légzésbénulás

Hasznos tudnivalók a koratavaszi növényekről

A zord téli időjárást, a havat és fagyokat követően előbb-utóbb beköszönt a tavasz, az örök megújulás. A langyosodó hőmérséklet, az olvadó hó és jég nedvessége kipattantja a rügyeket, megindul a hajtások fejlődése, a magvak csírázása. A természet tavaszi megújulása sokunkat kicsal a parkba, az erdőbe, s bizony a hosszú tél után jólesik a séta, a mozgás vagy egyszerűen csak öröm gyönyörködni a növényvilág legfrissebb képviselőiben. Ismerkedjünk meg a korai növények néhány olyan fajával, melyek már a zord napok vége felé, meglepően hamar fejlődésnek indulnak, valamennyiünk örömére.

Kevesen lehetnek azok, akik ne tapasztalták volna meg, hogy műszálas ruhadarabjuk levételekor "megrázó élményben" lehet részük. Sötétben még látványos is: felvillanó szikrák tucatjai jelzik a statikus elektromosság emberi test közvetítésével megvalósuló kisüléseit. Kellemetlen érzés, de szervi-szöveti elváltozással nem kell számolni. Annál inkább a nagyobb energiát hordozó valódi áramütéseknél.

A betegség helyes megállapítása és a kellő kezelés, beavatkozás eldöntése mellett óriási szerepe van az elsősegélynyújtás sikerében az időtényezőnek.

A biológiai halál beállta mintegy négy perc alatt következik be. Szerencsés esetben - ha a beteg például előttünk esik össze, vagy a baleset az orrunk előtt történik - ennyi időnk van annak felismerésére, hogy az életfontos szervműködések vagy azok valamelyike megszűnt, és hogy hozzálássunk a légzés és/vagy a keringés pótlásához. Ez a nem túl hosszú idő azonban lényegesen lecsökkenhet, ha nem vagyunk a helyszínen, amikor a baj bekövetkezik.

A méh- és darázsméreg allergia a legritkábban előforduló allergiás betegség. Enyhébb esetben bőrpírt, duzzanatot, fájdalmat okoz, súlyosabb esetekben hörgőgörcs és sokk, majd légzés-bénulás és keringésmegállás következik be. Évente hazánkban átlagosan egy-két allergiás beteg hal meg a súlyos tüneteket kiváltó csípések következtében.

Magyarországon a felnőtt lakosság 4%-a, a gyermekek 0,4-0,5%-a fokozottan érzékeny méh- illetve darázscsípésre. Klinikai tesztelések bizonyítják, ha a csípés valakinél általános rosszullétet okozott, akkor 100 betegből 75-ben egy következő „baleset” ugyancsak rosszulléthez vezet.
Ezeket, a betegeket mindenképpen kezelni kell, mivel a rovarméreg allergia, szemben egyéb allergiás betegségekkel, gyógyítható.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ajánlása szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy egy-egy rovarcsípés alkalmával ne történjen tragédia.

A mentők értesítése hozzátartozik a mentés folyamatához. Sajnos előfordulhat, hogy a helyszínen egyedül tartózkodik az elsősegélynyújtó, és nincs segítsége, aki telefonálni tudna vagy értesíthetné a mentőket.

Ma, a mobiltelefonok korában még vidékről, vagy egy földút széléről is könnyebben hívhatunk segítséget, mint akár csak néhány évvel korábban.
Az egyedül lévő elsősegélynyújtónak azonban ilyenkor is mérlegelnie kell: mivel segíthet többet a sérültnek? Ha ellátást nyújt, és utána hívják a mentőket, vagy fordítva.

A tavasz mérgező növényei

A minden tavasszal új lendületet vevő vegetáció nemcsak örömet tud okozni üdeségével, sokszínűségével, hanem veszélyforrásokat is rejthet. Az ilyenkor újraéledő lágyszárú és fás növények némelyike - szépségük mellett - egyébről is nevezetesek: egyes részeik ugyanis enyhébb vagy súlyosabb tünetekkel járó ártalmakat, megbetegedéseket, úgynevezett fitotoxikózisokat okozhatnak. Ezek elkerülésére a legjobb módszer, ha megismerkedünk néhányukkal.

A nyár mérgező növényei

Az igazi forró napok beköszöntével együtt jár néhány mérgező növény virágzásának vagy termésfejlődésének ideje. Kirándulás, országjárás, nyaralás közben bőven van alkalmunk találkozni ezekkel is. Folytatva korábban megkezdett sorozatunkat, ismerkedjünk meg három gyakori képviselőjükkel.

Sztracsatella vagy szalmonella? - ételfertőzésekről, mérgezésekről mindenkinek

Albert Anker: Der TrinkerKevesen lehetnek a felnőtt lakosság körében, akik ne tapasztalták volna meg azt a mérsékelt tudatállapot-módosulást, mely egy-egy alkoholos ital elfogyasztását követően jelentkezik. A "fejembe szállt" noha nem egzakt, mégis plasztikus, ahogy a véglet, azaz a "leitta magát a sárga földig", vagy az "asztal alá itta magát" nemkülönben.

Mindkettő esetében serényen dolgozik a szervezet azon, hogy megszabaduljon a számára nemkívánatos vegyülettől. Jelentékeny alkoholbevitel esetében ez nem megy könnyen, és a másnapi rossz közérzet felelőse eredendően ugyanaz az alkohol, amit élvezői megelőző nap aggályok nélkül döntenek magukba.

Az etil-alkoholt a máj bontja le túlnyomórészt dehidrogenázok, kisebb részt peroxiszómális katalázok, illetve a mikroszómális oxidázrendszer segítségével. A lebontás üteme az enzimek telődése után konstans – egy 70 kg testtömegű felnőtt férfi szervezete óránként átlagosan legfeljebb 10 gramm etanol eliminálására képes, akár meccs közbeni sörözésről, akár súlyos alkohol abúzusról van szó.

Feliratkozás légzésbénulás csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×