Itt a nyár, Ăgy megint aktuálissá vált a hĂĽvelyi Ă©s hĂşgyĂşti fertĹ‘zĂ©sekrĹ‘l beszĂ©lni. TermĂ©szetesen ezek nemcsak nyáron fordulnak elĹ‘, de ilyenkor sokkal több a fertĹ‘zĂ©si lehetĹ‘sĂ©g. Melegben az izzadságmirigyek fokozott működĂ©se, a divatos, szűk, műszál tartalmĂş, hosszĂş nadrágok viselĂ©se, a strandok többnyire nem kifogástalan tisztaságĂş vize, a melegben jĂłlesĹ‘, mezĂtlábas sĂ©ta, a lĂ©gkondicionált helyisĂ©gek gyakoribbá teszik a hĂĽvelyi Ă©s hĂşgyĂşti fertĹ‘zĂ©sek megjelenĂ©sĂ©t.
A fertĹ‘zĂ©seket termĂ©szetesen kĂłrokozĂłk okozzák, csak elszaporodásukat segĂtik elĹ‘ a fenti lehetĹ‘sĂ©gek. KĂłrokozĂłkĂ©nt elĹ‘fordulhatnak gombák, baktĂ©riumok Ă©s vĂrusok.
A gombák egy rĂ©sze folyamatosan jelen van a szervezetĂĽnkben, azonban ha elszaporodnak, kellemetlen panaszokat okozhatnak. (BĹ‘rön Ă©s nyálkahártyán viszketĹ‘, Ă©gĹ‘ Ă©rzĂ©s, váladĂ©kozás, hĂĽvelyfolyás.) VáladĂ©kvizsgálattal kimutathatĂł Ă©s pontosan megállapĂthatĂł, melyik tĂpus okozza a panaszokat. A fertĹ‘zĂ©sek helyi Ă©s szájon át törtĂ©nĹ‘ kezelĂ©sekkel jĂłl gyĂłgyĂthatĂłk, de kezelĂ©s nĂ©lkĂĽl a panaszok fokozĂłdhatnak Ă©s hĂşgyĂşti fertĹ‘zĂ©sekkel szövĹ‘dhetnek. EzĂ©rt gyanĂş esetĂ©n ajánlatos minĂ©l hamarabb orvoshoz fordulni.
Baktériumok – két nagy csoportjukat különböztetjük meg.
Anaerob baktériumok
Ide tartozik a jĂłl ismert Trichomonas, mely Ă©gĹ‘ kellemetlen Ă©rzĂ©st, sárgás-zöldes hĂĽvelyfolyást Ă©s szinte mindig hĂşgyĂşti fertĹ‘zĂ©st is okoz. Gyakori vizelĂ©si inger, a vizelĂ©s kezdetĂ©n Ă©gĹ‘ fájdalom kĂsĂ©ri. Vizelet- Ă©s hĂĽvelyváladĂ©k-vizsgálattal kimutathatĂł. Viszonylag gyakori, de jĂłl kezelhetĹ‘ betegsĂ©g. Strandon könnyen megfertĹ‘zĹ‘dhetĂĽnk.
Aerob kĂłrokozĂłk
Ezek sokszor egyĂĽtt járnak a szervezetben egyĂ©b helyen elĹ‘fordulĂł fertĹ‘zĂ©sekkel: pl. felsĹ‘ lĂ©gĂşti fertĹ‘zĂ©sek következmĂ©nyekĂ©nt jelentkezhetnek. BĹ‘ folyással Ă©s hasi panaszokkal jár. VáladĂ©k- Ă©s vizelettenyĂ©sztĂ©ssel eldönthetĹ‘, hogy milyen antibiotikumokra reagál. Viszonylag gyorsan, cĂ©lzott kezelĂ©ssel gyĂłgyĂthatĂł.
VĂrusok
Ezek közĂĽl leggyakoribb a herpesz-vĂrus, mely a nemi szerveken is megjelenhet. Nagyon kellemetlen, fájdalmas, duzzanattal, kis hĂłlyagokkal, majd hámfosztott terĂĽletek megjelenĂ©sĂ©vel járhat. Sokszor a nagyajkak duzzanata miatt vizelĂ©si nehĂ©zsĂ©get, vagy kĂ©ptelensĂ©get okozhat.
Ez a fertőzés többnyire szexuális együttléttel terjed, de strandfertőzésként is előfordulhat. Kezelése nehéz. A vizelési képtelenség esetén akár kórházi kezelést is igényelhet.
Tudni kell, hogy a tĂĽnetek megszűnĂ©se után is a szervezetben marad a vĂrus, az idegsejtek mentĂ©n raktározĂłdik, kiirtani nem lehet. A szervezet immunrendszerĂ©nek gyengĂĽlĂ©sekor, stressz hatásra ismĂ©t elĹ‘jöhet.
A Humán papillĂłmavĂrus ugyancsak veszĂ©lyes fertĹ‘zĂ©s. A bĹ‘rön szemölcsszerű elváltozásokat hoz lĂ©tre, melyekbĹ‘l egyre több lesz. Ez a vĂrus is terjedhet szexuális Ăşton, de uszodai fertĹ‘zĂ©skĂ©nt is. KezelĂ©se ecsetelĂ©ssel, vagy radiosebĂ©szeti beavatkozással törtĂ©nik. Sajnos ez is sokszor visszatĂ©rhet.
A hĂĽvelyi Ă©s hĂşgyĂşti fertĹ‘zĂ©sek okakĂ©nt feltĂ©tlenĂĽl meg kell emlĂteni a vĂruskĂ©nt szaporodĂł, de baktĂ©riumkĂ©nt működĹ‘, tehát vĂrus Ă©s baktĂ©rium közti átmenetkĂ©nt emlĂthetĹ‘ chlamydia, ureoplazma Ă©s mycoplazma fertĹ‘zĂ©seket. Ezekre jellemzĹ‘, hogy gyakran visszatĂ©rĹ‘ folyást Ă©s hĂłlyaghurutot okoznak, melyek sokszor maguktĂłl is elmĂşlnak, de 3-4 hetente visszatĂ©rnek. Ezek csak speciális vizsgálĂłeljárással mutathatĂłk ki. GyanĂş esetĂ©n feltĂ©tlenĂĽl orvoshoz kell fordulni.
A húgyúti és hüvelyi fertőzések a nyári, meleg időszakban nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyermekeknél is megszaporodnak.
Dr. Szőczei Beáta
szülész-nőgyógyász
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 040604)