köszvény

[gac]

Magyarországon még mindig a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a legfőbb halálokot. Míg Nyugat-Európában a várható életkor egyre kitolódik, Magyarországon csak az elmúlt időben kezdett lassan emelkedni. Az alacsony életkor okai főként a civilizáció ártalmai között keresendők. A felgyorsult élettempó, a rossz táplálkozási szokások, az elhízás, a fizikai állóképesség csökkenése, az ülő életmód, a dohányzás mind-mind a szívbetegségek kialakulásához vezethetnek.

Hasznos tudnivalók a koratavaszi növényekről

A zord téli időjárást, a havat és fagyokat követően előbb-utóbb beköszönt a tavasz, az örök megújulás. A langyosodó hőmérséklet, az olvadó hó és jég nedvessége kipattantja a rügyeket, megindul a hajtások fejlődése, a magvak csírázása. A természet tavaszi megújulása sokunkat kicsal a parkba, az erdőbe, s bizony a hosszú tél után jólesik a séta, a mozgás vagy egyszerűen csak öröm gyönyörködni a növényvilág legfrissebb képviselőiben. Ismerkedjünk meg a korai növények néhány olyan fajával, melyek már a zord napok vége felé, meglepően hamar fejlődésnek indulnak, valamennyiünk örömére.

Enni vagy nem enni

A háztartási statisztikai adatok azt mutatják, hogy 1989-1997 között az egy főre eső évi húsfogyasztás 10 kg-val csökkent.

Egyik napilapunktól kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy a húsfogyasztás csökkenését lehet-e azzal magyarázni, mint egyes politikusok teszik, hogy a lakosság ma már egészségesebben táplálkozik, s ezért nem eszünk annyi sertés-, borjú illetve marhahúst mint korábban.

Táplálkozási szokásainkat, életmódunkat számos tényező befolyásolja. Széleskörű választékot nyújtó élelmiszerellátás esetén a legfontosabb a jövedelem és a táplálkozási ismeretek szintje.

A köszvényes betegek diétája

A köszvény

Az esti séták elmaradhatatlanok családunkban. Városlakóként sokszor a Várban vagy a Liget környékén, esetleg a ritka délutáni időpontok egyikén a Margitszigeten kószálunk, nagyokat beszélgetve. Most, hogy a levegőnek már "tavasz" szaga van, alig várjuk, hogy újra kimehessünk a zöldbe, és hétvégi házunk környékén sétáljunk, majd a kerti székekben elnyúlva beszélgessünk egy-egy pohár jó bor mellett. Ilyenkor át-átruccannak a falubeli szomszédok, és ahogy a kedves olvasók sejthetik, elhalmoznak egészségükkel-betegségükkel kapcsolatos kérdésekkel.

Melyek a jellegzetes tünetek?

 

Az ízületi gyulladásnak leggyakrabban előforduló típusai a reumás jellegű és a köszvényes ízületi gyulladás. Súlyos formájában a betegség elpusztítja az ízületi porcot, sőt a környező csontszövetet is. Ritkán fertőzések is okozhatnak ízületi gyulladást, és ismert az autoimmun eredetű megbetegedés is, amely gyakran öröklődik.

A reumás jellegű ízületi gyulladás általában lassan, fokozatosan kialakuló, rendszerint mindkét oldali, szimmetrikus helyzetű, ízületeket (ujjak, csuklók, térdek) károsító gyulladás. A betegség lefolyására jellemző az enyhülési és fellángolási periódusok váltakozása.

A köszvény a szervezet húgysav anyagcseréjének zavara. A köznyelvben csúznak is nevezett kórkép lényege, hogy a testfolyadékokban a húgysavszint megemelkedik. Ennek oka a húgysavtermelés növekedése vagy a húgysavkiválasztás csökkenése lehet.

A mozgásszervi megbetegedésről

A mozgásszervi megbetegedéseket korunk népbetegségeként tartják számon, mely hazánkban is nagyon sok embert érint: kit közvetve, a családjában előforduló megbetegedések révén, kit úgy, hogy saját maga az érintett. A lakosság 15-20 százalékánál diagnosztizálható mozgásszervi betegség, több mint százezren szenvednek gyulladásos ízületi megbetegedésben, és 10-20 százalékra tehető azoknak a száma, akiknél kopásos ízületi betegségek tünetei jelentkeznek.

A mozgásszervi megbetegedésekről dr. Szombati Istvánt, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet reumatológusát kérdeztük.

Mozgás? Mozgás!

Ha beköszönt a hideg, nyirkos idő, szívesebben húzódunk be a lakásba, ritkán kirándulunk, abbahagyjuk kedvenc sportjainkat. Hiszen túl hideg van, túl nagy a hó vagy túl sok az eső. (Indokot mindig bőven találunk.) A téli hónapokban nemcsak kevesebbet mozgunk, de többet is eszünk, így aztán nem csoda, ha tavasszal megrettenünk a mérlegre lépve. Hogy ne legyen ellenségünk a tükör, szánjunk mindennap legalább negyedórát a mozgásra!

DEFINÍCIÓ

A vese méregtelenítő-kiválasztó funkcióját úgy látja el, hogy a vesén átáramló vért átszűri, amelyből első lépésben úgynevezett szűrlet, majd vizelet képződik. A két vese súlya emberben 300 grammot tesz ki, a vesén átáramló vér mennyisége percenként kb. 1,2 liter. A vese a szervezet víztartalmához nagymértékez képes alkalmazkodni, nagy mennyiségű folyadék fogyasztása után a kiválasztás fokozódik és több vizelet képződik. A vizelet mennyisége változó, függ a bevitt, illetve az egyéb úton (légzés, verítékezés) távozott víz mennyiségétől , egészséges ember esetén átlagos mennyisége naponta kb. 1-1,5 liter.

Feliratkozás köszvény csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×