A fittség egy olyan pszichés-fizikai állapot, amely magában foglalja az egészséget, a minőségi életet, az általános közérzetet, és a megnövekedett mindennapi teljesítőképességet.
A fittség elérésében a személyi edzőnek is nagy szerepe van, aki egy általánosan képzett fitness szakember, aki egyénre szabott edzés- és életmódprogramot tud kialakítani úgy, hogy a páciens adottságait, egészségi állapotát, fitness céljait maximálisan szem előtt tartja.
Magyarországon még mindig a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a legfőbb halálokot. Míg Nyugat-Európában a várható életkor egyre kitolódik, Magyarországon csak az elmúlt időben kezdett lassan emelkedni. Az alacsony életkor okai főként a civilizáció ártalmai között keresendők. A felgyorsult élettempó, a rossz táplálkozási szokások, az elhízás, a fizikai állóképesség csökkenése, az ülő életmód, a dohányzás mind-mind a szívbetegségek kialakulásához vezethetnek.
A koleszterin a lipidek közé tartozó vegyület, amely a sejtmembrán és egyes hormonok felépítésében lényeges szerepet játszik. Nélkülözhetetlen a szervezet élettani folyamataiban, mégis mennyiségének kóros megnövekedése komoly veszélyekkel jár.
Alapvetően két típusa létezik. A "rossz" koleszterin az ún. LDL felelős a szervezetben többek között az érelmeszesedés kialakulásáért, ezzel szemben a "jó" koleszterin az ún. HDL az érelmeszesedés védőfaktorának számít.
Egyre bátrabban nyúlnak a telefon után azok a betegek és hozzátartozók, akik a szélütés tüneteit észlelik. A mentőhívások és a trombolízisek számának növekedése önmagáért beszél. A vérrögoldások 24 százalékos növekedést mutattak az elmúlt évben. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.
A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km.
A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem az utóbbi években egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 42 ezren kapnak stroke-ot, 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. A betegek 25 százaléka fiatalabb mint 60 éves, ugyanakkor a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők, melynek súlyos szociális következményei vannak. Akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalék a második esztendőben életét veszít.
Szögezzük le az elején: a csokoládé mértékkel fogyasztva egészséges.
Az internetet elárasztó egészségbulvár félrevezető vagy riogató írásait – a tejcsokoládé csupán kalória, napi egy csoki és májbeteg leszel stb. – a helyükön kell kezelni.
A csokoládé kakaótartalmánál fogva értékes forrása az endothelt (érbelhártyát) védő, az erek rugalmasságának megőrzésében szerepet játszó, a „rossz koleszterin” (LDL – Low Density Lipoprotein) mennyiségét és a vérnyomást hosszabb távon csökkentő vegyületeknek.
Ezek közül a polifenolok körébe tartozó, antioxidáns tulajdonságokkal bíró flavonoidokat szokták kiemelni (procianidin, katechin), melyekből egyértelműen az étcsokoládéban van a legtöbb, de a tejcsokoládéban található mennyiség is vetekszik a fekete teában, borban vagy az eperben megtalálható flavonoidok mennyiségével. Ráadásul – ezzel ellenkező híresztelésekkel szemben – túlnyomórészt fel is szívódnak.
A kenyér a világon legáltalánosabban, csaknem valamennyi kultúrában fogyasztott, gabonalisztből, vízzel dagasztott, kelesztett, 200-260°C fokon egyenletesen átsütött alapélelmiszer, a mindennapi táplálkozás része. Nem csoda, hogy a népnyelv a nélkülözhetetlen dolgokra azt mondja: „úgy kell, mint egy falat kenyér". Akivel jóban, rosszban osztozunk, az a „kenyeres pajtásunk", a jószívű, engedékeny embert „kenyérre lehet kenni", illetve „olyan (jó), mint egy falat kenyér". A munkabér „kenyérkeresetet" jelent, a munkaadó a „kenyéradó", és akit elbocsátanak, az „kenyér nélkül marad". A kenyér összetartozást, függést is kifejezhet: „egy kenyéren van" valakivel, aki közös háztartásban van vele, és az tartja el, „akinek a kenyerét eszi". Amihez nem ért, vagy amit nem szívesen csinál az ember, az „nem kenyere", és aki túl van már az élete derekán, az „megette a kenyere javát". A jó Istenhez is mindennapi kenyerünkért imádkozunk.
Hétszázhuszonöt helyszín, több mint kétmillió vizsgálat, drámai szűrési adatok – ez Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának elmúlt négy évi mérlege.
A kezdeményezés célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, kiszűrése. A komplex állapotfelmérés keretében végzett vizsgálatok egyénre szabottak, és mindössze fél órát vesznek igénybe.
A magyar társadalom általános egészségi állapotát tekintve „előkelő” helyen áll világviszonylatban. Az összes halálozás 54 százalékáért a szív- és érrendszer, míg 27 százalékáért a daganatos betegségek a felelősek. Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40%-a túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak. A magyar emberek átlagéletkora elmarad az Európai Uniós átlagtól, az elmúlt években a lakosság létszáma 10 millió fő alá csökkent.
Szívhang néven országos kampányt indít a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének, a rizikófaktorok karbantartásának, valamint a szűrővizsgálatok népszerűsítésére a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), amelyhez számos közéleti személység is csatlakozott.
A magyarok több mint fele szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Csaknem 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, 1 millióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest hazánkban jóval többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, nem beszélve a mozgásszegény életmódról. Ezek az okok felelősek a szív- és érrendszeri halálozások csaknem 80 százalékáért.
A Szívhang Program célja, hogy mindenki vállaljon felelősséget saját egészségéért, ismerje meg rizikófaktorait, legyen tisztában a szűrővizsgálatok jelentőségével. Az MKT ugyanakkor szeretne javítani az orvosok, nővérek és betegek együttműködésének minőségén is.
Csokoládé és az érelmeszesedés
Mielőtt még bárki elfogultsággal vádolhatna, előre beismerem, szeretem a csokoládét, mégpedig a fekete, úgynevezett keserűcsokoládét.
Éppen ezért nagyon megörültem, amikor egy rangos tudományos folyóiratban, az American Journal of Clinical Nutritionban egy elegáns kísérlet eredményeként arról számoltak be, hogy a kakaópor és a keserűcsokoládé csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
DEFINÍCIÓ
A koszorúérbetegségről beszélünk akkor, ha a szív vérellátása a szívet ellátó verőerek betegsége miatt károsodik. A szív verőereinek falában az úgynevezett koszorúerekben az érelmeszesedés részjelenségeként mész rakódik le, az erek falát beszűkítve. Ez a hosszantartó folyamat végül károsítja a szívizom oxigén- és tápanyagellátását, a károsodás súlyos esetben olyan komoly, hogy szívizomelhalás (infarktus), hirtelen halál is felléphet.
A beszűkült falú koszorúérben vérrög alakulhat ki, azt teljesen elzárva.
ELÖFORDULÁS
A koszorúérbetegség a világ fejlett országaiban a halálozás vezető okát képezi.
A diabétesz világnap idén a cukorbetegség egyik veszélyes késői szövődményére, a szem károsodására hívta fel a figyelmet. A hazai cukorbetegek számát félmillióra becsülik, de egyes szakemberek ezt magasabbra teszik, azok miatt, akik még nem éreznek önmagukon tüneteket, így nem fordulnak orvoshoz, és szervezett szűrés híján nem kerülnek semmiféle nyilvántartásba.
Ők azok, akik csak akkor válnak "hivatalosan" is cukorbeteggé, amikor már lényegében késő, hiszen szervezetükben nemcsak megindultak, hanem előrehaladott szakaszba kerültek a kedvezőtlen és lényegében visszafordíthatatlan károsodások.
A Magyar Stroke Társaság 2011-ben is tovább kívánja folytatni a szélütés elleni küzdelmet. A Társaság idén februárban útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát, amelynek fő célja – a tavalyi évhez hasonlóan –, hogy minél többen ismerjék meg a stroke tüneteit, ugyanakkor legyenek tisztában a 3 órás időablak jelentőségével.
A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 18 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében, a betegek 1/4 -e fiatalabb mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Ennek súlyos szociális következményei vannak, éppen ezért folytatni kell a lakosság felvilágosítását.
Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 2008-ban először életre hívott kampány elérte célját, hiszen az emberek egyre bátrabban hívják a mentőket, ha a szélütésre utaló jeleket észlelik, ugyanakkor a vérrögoldások száma is fokozatos emelkedést mutat. A Magyar Stroke Társaság elnöke, Prof. Dr. Bereczki Dániel szerint a hangsúly a tájékoztatás folytonosságán van. Ennek megfelelően a Stroke kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.
Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.
Mennyiség és minőség
A közelmúltban 15 európai uniós országban 14 331 ember részvételével azt vizsgálták, hogy befolyásolja-e ételválasztásukat a tudatosság, az egészséges táplálkozásra való törekvés. Csak a megkérdezettek 9 százaléka válaszolt igennel, 59 százalékuk azonban elismerte, hogy egyáltalán nem figyel erre. Pedig a táplálkozásfüggő megbetegedések előfordulásának nagy száma ezt indokolttá tehetné. Nézzük például a zsírok szerepét.
A „csendes gyilkos” minden harmadik magyart érinthet
2010–2014 között országszerte közel százezer ingyenes koleszterinszint-mérést végzett Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja: a vizsgált nők 39%-ánál, a férfiak 47%-ánál mértek határérték feletti koleszterinszintet.
A magas koleszterinszint korai szakaszában még nincsenek tünetek, de megelőzés, ill. kezelés hiányában súlyos rendellenességekhez vezethet.
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
- Doktor úr, segítsen rajtam! Úgy érzem, két személy lakozik bennem. Gondolja, hogy tud segíteni rajtam? Jól tettem, hogy pszichiáterhez fordultam?
- Hohó, álljunk csak meg! Egyszerre csak egy beszéljen!
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.