sárgaság

A máj elégtelen működése következtében kialakult sárgaság (icterus)A máj a szervezet legnagyobb és anyagcseréjét illetően egyik legösszetettebb szerve. Károsodása kihat a szervezet fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréjére, valamint vitamin-ellátottságára. Ezért a diéta célja a megelőzés, a már kialakult károsodás további romlásának megakadályozása, valamint a gyógyszeres kezelés kiegészítése.

A mononukleózis infekciózát, más néven a Pfeiffer-féle mirigylázat az úgynevezett Epstein-Barr vírus (EBV) okozza.
Az EBV emberi herpeszvírus. Az e vírus okozta fertőzés meglehetősen gyakori: Magyarországon az ötéves gyermekek mintegy hetven százaléka átesett már EBV fertőzésen, s a felnőttek kilencvenöt százalékánál is kimutatható egy korábbi fertőzés nyoma. A fertőzés felléphet gyermek- és serdülőkorban, de felnőttkorban is. A betegség lázzal, torokfájással és megnagyobbodott nyirokcsomókkal jár.

Az ínhártya sárga elszíneződése.A túlzott alkoholfogyasztás amellett, hogy a szervezet legtöbb szervének működését hátrányosan befolyásolja leginkább a májon fejti ki kedvezőtlen hatását. Ennek magyarázata az, hogy a máj felelős a szervezet méregtelenítéséért, tehát az alkohol lebontásában központi szerepet játszik. A közép-kelet Európai országokban, így Magyarországon is az alkoholos eredetű májbetegség a halálozás egyik fő oka.

Az epehólyag leggyakoribb megbetegedése az epekövesség. A nők 20, míg a férfiak 8%-ánál fordul elő. Nem minden esetben okoz panaszokat, gyakran csak mellékleletként derül ki megléte más céllal indított kivizsgálások során.

Ebben a fertőző betegségben az emberi szervezet az Echinococcus féreg lárváinak eltartására és szaporítására korlátozódik. A végállomás a kutyák vékonybele, ahol a parazita már kifejlődött galandféregként keseríti meg hordozója mindennapjait. A kutyák székletével ürülő peték a tényleges köztigazdáknak számító növényevő állatokba kerülnek, melyek lárvákkal tűzdelt húsa nyilván nem egy egészséges étel (főleg ha nem sütik, főzik meg jól), de maga az ember többnyire a kutya székletével ürülő peték lenyelése miatt fertőződik.

A kórokozó főként Dél-Amerika déli területein, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában honos, de endémiás gócok találhatók Közép-Ázsiában, Oroszország és más volt szovjet tagállamok keleti területein, Ausztráliában, az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Angliában és Kelet-Európában is.

Az alkoholos italok élvezete több évezredes múltra tekint vissza. Szerte a világon sokan fogyasztanak - kisebb-nagyobb rendszerességgel - különböző mennyiségű és fajtájú alkoholokat. Az alkoholfogyasztás az utóbbi évtizedekben - mind a fogyasztók számát, mind az elfogyasztott alkohol mennyiségét tekintve - növekedett, s ezzel párhuzamosan a következmények is egyre nagyobb mértékben jelentkeznek.

Az elfogyasztott alkohol mennyisége

Magyarországon a ’30-as években az egy főre jutó alkoholfogyasztás évi 5,4 liter volt, a ’80-as évekre ez a mennyiség csaknem a duplájára emelkedett, és ma is 10-11 liter körül mozog.

EPEKÖVESSÉG (CHOLELITHIASIS)

DEFINÍCIÓ

Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő szerv, melynek feladata a májban képződő epe tárolása és szükség esetén /étkezéskor/ a patkóbélbe való ürítése. A patkóbél és az epehólyag az epevezetékkel kapcsolódik egymáshoz. Az epe egy sárgászöld színű folyadék, amelynek a zsírok emésztésében és lebontásában kiemelkedő szerepe van. Fő alkotóelemei az epesók, a különböző epefestékek /bilirubin/ és a koleszterin. A széteső vörösvérsejtekből származó haemoglobin /vérfesték/ a májba kerül, ahol epefestékké alakul, majd egy része az epével a bélbe kerül. A széklet barna színét ez a festék okozza.

Kellemetlen tünetek

Szövettani felépítésüket és működésüket tekintve szervezetünkben háromféle izomszövet található. A vázizomzatot harántcsíkolt izomzat építi fel. Akaratlagos, erőteljes mozgásra képes. A simaizmok, amelyek többek között a gyomor, a belek és a húgyvezeték falában, a hörgőkben, az érfalban, a méhben találhatók meg, akaratunktól függetlenül működnek. Működésük továbbítja a tápcsatornában a béltartalmat, a vizeletelvezető rendszerben a vizeletet, míg az érfal simaizmainak összehúzódása szabályozza vérnyomást.

Gyerekszemek - figyelemfelkeltő tünetek

A gyermekszemészetben előforduló leggyakoribb elváltozás a látás-gyengeség. Az óvodás-, iskoláskorú népesség közel egynegyedének van - lenne - szüksége szemüvegre. Nem ennyire gyakori, de látványosabb, s ezért hamarabb kerülnek szakember elé a kancsal gyerekek. Kevesebb, de nem kevésbé jelentős a koraszülésekkel járó érzékszervi károsodások betegségcsoportja. Viszonylag korán felismerhetők a különböző veleszületett fejlődési rendellenességek, jelentkezhetnek egyes daganatos megbetegedések. A gyerekek hajlamosabbak fertőzésekre, és náluk a banális hurutok is hevesebb lefolyást mutathatnak.

Nem árt az óvatosság

Az otthoni mérgekről

A méreg szónak van valamilyen rejtelmes, titokzatos kicsengése, pedig ha belegondolunk, lakásunk, környezetünk, ételeink, gyógyszereink, és mindennek következtében mi magunk is olyan anyagok sokaságával vagyunk tele, amelyek esetében csak a mennyiség határozza meg, hogy mikor válnak a szó szoros értelmében méreggé.

Alkoholos májbetegségek

Az alkoholos italok ősidők óta ismertek és kedveltek. A túlzott alkoholfogyasztás és a májkárosodás közötti oki kapcsolatot pedig már évszázadokkal ezelőtt felvetették. Jó példa erre, hogy a májzsugorodást a XVIII. században a "ginivók májá"-nak nevezték. Bár az alkohol és a "zsírmáj" összefüggését az 1800-as évek közepén leírták (Addison), volt olyan kutató, aki még 1949-ben is azt állította, hogy "nincs több bizonyíték arra, hogy az alkoholnak a májra kifejtett toxikus hatása nagyobb lenne, mint pl. a cukorénak". A májkárosodást az alkoholistáknál észlelt rossz tápláltsági állapottal magyarázták.

A sárgaság okairól

Mindenekelőtt azt szeretném tisztázni, hogy a sárgaság többféle okból alakulhat ki. Oka lehet a mellékvesekéreg hormontermelő működésének csökkenése, az ún. Addison-kór, mellyel korábban már foglalkoztunk.

Ettől eltérő színű sárgaságot okoz, ha valaki túlzott mennyiségben fogyaszt karotintartalmú ételeket, pl. sárgarépát. (Napi több kiló elfogyasztása esetén alakulhat ki sárgaság.) Sárgaságot idézhetnek elő a máj, az epe, a vérképző szervek és a hasnyálmirigy bizonyos működési zavarai is, melyekről most részletesebben szólunk.

Albert Anker: Der TrinkerKevesen lehetnek a felnőtt lakosság körében, akik ne tapasztalták volna meg azt a mérsékelt tudatállapot-módosulást, mely egy-egy alkoholos ital elfogyasztását követően jelentkezik. A "fejembe szállt" noha nem egzakt, mégis plasztikus, ahogy a véglet, azaz a "leitta magát a sárga földig", vagy az "asztal alá itta magát" nemkülönben.

Mindkettő esetében serényen dolgozik a szervezet azon, hogy megszabaduljon a számára nemkívánatos vegyülettől. Jelentékeny alkoholbevitel esetében ez nem megy könnyen, és a másnapi rossz közérzet felelőse eredendően ugyanaz az alkohol, amit élvezői megelőző nap aggályok nélkül döntenek magukba.

Az etil-alkoholt a máj bontja le túlnyomórészt dehidrogenázok, kisebb részt peroxiszómális katalázok, illetve a mikroszómális oxidázrendszer segítségével. A lebontás üteme az enzimek telődése után konstans – egy 70 kg testtömegű felnőtt férfi szervezete óránként átlagosan legfeljebb 10 gramm etanol eliminálására képes, akár meccs közbeni sörözésről, akár súlyos alkohol abúzusról van szó.

Feliratkozás sárgaság csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×