Ha gyötör a csúz – Köszvényes betegek diétája

Az is előfordul, hogy az ízületek környékén, a nyomásnak kitett pontokon, vagy a lágyrészekben, sokszor a fülkagylón csomók alakulnak ki. Ezek a tömör, az urát-kristályok és a phagocyta (faló) sejtek részvételével kialakult, idegentest-reakciót kiváltó, szövetkárosodást okozó, kifekélyesedésre hajlamos granulómák, az úgynevezett köszvényes göbök.

A köszvény előfordulását a férfiak körében 0,8, a nők körében 0,1 százalékra becsülik. A betegség kialakulása 35 éves kor előtt ritka. Az első tünetek gyakran fizikai terhelés, nagy mennyiségű étel vagy ital elfogyasztása után, hirtelen jelentkeznek, esetenként sebészeti beavatkozást követően alakulnak ki.

A betegség pontos okát nem ismerik, de a családi halmozódás örökletes tényezőkre utal. Elsődleges, feltehetően örökletes és másodlagos, más betegséghez csatlakozó formát különböztetnek meg.

A magas szérum-húgysavszint vagy a csökkent húgysavkiválasztás, vagy a fokozott termelődés következménye.
Ha a húgysav-koncentráció megemelkedik a testnedvekben, és meghaladja az oldhatósági küszöböt, kicsapódnak a húgysavkristályok. Maguk a kristályok nem irritálnak, a köszvényes betegek tünetmentes ízületeiben is megtalálhatók. A gyulladásos folyamatot az indítja el, hogy a fehérvérsejtek bekebelezik a kristályokat, eközben bioaktív anyagok szabadulnak ki: ezek váltják ki a reakciót.

A húgysav - az anyagcsere során - a purinból származik. A vizelettel, kisebb része a széklettel és az izzadtsággal ürül ki a szervezetből. A húgysav részben a szervezet saját sejtmagjainak, részben pedig a táplálékkal felvett sejtmagok lebontása során keletkezik.

A diéta összeállításának szempontjai

Kétségtelen, hogy a hatékony gyógyszeres terápia mellett az alacsony purintartalmú diéta jelentősége csökkent a köszvény kezelésében. Bár az endogén (belső eredetű) húgysavtermelés adja a képződő húgysav 85 százalékát, az alacsony purintartalmú diéta sem felesleges, mert csökkentheti a magas szérum-húgysavszintet, ezért mindenképpen javasolt a nagy purintartalmú ételektől való tartózkodás. Az étrendi megszorítás különösen fontos az akut szakban, mert fokozza a kiválasztást, és csökkenti a kőképződés veszélyét.

A diéta megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy a húgysavanyagcsere-zavarhoz gyakran társul cukor- és zsíranyagcserezavar is, a betegek nagy része túlsúlyos, gyakoribb a magas vérnyomás és nagyobb a szívizominfarktus kialakulásának a veszélye.

A diéta lényege:

kerülni kell a nagy purintartalmú ételeket
az étrend ne legyen fehérjében bő, fehérjeforrásként elsősorban a sovány sajtokat válasszuk
étrendünk bőségesen tartalmazzon szénhidrátokat; az energiaszükséglet 55-60 százalékát szénhidráttal fedezzük. Alacsony szénhidrátbevitel, vagy az éhezés miatt kialakuló ketózis rohamot válthat ki.
csökkentsük a zsírbevitelt; a zsírenergia ne legyen több, mint 30 százalék.
a koleszterinbevitel ne haladja meg a napi 300 mg-ot.
a mai felfogás szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás nem provokál köszvényes rohamot, azonban az alkohol megnöveli a húgysavképződést. Bölcsebb kerülni az alkoholt, de a mérsékelt, nem rendszeres, alkalomszerű alkoholfogyasztás nem jelent veszélyt.
igyunk sok folyadékot
a normál testtömeg megőrzése, a túlsúly csökkentése fontos.

Az étrend purintartalma általában 100-600 mg/nap között ingadozik. A szigorú purinszegény diéta napi 100-150 mg-ot tart megengedhetőnek.

Nagy purintartalmú ételek: élesztő, belsőségek (máj, szív, vese, velő), libahús, füstölt húsok, makréla, pisztráng, hering, szardíniák, szardellapaszta, kagyló

Közepes purintartalmú ételek: sertéshús, marhahús, birkahús, csirke, kacsa, pulyka, spárga, gomba, spenót, lencse, sárgaborsó, szárazbab

Alacsony purintartalmú ételek: tej és tejtermékek, sovány sajtok, tojás, fagylaltok, fehér liszt és a belőle készült kenyerek, tészták, rizs, kukorica, karfiol, saláták, gyümölcsök, burgonya, sárgarépa, retek, cékla, fűszernövények, cukor, dió, olaj, olíva, kávé, só

A köszvényes beteg étrendje lehetőleg csekély purintartalmú ételekből álljon. A számításoknál azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebb purintartalmú, növényi eredetű élelmiszerekből, amelyeket általában köretként fogyasztunk, nagyobb mennyiségeket eszünk meg, így - a purintartalom mellett - az ételmennyiségre is figyelni kell.

Prof. dr. Barna Mária

forrás: archívum
(Patika Tükör – 060105)

Közzétéve: 2016. 04. 06. 00:28