosságot és a betegek ellátásában résztvevő egészségügyi szakszemélyzetet pedig megismerteti a pikkelysömör tüneteivel, legfontosabb jellemzőivel. Prof. Dr. Kemény Lajos, a Társulat elnöke a mai kampánynyitó sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kezdeményezéssel a döntéshozók figyelmét is a betegségre szeretnék irányítani, hogy a közeljövőben még több segítséget kapjanak a psoriasisos emberek kezelésében, ellátásában.
A psoriasis – vagy ahogy a legtöbben ismerik a pikkelysömör – genetikai eredetű autoimmun betegség, amely életünk során bármikor jelentkezhet. A kórral együtt járó, mindenki számára könnyen felismerhető bőrtünetek jelentősen megnehezítik a betegek mindennapjait. A betegek az élénkvörös foltok miatt legtöbbször hátrányos megkülönböztetésben van részük, a társadalmi kirekesztettség érzésével nap mint nap meg kell birkózniuk. Mindemellett a rendszeres kezelések kényelmetlenségével is szembe kell nézniük.

A folyamatos gyógyszeres kezelésre szoruló betegek 37 százalékának jelent komoly anyagi terhet a gyógyszerek kifizetése, míg 43 százalékuk ugyan ki tudja fizetni az árat, nagyobb kiadást azonban már nem tudna vállalni – mutatta ki a Szinapszis Kft. legújabb kutatása, melyet a WEBBeteg.hu egészségportál megbízásából készített.
Az árérzékenység kapcsán a WEBBeteg.hu most arra volt kíváncsi, hogy egy kiemelten egészséggel, betegséggel foglalkozó portál regisztrált felhasználói körében milyen a gyógyszerek árával kapcsolatos attitűd, hogyan alakulnak a betegek gyógyszerköltségei, milyen készítményeket vásárolnak leginkább, és melyek a leggyakrabban előforduló betegségeik.

A szűrőállomás...

2013-ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország egészségvédelmi programjának speciális, mobil szűrőállomása. A cél változatlan, a Program szervezői továbbra is lehetőséget kívánnak biztosítani a lakosságnak, hogy megtegyék az első lépéseket egészségük javítása érdekében.

A Program elmúlt három évében 65267 ember élt a 30 különböző, európai szinten is kiváló minőségű szűrővizsgálat adta lehetőséggel. A résztvevők 57 százaléka a nők, míg 44 százalékuk a férfiak köréből került ki. A hölgyek átlag életkora 40 év, a férfiaké 39 év volt. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek. A kérdőíves válaszok száma közel négymillióra rúg.

144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elszomorító szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja. A speciális szűrőkamion tíz évig járja az ország útjait, hogy javítson a magyarok kedvezőtlen egészségügyi helyzetén.
Hazánk az általános egészségi állapotot tekintve a világ nemzetei között a sereghajtók közé tartozik. Az összes halálozás 54 százalékát a szív- és érrendszeri, míg 27 százalékát a daganatos betegségek teszik ki. A magyarok átlagosan 6,3 évvel élnek kevesebbet, mint az európai átlag. Még mindig vannak olyanok, akik nem élnek a szűrővizsgálat adta lehetőséggel.
A teljes magyar lakosság egészségi állapotának javítása érdekében indult útjára 2010-ben több szakmai szervezet összefogásával Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amely 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálja a hazai lakosság egészségügyi állapotát.

Feliratkozás statisztika csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×