pandémia

Az emberek 95%-a nem tud helyesen kezet mosni

A Kézmosás Világnapja alkalmából elindult az Apró kezekben az egészség óvodai edukációs program, amely célja, hogy már óvodás korban szokássá és igénnyé váljon a kézmosás és a gyerekek megtanulják, hogy miért és hogyan kell helyesen kezet mosni.

A program Budapest Főváros Kormányhivatala II. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály szakmai koordinációjával, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Természettudományi Tanszékének szakértői segítségével, valamint a Dettol támogatásával valósul meg kísérleti jelleggel Budapest három kerületében.

Jól tudjuk, hogy mostanság az élelmiszerek vásárlását különösen meg kell tervezni, a felhasználást illetően előre kell gondolkodni.

Érdemes a megvett termékeket "karanténba" helyezni egy külön helyiségbe, de legalább néhány külön polcra, ahová 2-3 napra elpakolhatjuk, és ezalatt az idő alatt nem is nyúlunk hozzá.

Két évbe telt a HIV okának kiderítése, és további évekbe a kiváltó vírus genetikai felépítésének azonosítása. A SARS okainak meghatározása és génjeinek dekódolása azonban mindössze két hónapot vett igénybe.
Hogy mi a különbség oka? Az új, nagy teljesítményű módszerek, és a fejlett információ-technológia együttes alkalmazása!
A molekuláris technológiák és a legkorszerűbb laboratóriumi automatizáció, továbbá egy Linux-alapú IBM eServer xSeries rendszerekből összeállított fürt segítségével a kanadai Vancouverben működő génkutatási központ, a Michael Smith Genome Sciences Centre szakembereinek sikerült azonosítani az atípusos tüdőgyulladásért (SARS – Severe Acute Respiratory Syndrome) vélhetően felelős koronavírus első génsorozatát. Az áttörés április 12-én, hajnali 4:00 órakor következett be.

Unos-untalan terítékre kerül ez a fertőző megbetegedés, főként a védőoltások kapcsán, melyek a médiumokban harsogó „már tarol az influenza”, „veszélyesebb lesz az influenza”, „nagy járvány várható” szalagcímek okán is remekül fogytak, fogynak. Kétségtelen tény, hogy a megviselt immunrendszerű, alapbetegséggel küszködő, illetve idősebb embereknek tanácsos beoltatniuk magukat minden évben, függetlenül attól, hogy milyen vírus(ok) szerepe lesz feltételezhető a betegség megnyilvánulásában.

Minden ellenkező híresztelés ellenére, a maszk védelmet nyújt. Többé-kevésbé. Kevésbé a sebészeti maszk, sokkal jobban az FFP2 és FFP3 munkavédelmi maszkok, illetve félálarcok. Erről már február elején írtunk.

Amikor már sokakat a vírus potenciális hordozójaként kell számon tartani, a maszk a racionális védekezés egyik eszköze.

Elsősorban a kezünkön. Unos-untalan felhívjuk ugyan erre a figyelmet, de mégsem lehet elégszer hangsúlyozni: a gondos kézmosás – és nem egy néhány másodperces lötykölés – döntő jelentőségű a védekezésben.

Nem kell hozzá hiper-szuper antibakteriális, sebészi stb. folyékony szappan, a hétköznapi tökéletesen megfelel. Habozzon fel a csuklón túl, kézháton, ujjak között, ápolt, rövidre vágott körmök mellett vagy puha sörtéjű körömkefe használattal, alaposan leöblítve, gondosan megszárítva.

Olaszországban és Angliában is felmerült szakmai körökben, hogy a koronavírus valamilyen formában már év elején, akár 2019 végén felbukkanhatott a kontinensen, illetve a Brit-szigeteken.

Felvetődött az is, hogy a SARS-CoV-2 különböző variánsai "megfigyelőként" hosszú ideje velünk lehetnek, és csak a megfelelő pillanatra vártak.

A következő stáció: a menyétNem, a cím nem rokoni kapcsolatot enged sejtetni, inkább azt az aggodalmat jelzi, amit az év elején már az Egészségügyi Világszervezet is valós veszélyként értékelt. Az eddig főként a Távol-Keleten ádozatait szedő madárinfluenza vírus változékonysága, valamint az embert is megbetegítő "közönséges" influenza vírushoz való hasonlósága szakértők szerint egyre nagyobb kockázatot jelent.
Laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint a madárinfluenza vírusa már képes terjedni és áldozatait szedni emlős szervezetek, mégpedig a menyétek között is.

Metsző szél, hóesés, latyak, köd és pára. Odakint minden nyirkos és hideg. Ez a hűléses megbetegedések melegágya, a megfázásé és az influenzáé. Együtt emlegetjük őket, mégis két különböző vírusfertőzésről van szó. Ezt azért is érdemes tudni, mert az utóbbi komoly betegség, ami súlyos szövődményekkel járhat.

Vírusoknak azokat a szervezeteket nevezzük, amelyek főleg nukleinsavakból és az azt védő fehérjeburokból épülnek fel. Méretük 100-2000 angström közé esik (1 angström 0.0000000001 méter). Csak elektronmikroszkóppal tehetők láthatóvá, kizárólag élő sejteken belül képesek szaporodni, és azt is csak meghatározott gazdaszervezeten belül.

Ha már tüsszenteni kell, tegyük így!Tudósok két, egymástól független csoportja azonos következtetésre jutott a madárinfluenzát okozó vírus szerkezetének, és emberi sejtekhez történő kapcsolódásának behatóbb vizsgálatát követően.

Holland és japán kutatók szerint az emberre is veszélyes H5N1 jelű kórokozó csak a légutak legmélyén lévő hámsejtek meghatározott receptoraihoz képes szorosan kötődni, ezáltal a cseppfertőzésen (köhögés, tüsszentés stb.) alapuló terjedés valószínűsége számottevően csökken.

Miért leszünk influenzásak minden évben?

Szerveztünk védekezőrendszere, az immunrendszer, minden olyan kórokozóról képes megőrizni "emlékezetében egy képet", mellyel valaha már kapcsolatba került. Ennek az a következménye, hogyha a kórokozó ismét bekerül a szervezetünkbe, akkor az már gyorsan és hatékonyan tud védekezni ellene. Ezen az elven hatnak a például a védőoltások is, melyekben élő gyengített vagy elpusztított kórokozókat juttatnak a szervezetbe. A képződött ellenanyag gyorsan elpusztítja majd a testünkbe jutott valódi, veszélyes baktériumot vagy vírust.

Feliratkozás pandémia csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×