Levelet kaptam, melyben fiatal, kétgyermekes anya a mélyvénás trombózisról érdeklődik. Mint írja, egy évvel ezelőtt szenvedte el e betegséget. Azóta a lába állandóan dagad, ellilul, fáj. Bár rendszeresen jár ellenőrző vizsgálatokra, gyógyszert is szed, javulást azonban nem észlel. Kérdezi, tornázhat-e, vállalhat-e álló munkát, s mennyire veszélyes e betegség az emberi életre?
lábtorna
[gac]
A láb leggyakoribb deformitásai közé tartozó bütyök (hallux valgus) akkor alakul ki, amikor a láb öregujjának csontjai és ízületei – főként statikai okokból kifolyólag – elmozdulnak, az öregujj a többi ujj felé mozdul, így a fényképen is látható módon a láb belső oldalán kitüremkedés jön létre. Nőknél gyakrabban találkozhatunk ezzel az eltéréssel, amit minden bizonnyal a láb rossz statikáját elősegítő szűk, magas sarkú, hegyes orrú cipők viselése okoz.
Száraz üszkösödés (gangréna) akkor alakul ki, amikor az érintett terület (leggyakrabban végtag) vérkeringése károsodik és a szövetek oxigén- és tápanyagellátása tartósan súlyos zavart szenved. Nedves üszkösödésről akkor beszélünk, amikor – leggyakrabban ún. anaerob (levegő és oxigén nélkül életképes) – baktériumok a szöveteket elpusztítják, mintegy elfolyósítják. Ebben az esetben mindenképpen műtéti megoldás szükséges, hiszen a vérkeringésbe jutó baktériumtoxinok a beteg életét veszélyeztetik.
Az alsó végtagi verőérszűkület
Az érszűkület vagy arterioszklerózis a verőerek betegsége. Gyakori előfordulása miatt népbetegségnek számít. A kórkép lényege, hogy az alsó végtag vérellátását biztosító verőerek, más szóval artériák falán belül lerakódó koleszterinkristályok fokozatosan beszűkítik a véráram útját. Ezáltal egyre kevesebb oxigéndús vér jut a szövetekhez. Eleinte ez általában nem okoz panaszt, mivel a beteg a mindennapi élete során nem terheli annyira a lábait, hogy a verőér teljes vérszállító kapacitására szüksége lenne a szövetek oxigénigényének kielégítéséhez.
Vigyázzunk a strandon, uszodában
Sokan gondolják, hogy a talp szélén, vagy a lábujjak között megjelenő hámlás egyszerűen csak a száraz bőr részjelensége, pedig ezek a tünetek a láb gombás fertőzésének leggyakoribb megnyilvánulásai. A bőr gombás megbetegedései világszerte elterjedtek, és gyakoriságuk alapján népbetegségnek számítanak.
A láb, szűkebben annak talpi felszíne élettanilag három ponton támaszkodik: a sarokcsonton, valamint az első és az ötödik lábközépcsont fejecsein. Utóbbiak között húzódik a harántboltozat. Az említett lábközépcsontok részét képezik továbbá a belső hosszanti boltozatnak (első lábközépcsonttól a sarokcsontig), valamint a külső hosszanti boltozatnak (ötödik lábközépcsonttól szintén a sarokcsontig).
A boltozatokat szalagok és izmok stabilizálják, véglegesen csak serdülőkorra alakulnak ki. A láb szerkezetének kialakulását a lábra ható erők (testsúly, izomerő) befolyásolják. Leggyakrabban a túlterhelés, a veleszületett kötőszöveti gyengeség mellett a helytelen irányú igénybevétel okozza a láb elváltozásait.
Tyúkszem, szemölcs, benőtt köröm
A lábunkkal kapcsolatos problémák nem tartoznak az életveszélyes betegségek közé, de mivel testünknek ez a része viseli teljes testünk terhét, a legkisebb baj is komoly kellemetlenséget okoz.
Bár a betegségek legnagyobb része a csontozattal kapcsolatos - mint pl. a helytelen cipő viselése miatt kialakuló kalapácsujj, bütyök ", ezektől függetlenül is kialakulhatnak lábainkon azok a betegségek, melyek bőrgyógyászati kezelést igényelnek.
Tyúkszem
A kisgyermekkorban elkezdett mozgásterápiának a lényege a prevenció és a kezdődő rendellenességek korrekciója. A foglalkozások során oldott légkört kell teremtenünk annak érdekében, hogy a gyerekek kinyíljanak, aktivizálódjanak.
Kerüljük a szigorú fegyelmezést, meg kell éreztetnünk a mozgás örömét. A gyakorlatoknak sikerélményt kell nyújtaniuk, ezért a természetes mozgásokat, játékos elemeket szükséges előnyben részesítenünk.
Az alsó végtag felületesen futó, kitágult, kanyargós vénái nemcsak esztétikai szempontból zavaróak, hanem tünetekkel is járhatnak. A felnőtt lakosság több, mint 10%-ánál találkozunk ezzel a betegséggel, az előfordulása nőknél gyakoribb. A visszeresség kialakulásában részben öröklött, részben szerzett tényezők játszanak szerepet.
Versbe szőtt egészség
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
Öreg néni elmegy az orvoshoz:
- Doktor úr, hogy is hívják azt a német urat, aki otthon mindig eldugja a dolgaimat?
- Alzheimer, Mari néni, Alzheimer...
