járvány

Egészségünk védelméért, vészhelyzetben

"Az árvízi fertő ellen", "Megkezdődött az árvíz sújtotta települések fertőtlenítése", "Nincs járványveszély", "Újra iható az ivóvíz a dömös-pilismarót-dobogókői vízellátási rendszerben", "Szúnyogirtás a Duna mentén."

Ilyen és hasonló címekkel jelentek meg cikkek, tudósítások az árvízi veszély elmúltával az országos és megyei napilapokban. Az árvíz várható közegészségügyi következményeinek (járvány-, illetve fertőzésveszély, az ivóvíz minőségének romlása) megelőzése legalább olyan fontos fejezete a vészhelyzet kezelésének, mint az emberek, az állatok és a vagyontárgyak mentése. S ezt a számok is bizonyítják... Az áradatnak leginkább kitett Pest megyében például az árvízi védekezésre 300 millió forintot, s az árhullám levonulása utáni takarításra, fertőtlenítésre ugyanilyen összeget fordított az állam...

Magasra teszi a lécet a koronavírus-járvány legaggasztóbb, dél-afrikai mutációja. Az ellene is hatékonynak remélt oltóanyagok egyelőre mind le is verik.

Ezt történt utóbb az orosz Gamaleja Szputnyik V oltóanyagával.

Az influenzajárvány miatt már országszerte teljes vagy részleges látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban. Pontosan mit jelent ez a korlátozás, és hogy élik ezt meg a gyermekosztályokon fekvő kis betegek?

Ahogy terjed az járvány, úgy nő a látogatási tilalmak száma is az országban. Az, hogy egy adott kórházban mikortól, milyen időtartamra, milyen osztályokon illetve milyen mértékben rendelnek el tilalmat, az adott egészségügyi intézmény vezetésén múlik. Jelenleg országszerte 70 kórházban van érvényben tilalom, ezek közel felében az egész intézményre kiterjed a korlátozás, így minden osztályra csak bizonyos szabályok alapján mehet be a közeli hozzátartozó.
A legnehezebben a beteg gyermekek és szüleik élik meg a korlátozást. A legtöbb gyermekosztályon csak az egyik szülő tartózkodhat bent, de akadnak olyan helyek is, ahol még az időszakot is megszabják, így az édesanya vagy az édesapa is csupán napi pár órát tölthet gyermekével. A kicsik ilyenkor még jobban érzik az otthon, a család és a barátok hiányát.

Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.

Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség.

Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunrendszerünk állapota, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet.

Újra elő kellett vennünk harcias hölgyünket, mert lehangoló látni, hogy akár a fővárosban, akár vidéken járok-kelek, sokan még mindig nem értik, hogy a maszk életet menthet.

Nem feltétlenül a sajátunkat, nagyobb valószínűséggel azét, akit esetleg nem is ismerünk.

Ausztrál kutatók tisztán szintetikus, univerzális influenza vakcinát tesztelnek egereken. Az eredmények ígéretesek, de míg a hagyományos, szezonális influenza elleni hatékonysága meggyőzőnek tűnik, a madárinfluenza esetén egyelőre nem beszélhetünk átütő sikerről.
Az orthomyxovírusok változékonysága miatt egy univerzális oltóanyag kifejlesztése komoly fejtörést okoz, de ha megvalósul, az jelentős gazdasági előnyei mellett (a hagyományos vakcina időről-időre történő előállítása rendkívül hosszadalmas és költséges) népegészségügyi, járványtani szempontból is döntő jelentőségű lenne. Először fordulhatna elő, hogy a vírus-vakcina rabló-pandúr játékban az oltóanyag "előzne be", a későbbiekben az influenza akár világméretű visszaszorítását is eredményezve ezzel.
Kapcsolódó írás: Az orthomyxovírusok