Tények és tévhitek a patológusokról

Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal.

Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.

A patológusok munkájának fontosságára hívja fel a figyelmet a WEBBeteg.hu tematikus melléklete is, amely a Magyar Patológusok Társaságának szakmai felügyeletével készült.

Ha patológia, akkor boncolás – mi az igazság?

Talán a legnagyobb tévhit, amely a patológusok tevékenységét övezi, hogy kizárólag elhunytak vizsgálatával foglalkoznak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb, hiszen a munkájuk nagyobb részében élő emberek szövettani mintáinak elemzésével, valamint különféle betegségek diagnosztizálásához szükséges vizsgálatokkal foglalkoznak. Ez a közkeletű tévedés talán leginkább arra vezethető vissza, hogy maguk a betegek ritkábban kerülnek közvetlen kapcsolatba patológus szakorvosokkal, mint a többi egészségügyi szakterület képviselőivel, így a patológiát sokan egyetlen tevékenységgel, az elhunytak vizsgálatával azonosítják.

Vajon tényleg ritkán találkozunk a patológusokkal? A patológusok közreműködésére van szükség...

• BetegsĂ©gek szűrĂ©se esetĂ©n (nĹ‘gyĂłgyászati citolĂłgia, emlĹ‘szűrĂ©s)
• MegbetegedĂ©sek kivizsgálása során (idĂĽlt máj- Ă©s vesebetegsĂ©gek, gyomor- Ă©s bĂ©lpanaszok, bĹ‘rbetegsĂ©gek, bĹ‘relváltozások, fĂĽl-orr-gĂ©gĂ©szeti betegsĂ©gek, urolĂłgiai rendellenessĂ©gek, kĂ©palkotĂłval felfedezett (mammográfia, ultrahang, CT) gyanĂşs elváltozások) vett minta esetĂ©n a mintábĂłl kĂ©szĂ­tett kenetet vagy szövettani metszetet a patolĂłgus Ă©rtĂ©keli.
• MegbetegedĂ©sek gyĂłgyĂ­tása kapcsán (sebĂ©szeti beavatkozások során azonnali szövetvizsgálat, az eltávolĂ­tott szövetbĹ‘l kĂ©szĂ­tett metszet további rĂ©szletes elemzĂ©se)

Ha megkĂ©rdeznĂ©nk egy olvasĂłt, hogyan kĂ©pzeli a patolĂłgusok mindennapjait, valĂłszĂ­nűleg műszerekkel Ă©s mikroszkĂłpokkal teli laboratĂłriumban serĂ©nykedĹ‘, fehĂ©r köpenyes szakemberek kĂ©pĂ©t tárná elĂ©nk.  A betegek számára a laborvizsgálatok Ă©s a szakorvosi ellátás között egy nehezen meghatározhatĂł távolság van, amely automatikusan megteremtette azt a kĂ©pzetet, hogy a patolĂłgusok csupán a szakorvoson keresztĂĽl lĂ©pnek kapcsolatba a betegekkel. Azonban ez is tĂ©vhit. Számos olyan eset van a mindennapi betegellátásban, amikor a szövettani mintát közvetlenĂĽl a patolĂłgus veszi a vizsgálathoz (pĂ©ldául daganatos megbetegedĂ©s gyanĂşja esetĂ©n patolĂłgus vĂ©gez biopsziát), emellett gyakran elĹ‘fordul a pácienssel törtĂ©nĹ‘ szemĂ©lyes konzultáciĂł is (leggyakrabban kĂ©miai patolĂłgusok, immunopatolĂłgusok munkája során).

Az egészséges emberek biztosan nem kerültek még kapcsolatba patológussal: nos, ez is tévhit. Az egészséges és egészségtudatos életmód része ugyanis az egészségügyi szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel is. Sokan talán nem tudják, de bizonyos szűrések eredményeit (pl. fül-orr-gégészeti minták vagy nőgyógyászati, valamint emlőszűrés citológiai mintái) is a patológiai részlegeken értékelik, így közvetetten ugyan, de valószínűleg mindannyian részesültünk már a patológusok nélkülözhetetlen munkájából.

A patológusok a teljes egészségügyi ellátást támogatják

Részt vesznek ugyanis a szövettani vizsgálatokon túl a kórokozókkal kapcsolatos kutatásokban, gyógyszerek hatékonysági vizsgálatával részt vállalnak abból, hogy a betegségek minél jobb eredménnyel kezelhetővé váljanak, mindemellett a daganatos megbetegedések genetikai eredetű vizsgálatával közelebb viszik a tudományt a rákos betegségek eredetének feltárásához.

Fontos megjegyezni továbbá, hogy a legtöbb esetben patológus nélkül nincs diagnózis. Sajnos a civilek számára nagyon sokszor láthatatlan marad az az összehangolt orvosi csapatmunka, amely a betegek gyógyítása érdekében történik. A csapat tagjai között éppen annyi felelősség és feladat hárul a patológusokra, mint amennyi a betegekkel szorosabb kapcsolatot ápoló szakorvosokra és ápolókra.

A patológia az egyik legjelentősebb hiányszakma Magyarországon

Jelenleg körülbelül 250 patológus dolgozik hazánkban, ami nagyon kevés. Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke szerint százas nagyságrendben hiányoznak a patológus szakorvosok az országból, ezen belül is leginkább a vidéki kórházakból. A fiatalok külföldre mennek, a nyugdíjasok helyére pedig ritkán találnak jól képzett szakembert. A tapasztalatok alapján a végzett hallgatók nem szívesen jelentkeznek vidékre, mert ott nem minden esetben biztosítottak a feltételek, de a fővárosban sincs minden intézményben patológus szakorvos.

forrás: webbeteg.hu