KoszorĂșĂ©rbetegsĂ©g

DEFINÍCIÓ

A koszorĂșĂ©rbetegsĂ©grƑl beszĂ©lĂŒnk akkor, ha a szĂ­v vĂ©rellĂĄtĂĄsa a szĂ­vet ellĂĄtĂł verƑerek betegsĂ©ge miatt kĂĄrosodik. A szĂ­v verƑereinek falĂĄban az Ășgynevezett koszorĂșerekben az Ă©relmeszesedĂ©s rĂ©szjelensĂ©gekĂ©nt mĂ©sz rakĂłdik le, az erek falĂĄt beszƱkĂ­tve. Ez a hosszantartĂł folyamat vĂ©gĂŒl kĂĄrosĂ­tja a szĂ­vizom oxigĂ©n- Ă©s tĂĄpanyagellĂĄtĂĄsĂĄt, a kĂĄrosodĂĄs sĂșlyos esetben olyan komoly, hogy szĂ­vizomelhalĂĄs (infarktus), hirtelen halĂĄl is fellĂ©phet.

A beszƱkĂŒlt falĂș koszorĂșĂ©rben vĂ©rrög alakulhat ki, azt teljesen elzĂĄrva.

ELÖFORDULÁS

A koszorĂșĂ©rbetegsĂ©g a vilĂĄg fejlett orszĂĄgaiban a halĂĄlozĂĄs vezetƑ okĂĄt kĂ©pezi.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZƐK

Tekintettel arra, hogy a koszorĂșĂ©rbetegsĂ©g az Ă©relmeszesedĂ©s rĂ©szjelensĂ©ge, a kĂ©t betegsĂ©g hĂĄtterĂ©t kĂ©pezƑ ĂĄllapotok megegyeznek. Magas vĂ©r koleszterinszint, kezeletlen vagy nem jĂłl kezelt cukorbetegsĂ©g, dohĂĄnyzĂĄs, magas vĂ©rnyomĂĄs esetĂ©n jĂłval gyakrabban fordul elƑ. Örökletes tĂ©nyezƑk is szerepet jĂĄtszanak. FĂ©rfiak - talĂĄn a környezeti tĂ©nyezƑk miatt - veszĂ©lyeztetettebbek mint a nƑk. Az elhĂ­zĂĄs szintĂ©n kockĂĄzati tĂ©nyezƑ.

TÜNETEK

A panaszok leggyakrabban terhelĂ©sre jelentkezƑ görcsös, szorĂ­tĂł mellkasi fĂĄjdalomban jelentkeznek (szĂ­vgörcs, angina pectoris). A fĂĄjdalom helye tĂ­pusosan a szegycsont mögött talĂĄlhatĂł, kisugĂĄrzĂł fĂĄjdalom is jellemzƑ a bal karba, a hĂĄt bal oldalĂĄba, illetve a bal ĂĄllba. A fĂĄjdalom fizikai vagy lelki megterhelĂ©sre jelentkezik, nyugalomban vagy az ilyenkor hasznĂĄlt nyelv alatt szĂ©tolvadĂł nitrĂĄt hatĂĄsĂĄra percek alatt megszƱnik.

SĂșlyos esetben a betegsĂ©g heveny szĂ­vizomelhalĂĄs (infarktus) formĂĄjĂĄban jelentkezik. Ekkor igen intenzĂ­v, megsemmisĂ­tƑ, mellkasi fĂĄjdalom jelentkezik, gyakran vĂ©rnyomĂĄsesĂ©ssel, halĂĄlfĂ©lelemmel. Ez az ĂĄllapot orvosi beavatkozĂĄs nĂ©lkĂŒl halĂĄlhoz vezet.

DIAGNÓZIS

ElƑször jelentkezƑ panasz esetĂ©n a rĂ©szletes orvosi (belgyĂłgyĂĄszati) kivizsgĂĄlĂĄs elengedhetetlen. A diagnĂłzis alapja az EKG (Elektrogardiogramm). A vĂ©r laborvizsgĂĄlata szintĂ©n lĂ©nyeges diagnosztikus elem. Infarktus esetĂ©n jellegzetes laboreltĂ©rĂ©sek tapasztalhatĂłk, angina esetĂ©n az Ă©relmeszesedĂ©s rizikĂłfaktorai (magas koleszterinszint, magas vĂ©rzsĂ­r- Ă©s vĂ©rcukorszint) lelhetƑk fel. A szĂ­v UH (ultrahang) a szĂ­v falĂĄnak mozgĂĄsĂĄt mutatja, valamint az Ășgynevezett pumpafunkciĂłnak a megĂ­tĂ©lĂ©sĂ©re szolgĂĄl. Gyakran tapasztalhatĂł, hogy a jellegzetes fĂĄjdalom ellenĂ©re EKG eltĂ©rĂ©sek nem lĂĄthatĂłk. Ekkor Ășgynevezett terhelĂ©ses EKG vizsgĂĄlatot kell vĂ©gezni, amely sorĂĄn a vizsgĂĄlt szemĂ©ly leggyakrabban egy futĂłszalagon fut, vagy kerĂ©kpĂĄrozik közben EKG kĂ©szĂŒl. Gyakori vizsgĂĄlĂłeljĂĄrĂĄs az Ășgynevezett holter EKG vizsgĂĄlat, amely 24 ĂłrĂĄn keresztĂŒl rögzĂ­ti a vizsgĂĄlt szemĂ©ly EKG görbĂ©jĂ©t.

Abban az esetben, ha a koszorĂșĂ©rbetegsĂ©g diagnĂłzisa ĂĄll fenn, koszorĂșĂ©rfestĂ©s jön szĂłba. Ezzel a vizsgĂĄlattal pontosan meg lehet ĂĄllapĂ­tani azt, hogy a szƱkĂŒlet a koszorĂșĂ©rrendszer melyik szakaszĂĄn van.

A szĂ­vizom esetleges kĂĄrosodĂĄsĂĄnak megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄra ismertek izotĂłpos eljĂĄrĂĄsok is.

KEZELÉS

A gyĂłgyszeres terĂĄpia alapjĂĄt a nitrĂĄtok kĂ©pezik. A nitrĂĄtok a szĂ­v koszorĂșsereit tĂĄgĂ­tjĂĄk. Az anginĂĄs roham azonnali elhĂĄrĂ­tĂĄsĂĄra, illetve a roham megelƑzĂ©sĂ©re is hasznĂĄlatosak. Tabletta, spray, illetve tapasz formĂĄjĂĄban ismertek. A BĂ©ta-blokkolĂłk szintĂ©n hasznĂĄlatosak, a szĂ­vfrekvencia csökkenĂ©sĂ©vel a szĂ­vizom oxigĂ©nellĂĄtĂĄsĂĄt javĂ­tjĂĄk. A kalciumcsatorna blokkolĂłk a koszorĂșerek tĂĄgulĂĄsĂĄt okozzĂĄk, szintĂ©n a terĂĄpia rĂ©szĂ©t kĂ©pezik.

A véralvadåsgåtlók meggåtoljåk azt, hogy a szƱk érben vérrög alakuljon ki illetve azt, hogy a vérrög növekedjen.

Abban az esetben, ha az infarktus a kĂłrhĂĄzba Ă©rkezĂ©st megelƑzƑen nem több, mint 2 ĂłrĂĄval korĂĄbban alakult ki, a vĂ©rrög feloldĂĄsĂĄra is van lehetƑsĂ©g, ez teljes gyĂłgyulĂĄst eredmĂ©nyez.

A magas koleszterinszint gyógyszeres csökkentése, a cukorbetegség és a magas vérnyomås kezelése, a dohånyzåsról való leszokås fontosak.

SebĂ©szeti kezelĂ©sre akkor van szĂŒksĂ©g, ha a gyĂłgyszeres kezelĂ©s hatĂĄstalan, illetve akkor, ha a koszorĂșĂ©rfestĂ©s sorĂĄn olyan eredmĂ©nyt kapunk, amely azt lehetƑvĂ© teszi. KoronĂĄriatĂĄgĂ­tĂĄssal a rövid szƱkĂŒletet egy ballonkatĂ©terrel tĂĄgĂ­tjĂĄk, egy mĂĄsik mƱtĂ©ti eljĂĄrĂĄssal a kĂĄrosodott falĂș eret egy a test mĂĄsik terĂŒletĂ©rƑl szĂĄrmazĂł mĂĄsik Ă©rrel pĂłtoljĂĄk.

Dr. Igaz IvĂĄn