ElhĂ­zĂĄs

GYAKORISÁG

Az EgĂ©szsĂ©gĂŒgyi VilĂĄgszervezet (WHO) kutatĂĄsai szerint az elhĂ­zĂĄs az eurĂłpai lakossĂĄg körĂ©ben 10-20%-ra tehetƑ. A kelet-eurĂłpai ĂĄllamokban, Ă­gy MagyarorszĂĄgon az elhĂ­zottak arĂĄnya mĂ©g magasabb, egyes felmĂ©rĂ©sek szerint a tĂșlsĂșlyosak, illetve az elhĂ­zottak arĂĄnya kb. 40-50 %. Az utĂłbbi nĂ©hĂĄny Ă©vtizedben az elhĂ­zĂĄs gyakorisĂĄga a fejlett orszĂĄgokban nƑtt.

DEFINÍCIÓ/DIAGNÓZIS

Az elhĂ­zĂĄson a szervezet zsĂ­rtartalmĂĄnak kĂłros megnövekedĂ©sĂ©t Ă©rtjĂŒk. Annak a megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄra, hogy az elhĂ­zĂĄs milyen mĂ©rtĂ©kƱ, szĂĄmos eljĂĄrĂĄs van hasznĂĄlatban.

Ezek közĂŒl a legfontosabb az Ășgynevezett testtömegindex (Body Mass Index: BMI; nemre korrigĂĄlt kalkulĂĄtor elĂ©rhetƑ a fƑlaprĂłl), amely egy egyszerƱ szĂĄmĂ­tĂĄson alapszik. Ha elosztjuk a kilogramban mĂ©rt testsĂșlyunkat a mĂ©terben mĂ©rt testmagassĂĄgunk nĂ©gyzetĂ©vel, egy hĂĄnyadost kapunk (kg/m2). Ha ez a szĂĄm 20 Ă©s 25 között van, akkor normĂĄlis alkattal ĂĄllunk szemben, ha 25 Ă©s 30 közĂ© esik, akkor az egyĂ©n tĂșlsĂșlyos, ha pedig 30 feletti eredmĂ©nyt kapunk akkor elhĂ­zottnak szĂĄmĂ­t.

A derĂ©kkörfogat a hasi zsĂ­rszövet megĂ­tĂ©lĂ©sĂ©re szolgĂĄl. FĂ©rfiaknĂĄl 102 cm, nƑknĂ©l 88 cm az elfogadhatĂł felsƑ hatĂĄr. A derĂ©k-csĂ­pƑ hĂĄnyadost megkapjuk, ha a derĂ©kkörfogatot elosztjuk a csĂ­pƑkörfogattal. FĂ©rfiaknĂĄl 0,9 alatti, nƑknĂ©l 0,8 alatti Ă©rtĂ©kek elfogadhatĂłak. A bƑrredƑvastagsĂĄg szintĂ©n objektĂ­v vizsgĂĄlati mĂłdszer az elhĂ­zĂĄs megĂ­tĂ©lĂ©sĂ©re, azonban jellemzƑen kĂłrhĂĄzi körĂŒlmĂ©nyek között hasznĂĄlatos.

A tĂșlsĂșly nem feltĂ©tlenĂŒl jelenti a szervezet zsĂ­rtartalmĂĄnak megnövekedĂ©sĂ©t, gyakran elƑfordul erƑsebb csontozat vagy tömegesebb izomzat mellett, hogy "kĂłros" BMI Ă©rtĂ©ket talĂĄlunk a test alacsony zsĂ­rtartalma ellenĂ©re.

A zsĂ­rszövet eloszlĂĄsĂĄtĂłl fĂŒggƑen beszĂ©lĂŒnk alma formĂĄjĂș illetve körte formĂĄjĂș elhĂ­zĂĄsrĂłl. Az alma formĂĄjĂș elhĂ­zĂĄs leginkĂĄbb fĂ©rfiakra jellemzƑ (lĂĄsd feljebb), ebben az esetben a zsĂ­rszövet a hason illetve a hasi zsigerek körĂŒl talĂĄlhatĂł. A körte formĂĄjĂș elhĂ­zĂĄs a nƑknĂ©l gyakoribb, ekkor a zsĂ­rszövet döntƑen a csĂ­pƑtĂĄjon, a combok terĂŒletĂ©n helyezkedik el.

E kĂ©tfajta elhĂ­zĂĄstĂ­pus kĂŒlönbözƑ betegsĂ©gekre hajlamosĂ­t. Az alma tĂ­pusĂș elhĂ­zĂĄs Ă©s a magas vĂ©rnyomĂĄs, a cukorbetegsĂ©g, magas vĂ©rzsĂ­rszint, illetve szĂ­v- Ă©s Ă©rrendszeri megbetegedĂ©sek kapcsolata egyĂ©rtelmƱ. A körte tĂ­pusĂș elhĂ­zĂĄs elsƑsorban Ă­zĂŒleti bĂĄntalmakat okoz.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁT ELƐSEGÍTƐ TÉNYEZƐK

A tĂșlsĂșly, illetve az elhĂ­zĂĄs kialakulĂĄsĂĄban szĂĄmos tĂ©nyezƑ vesz rĂ©szt. Az elhĂ­zott vagy tĂșlsĂșlyos egyĂ©n vizsgĂĄlatĂĄt biolĂłgiai, környezeti, magatartĂĄsi szempontbĂłl kell elkezdenĂŒnk.

Az ember testsĂșlygyarapodĂĄsĂĄt illetve csökkenĂ©sĂ©t alapvetƑen az hatĂĄrozza meg, hogy a bevitt, illetve az elhasznĂĄlt energia hogyan arĂĄnylik egymĂĄshoz. Ez az Ășgynevezett energiamĂ©rleg, amely akkor pozitĂ­v, ha az egyensĂșly a bevitt energia javĂĄra tolĂłdik el, ekkor zsĂ­rraktĂĄrak kĂ©pzƑdnek. A fokozott fizikai aktivitĂĄs növeli az elhasznĂĄlt energia mennyisĂ©gĂ©t.

A magas szĂ©nhidrĂĄt- Ă©s zsĂ­rtartalmĂș Ă©telek tĂșlzott fogyasztĂĄsa a tĂșlzott kalĂłriabevitel rĂ©vĂ©n az elhĂ­zĂĄs vezetƑ hĂĄtterĂ©t kĂ©pezi. Tagadhatatlan, hogy bizonyos genetikai tĂ©nyezƑk is szerepet jĂĄtszanak az elhĂ­zĂĄs kialakulĂĄsĂĄban. EgyenesĂĄgi rokonok között a hasonlĂł alkatĂșak elƑfordulĂĄsa gyakoribb, bĂĄr környezeti tĂ©nyezƑk is szerepet jĂĄtszanak.

Bizonyos betegsĂ©gek pl. Cushing kĂłr vagy az Ășn. Stein-Leventhal szindrĂłma szintĂ©n elhĂ­zĂĄssal jĂĄrnak.

AZ ELHÍZÁS SZÖVƐDMÉNYEI

A felsorolt betegsĂ©gek lĂ©nyegesen gyakrabban fordulnak elƑ elhĂ­zott egyĂ©nekben:

• magas vĂ©rnyomĂĄs
• magas koleszterin- Ă©s vĂ©rzsĂ­rszint
• cukorbetegsĂ©g
• szĂ­vkoszorĂșĂ©r-betegsĂ©g
• szĂ­velĂ©gtelensĂ©g
• agyvĂ©rzĂ©s
• epekövessĂ©g
• izĂŒleti megbetegedĂ©sek
• visszĂ©rbetegsĂ©gek
• alvĂĄszavar
• egyes rosszindulatĂș daganatok: mĂ©hrĂĄk, emlƑrĂĄk, prosztatarĂĄk, vastagbĂ©lrĂĄk, epehĂłlyagrĂĄk, veserĂĄk
• menstruĂĄciĂłs zavarok, a peteĂ©rĂ©s zavara
• vesekƑ
• önĂ©rtĂ©kelĂ©si zavarok, depressziĂł

Mindezek egyértelmƱen élettartam csökkenéshez vezetnek.

KEZELÉS

A kezelés alapjåt a diéta és a testmozgås képezi.

SzĂĄmos jĂłl bevĂĄlt fogyĂłkĂșrĂĄs mĂłdszert leĂ­rtak mĂĄr, ennek ellenĂ©re szomorĂș tapasztalat, hogy a kezdeti fogyĂĄs utĂĄn a fogyĂłkĂșrĂĄzĂłk kb. 80%-a visszanyeri a diĂ©ta elƑtti testsĂșlyĂĄt. A cĂ©l tehĂĄt nem a gyors fogyĂĄs, hanem ellenkezƑleg a viszonylag lassan leadott kilĂłk utĂĄn a testsĂșly tartĂĄsa.

ÁltalĂĄban azt mondhatjuk, hogy heti fĂ©l kilogrammnĂĄl nagyobb testsĂșlycsökkenĂ©s mĂĄr kĂĄros. Ekkor mĂĄr nemcsak a zsĂ­rok, hanem a szervezet sajĂĄt fehĂ©rjĂ©i, Ă­gy az izomzat fehĂ©rjĂ©i is bomlanak, ezĂĄltal az izomtömeg csökken. A fogyĂłkĂșra kezdetĂ©n a sĂșlycsökkenĂ©s lĂĄtvĂĄnyosabb, ekkor az elsƑ 2-3 hĂ©tben az 5 kg-os fogyĂĄs sem ritka a kezdeti folyadĂ©kvesztĂ©s miatt. Ez a tendencia kĂ©sƑbb csökken, a fogyĂĄs ezutĂĄn lassabbĂĄ vĂĄlik. Fontos megĂ©rtenĂŒnk, hogy ez nem azĂ©rt van, mert nem tartjuk szigorĂșan a fogyĂłkĂșrĂĄt, hanem ez egy termĂ©szetes folyamat.

A diĂ©ta eredmĂ©nyes mĂłdja az, ha a korĂĄbban fogyasztott tĂĄplĂĄlĂ©khoz kĂ©pest ĂĄtlagban naponta 500-700 kcal-val kevesebbet viszĂŒnk be. A kalĂłriamegvonĂĄs törtĂ©nhet Ășgy, hogy kerĂŒljĂŒk a szĂ©nhidrĂĄtban Ă©s zsĂ­rban gazdag Ă©lelmiszereket, több zöldsĂ©get, ill. alacsony cukortartalmĂș gyĂŒmölcsöt fogyasztunk. TĂ©rjĂŒnk ĂĄt a mestersĂ©ges Ă©desĂ­tƑszerekre! SzĂĄmos jĂł minƑsĂ©gƱ, a cukrot kivĂĄlĂłan helyettesĂ­tƑ kĂ©szĂ­tmĂ©ny van forgalomban.

A legtöbb Ă©lelmiszer csomagolĂĄsĂĄn fel van tĂŒntetve energiatartalma, nĂ©zzĂŒk azt meg Ă©s az alapjĂĄn vĂĄsĂĄroljunk! ÉtkezzĂŒnk naponta legalĂĄbb 5 alkalommal! HozzĂĄ kell szoknunk, hogy a diĂ©ta az elsƑ 2 hĂ©tben azĂ©rt nehĂ©z, mert ĂĄllandĂł Ă©hsĂ©gĂ©rzetet okoz. Ezt az Ă©rzĂ©st teljes ƑrlĂ©sƱ gabonatermĂ©kekkel ill. magas rosttartalmĂș Ă©lelmiszerekkel csökkenthetjĂŒk. ÜgyeljĂŒnk a vitaminok bevitelĂ©re! TĂ©len egĂ©szĂ­tsĂŒk ki Ă©trendĂŒnket vitaminkĂ©szĂ­tmĂ©nyekkel! SĂŒtĂ©shez, fƑzĂ©shez hasznĂĄljunk növĂ©nyi alapanyagbĂłl kĂ©szĂŒlt olajat! KerĂŒljĂŒk a finomĂ­tott szĂ©nhidrĂĄtokat! Ne nassoljunk!

A tĂĄplĂĄlkozĂĄsi szokĂĄsaink megvĂĄltoztatĂĄsa mellett - ha egĂ©szsĂ©gĂŒgyi ellenjavallat nincs - mozogjunk többet! A mozgĂĄsszegĂ©ny Ă©letmĂłd mellett a testsĂșlycsökkentĂ©s sokkal nehezebb, mint ha könnyƱ, Ășgynevezett aerob testmozgĂĄst vĂ©gzĂŒnk. Melyek az aerob sportok? Pl. kocogĂĄs, futĂĄs, ĂșszĂĄs, kerĂ©kpĂĄrozĂĄs, aerobik stb. Napi 15-20 perc fizikai aktivitĂĄs elĂ©g ahhoz, hogy erƑnlĂ©tĂŒnk javuljon, izmosabbak legyĂŒnk Ă©s a fogyĂĄs Ă­gy eredmĂ©nyesebb lesz. NĂ©hĂĄny hĂ©ten belĂŒl Ă©szre fogjuk venni, hogy a mozgĂĄs az Ă©letĂŒnk rĂ©szĂ©vĂ© vĂĄlt, szervezetĂŒnk mĂĄr igĂ©nyelni fogja Ă©s jobban fogjuk magunkat Ă©rezni bƑrĂŒnkben!

A fizikai aktivitĂĄs jĂłtĂ©kony hatĂĄsĂș a szĂ©nhidrĂĄtanyagcserĂ©re, a vĂ©rnyomĂĄsĂ©rtĂ©kek javulnak, erƑsĂ­ti a csontokat, az izmokat Ă©s az Ă­zĂŒleteket, segĂ­t megelƑzni a csontritkulĂĄst. El kell ugyanakkor oszlatnunk azt a tĂ©vhitet, hogy a fizikai aktivitĂĄs csak sport keretĂ©ben kĂ©pzelhetƑ el. AkĂĄr napi fĂ©l Ăłra sĂ©ta elĂ©g lehet arra, hogy a korĂĄbbi ĂŒlƑ Ă©letmĂłdon vĂĄltoztatva az ĂĄllĂłkĂ©pessĂ©gĂŒnk javuljon.

Ha emeletes hĂĄzban lakunk ne hasznĂĄljunk liftet, inkĂĄbb lĂ©pcsƑzzĂŒnk! Minden egyes lĂ©pcsƑfokkal közelebb kerĂŒlhetĂŒnk a kitƱzött testsĂșlyunkhoz! NĂ©zzĂŒnk kevesebb TV-t, ha feltĂ©tlenĂŒl le kell ĂŒlnĂŒnk a TV elĂ©, a mƱsorok közti szĂŒnetben is elvĂ©gezhetĂŒnk nĂ©hĂĄny tornagyakorlatot!

GYÓGYSZERES KEZELÉS

Ritka esetekben a diĂ©ta illetve a fokozott testmozgĂĄs ellenĂ©re a testsĂșlycsökkentĂ©s nem jĂĄr eredmĂ©nnyel.

Ekkor gyĂłgyszeres kezelĂ©s jön szĂłba, amely az orvos ĂĄltal felĂ­rt kĂ©szĂ­tmĂ©nyen alapszik. KĂ©t olyan gyĂłgyszercsoport van, amelyik a testsĂșlycsökkentĂ©sben javasolt. KĂ©t gyĂłgyszercsoport kĂŒlönbözƑ hatĂĄsmechanizmussal. Ha szĂŒksĂ©ges, az Ön orvosa fogja kivĂĄlasztani azt, amelyikre Önnek szĂŒksĂ©ge van. Az egyik a hypothalamus Ă©hsĂ©gközpontjĂĄra hatva az Ă©hsĂ©gĂ©rzet csökkentĂ©sĂ©vel Ă©r el eredmĂ©nyt. A mĂĄsik a bĂ©lcsatornĂĄban hatva megakadĂĄlyozza a zsĂ­rok felszĂ­vĂłdĂĄsĂĄt. AkĂĄr a kĂ©tfajta gyĂłgyszer egyĂŒtt is alkalmazhatĂł.

MĂ©g egy megoldĂĄs lĂ©tezik, vĂ©gsƑ esetben a plasztikai sebĂ©szĂ© a fƑszerep. Ez leggyakrabban akkor indokolt, ha egy adott testrĂ©szrƑl a zsĂ­r az elƑbb felsorolt eszközök ellenĂ©re nem tĂĄvozik. Figyelembe kell azonban venni, hogy a beavatkozĂĄs szövƑdmĂ©nyekkel jĂĄrhat, fĂĄjdalmas valamint a tartĂłssĂĄg nincs garantĂĄlva.

Dr. Igaz IvĂĄn