A diagnózis: mellrák
Az alábbi írást egy olvasónk küldte el a szerkesztőségünkbe. A történet, melyet elmesél, vele esett meg. Szenvedő alanya volt egy olyan betegségnek, mely sokak egészségét, mindennapjait, s - késői felfedezése esetén - életét is veszélyeztetheti. Egy volt beteg története következik.
Hogyan harcolhat eredményesen az emlőrák ellen? Életmódbeli (elsődleges prevenciós) tanácsokként a következőket érdemes megfontolni: figyeljen oda étkezésére, kerülje a zsírban gazdag ételeket – az elhízást –, az alkoholt, és sportoljon! Ezek betartása számos nagy tanulmány eredményei szerint csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
DEFINÍCIÓ
Az emlő egy kötőszövetből, zsírból és mirigyállományból álló szerv. Rosszindulatú daganata a mirigyeket alkotó hámsejtekből indul ki. Világszerte körülbelül egymillió nő szenved emlőrákban, élete folyamán minden tizedik nő érintett.
A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZŐK
Örökletes tényezők
: egyenes ági rokonok között a betegség gyakran halmozódik.
Környezeti tényezők
Egy közel ezer, döntően 35 év feletti nő megkérdezésével végzett nem reprezentatív hazai kutatás alapján vélelmezhető, a hölgyek többsége tisztában van a nőgyógyászati szűrések fontosságával. A megelőzés érdekében 85%-uk panasz- és tünetmentes időszakban is felkeresi orvosát.
Árnyalja a képet, hogy a nők 15%-a kizárólag panasz esetén, az elváltozások kezelése végett megy el szakorvosához, a veszélyeztetettebbnek tekinthető 55 éven felülieknek pedig 13%-a hanyagolja el a rendszeres szűrést.
Mammográfiai vizsgálaton való részvétel egyéb indikáció hiányában a fiatalabbaknak (30-45 év) három, idősebbeknek (45 év felett) kétévente javasolt, így – a fizikális és otthoni ellenőrizhetőség ellenére – elgondolkodtató, hogy összességében a nők több mint harmada (36%), a 45-55 évesek fele, a 35-45 éves korosztály 70%-a még soha nem járt ilyen képalkotó szűrővizsgálaton.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet hazánkban is engedélyezte az eddig már használt letrozol hatóanyagú terápia elsődleges adjuvánsként, azaz közvetlenül a sebészeti beavatkozást követő alkalmazását az emlőrák gyógyításában. (Ilyenkor képalkotókkal nem lehet szervi áttétet kimutatni.)
Statisztikák szerint az emlőrák a nőket veszélyeztető leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, ezáltal a 40-59 éves nők körében a vezető számú halálok. Annak ellenére, hogy az emlőrák az egyik legtöbbet publikált betegség, mégis kevés szó esik a kiújulás kockázatáról, illetve annak csökkentéséről. Ma már a kezeléshez korszerű készítmények állnak az orvosok rendelkezésére, melyben további előrelépés a betegség hatékonyabb kezelését szolgáló, a kiújulás létrejöttének kockázatát csökkentő terápia elterjedése. Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy ezen készítmények alkalmazása az emlőrák kiújulásának kockázatát közel felével (43%) csökkentette.
Magyarországon évente 6-7 ezer nőnél diagnosztizálnak emlőrákot. Ez 6-7 ezer családot, férjet és partnert, nagyjából kétszer ennyi gyereket, és ki tudja hány barátot, barátnőt érint. Az összefogás, a testi-lelki támogatás nemcsak életet, de kapcsolatokat és családokat is menthet.
A nők a családok legfőbb mozgatórugói. Saját feladataik mellett profin szervezik párjuk, gyerekeik életét. Mindig tudják, kinek, hova, hányra kell mennie, a bevásárló lista tartalmán kívül számon tartják a megbeszéléseket, dolgozatokat, családi- és gyerekprogramokat. A teendők mellett pedig mindig ráérnek egy kis játékra, beszélgetésre, lelki támogatásra. Ha a „család lelke” lebetegszik, néhány napra kiesik szerepéből, az általában okoz némi fennakadást. Hát még akkor, ha nem csupán egy influenzáról van szó, hanem annál sokkal többről.
Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal.
Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
A beteg kérdi a rendelőben az orvosát:
- Doktor úr, a felírt gyógyszernek van valami mellékhatása?
- Igen, ismét munkaképes lesz...
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.