Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringésirendszer-eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25 százalékos gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Sorozatunkban bemutatjuk a betegséggel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd a Magyarországon leggyakoribb daganattípusokról és a megelőzési, szűrési lehetőségekről olvashatnak.
Az emlőrák legjellegzetesebb tünete – általában – az emlőben kialakult csomó. Ha valaki ilyet tapint, haladéktalanul keresse fel orvosát. Bár a csomók legnagyobb része nem rosszindulatú elváltozás, ezt csak szakemberek által elvégzett vizsgálatok dönthetik el. Vigyázat: az emlőrák sokszor fájdalmatlan csomók formájában jelentkezik!
Fontos tudni azt is, hogy az emlőrákok egyik típusában nem tapintható csomó, a betegség ehelyett emlőgyulladás formájában jelenik meg. Tanácsos orvoshoz fordulni akkor is, ha az emlőbimbó vagy az emlő bőre behúzódik, elváltozik, ha az emlőbimbóból véres váladékozás észlelhető, illetve ha valaki a hóna alatt csomót tapint.
Az emlőrák diagnózisa hármas vizsgálattal történik: az első a tapintás révén történő fizikális vizsgálat, ezt követi a mammográfia és/vagy emlőultrahang (nem szült nőnél először csak emlőultrahang történik, és csak tumorgyanús elváltozás esetén végeznek mammográfiát), majd a mintavétel a csomóból. Ez utóbbit aspirációs biopsziának nevezik, s akkor végzik el, ha a mammográfia tumorgyanús elváltozást mutatott ki. Az eljárás alkalmas arra is, hogy amennyiben csak cisztát találnak, azt le lehet szívni.
Az emlőrák kezelésében többféle módszert alkalmaznak, és gyakran azok kombinált alkalmazására kerül sor. A legfőbb eszköz napjainkban is a műtéti beavatkozás, ahol többféle megoldás létezik. Ezek közös jellemzője, hogy kevésbé radikálisak a korábbiaknál, így a nők pszichés terhelését csökkentik.
A műtét közben olyan vizsgálatokat végeznek el, amelyek alapján megállapíthatók a daganat jellemzői, és az is, van-e áttét a kivett (ún. őrszem) nyirokcsomókban. Amennyiben igen, az összes hónalji nyirokcsomót el kell távolítani. A szövettani vizsgálat alapján lehet dönteni arról, hogy növelik-e a műtéti területet, illetve eltávolítják-e a teljes emlőt (ún. masztektómia).
A műtét után lehetőség nyílik a mell rekonstrukciójára: ilyenkor plasztikai sebészeti eljárással az emlő pótlására is van mód.
Amennyiben a daganat kiterjedtsége miatt a beteget nem lehet műteni, a műtétet megelőzheti egy kemoterápiás kezelés (ún. neoadjuváns kemoterápia), melynek célja a daganat megkisebbítése.
A szövettan eredménye szabja meg azt is, hogy a műtét után milyen további kezeléseket kell tervezni. Áttétek, érbetörés, nagyméretű daganat esetén javasolt a kemoterápia. Sugárkezelésre ún. adjuváns terápiaként kerül sor, amelynek elsődleges célja a műtétet körülvevő területen történő kiújulás megelőzése.
Az emlőrák kezelésében alkalmazott hormonterápia csak azoknál hatékony, akiknek daganatsejtjei ösztrogén- és/vagy progeszteronreceptort tartalmaznak (azaz receptor-pozitívak). Receptor hiányában ugyanis a hormon nem tudja hatását kifejteni. A kezelést – bár olykor magában is lehet hatékony – sokszor a kemoterápia kiegészítéseként (vagy azután) adják. Az emlőrák kezelésénél az utóbbi évektől kezdve alkalmaznak egy immunterápiás szert, amely a daganat által termelt egyik fehérje (HER2/neu) elleni antitesteket (ellenanyagokat) tartalmaz. A fehérje kifejeződésének (jelenlétének) mértéke az emlődaganatok kb. 30 százalékában éri el azt a szintet, ahol a szert alkalmazni lehet.
Az emlőrákról további információkat olvashatnak a Daganatok.hu – őszintén a daganatos betegségekről című honlapon. A betegtájékoztató és ismeretterjesztő jellegű, kifejezetten laikusoknak szóló oldalak létrehozásának alapvető célja, hogy egy helyről elérhető, friss és aktuális információkat nyújtson mindenről, ami a daganatos betegségekkel kapcsolatos.
forrás: archívum
(Patika Tükör – 040507)
