Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre többet tudunk a rákos megbetegedésekről, kialakulásuk lehetséges okairól és a terápiás lehetőségekről. Azonban a beteg és környezete kapcsolatáról viszonylag ritkán esik szó, valamint arról is, hogy miként tudunk hozzájutni olyan információkhoz, amelyek tényleg a gyógyulást támogatják.
Magyarországon minden évben április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot dr. Dollinger Gyula orvos emlékére, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, s akire a hazai rákkutatás úttörőjeként tekinthetünk.
Hazánkban a különféle rákos megbetegedésekben szenvedők száma jelentős, a rák a 3. leggyakoribb haláloknak számít. Ezen belül a tüdőrák a halálozások egynegyedéért felelős. Az emléknap apropóján szeretnénk megosztani néhány gondolatot annak a fontosságáról, hogy a beteg és környezete – a kezelőorvostól kapott információ mellett - milyen forrásból tájékozódik a betegséggel, annak jellemzőivel kapcsolatban.
Milyen tévhitek nehezítik a beteg körülményeit?
Számos tévhit létezik, azonban talán amelyik a leginkább megnehezíti a rákos beteg és környezete kapcsolatát, az a feltételezés, hogy a rák fertőző betegség. Ebből a tévhitből adódóan a beteg megbélyegzetté válhat, elszigetelődhet a munkahelyén, de szűkebb környezetében is. Hasonló nehézségek adódhatnak a gyógyult beteg számára is, amikor visszailleszkedik a munkaerőpiacra.
Másik gyakran felmerülő téveszme, miszerint minden rák gyógyíthatatlan, holott a daganatos megbetegedések számos fajtája gyógyítható. A gyógyulásban, az életminőség fenntartásában, az életesély növelésében azonban nagy szerepet játszik a korai felismerés és a megfelelő, személyre szabott terápia kiválasztása. Minden életkorban fontos, hogy részt vegyünk az aktuális szűrővizsgálatokon, kiváltképpen, ha az egészséget veszélyeztető életmódot folytatunk, pl. dohányzás esetén fontos lehet a részvétel a tüdőszűrésen. Bár Magyarországon a tüdőszűrés vizsgálatot a TBC felismerésére és a fertőző kór visszaszorítására vezették be, több esetben fedeztek fel tüdőrákos megbetegedést is a vizsgálat során. Mivel a dohányzók esetében mintegy negyvenszer nagyobb az esély tüdőrák kialakulására, a tüdőgyógyászok fontosnak tartják a rendszeres röntgen vizsgálatot a rendszeresen dohányzó, 40-70 éves korosztályban. Fontos azonban kiemelni, hogy sem a szűrővizsgálattal, sem a röntgen vizsgálattal nem lehet megelőzni a rák kialakulását, de esélyt adhatunk a korai felismerésre, ami nagyobb gyógyulási eredményhez vezethet.
Honnan érdemes információt gyűjteni?
Érdemes a hozzátartozóknak olyan szakemberrel beszélniük, aki segít eligazodni abban, hogy a daganatos beteggel miként lehet empatikus, de nem tolakodó módon kommunikálni. Figyelembe kell venni, hogy a helyzet a beteg és a környezete számára is megterhelő lehet lelkileg és anyagilag is. Két kulcsszó a türelem és a bizakodás.
Sokat segíthet az is, ha a betegek vagy a hozzátartozók felveszik a kapcsolatot olyan betegszervezetekkel, közösségekkel, amelyek közreműködésével megoszthatják egymással betegségük, gyógyulásuk történetét, nehézségeiket. S ezzel máris egy fontos lépést tettek abba az irányba, hogy olyan információból gazdálkodjanak, amely hiteles és ellenőrzött.
A beteg gyógyulni szeretne, a hozzátartozó pedig segíteni, ezért sokan esnek abba a csapdába, hogy az interneten fellelhető olcsó, gyors és hatásos rákellenes csodaszereknek és elméleteknek hisznek, sokszor értékes időt és pénzt pazarolva a nem bizonyított hatékonyságú kúrákra.
Nagyon fontos a hatékony terápia érdekében, hogy a beteg és orvosa között bizalmi viszony alakuljon ki. Az orvosok naprakész információval rendelkeznek a legújabb tudományos eredményekről és az új, innovatív terápiás módszerekről, így személyre szabott terápiát képesek alkalmazni. Bizalmi viszony fontos azért is, hogy a beteg merjen kérdezni, eloszlassák indokolatlan félelmeit az egyes kezeléstípusokkal (sebészeti megoldás, kemoterápia, sugárterápia, gyógyszeres kezelés stb.) kapcsolatban, hiszen a beteg gyógyulásba vetett hite segít a javulásban.
