Azt már mindenki tudja – beleértve a virológusokat –, hogy a maszk kiemelt jelentőséggel bír a koronavírus elleni hatékony védekezésben, legyen szó a kórokozó bármely variánsáról.
A pandémiát megelőzően is így volt ez, akár a korábbi koronavírusok, akár más légúti vírusok, illetve cseppfertőzéssel elkapható betegségek esetében.
Az emberek 95%-a nem tud helyesen kezet mosni
A Kézmosás Világnapja alkalmából elindult az Apró kezekben az egészség óvodai edukációs program, amely célja, hogy már óvodás korban szokássá és igénnyé váljon a kézmosás és a gyerekek megtanulják, hogy miért és hogyan kell helyesen kezet mosni.
A program Budapest Főváros Kormányhivatala II. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály szakmai koordinációjával, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Természettudományi Tanszékének szakértői segítségével, valamint a Dettol támogatásával valósul meg kísérleti jelleggel Budapest három kerületében.
Egészségünk védelméért, vészhelyzetben
"Az árvízi fertő ellen", "Megkezdődött az árvíz sújtotta települések fertőtlenítése", "Nincs járványveszély", "Újra iható az ivóvíz a dömös-pilismarót-dobogókői vízellátási rendszerben", "Szúnyogirtás a Duna mentén."
Ilyen és hasonló címekkel jelentek meg cikkek, tudósítások az árvízi veszély elmúltával az országos és megyei napilapokban. Az árvíz várható közegészségügyi következményeinek (járvány-, illetve fertőzésveszély, az ivóvíz minőségének romlása) megelőzése legalább olyan fontos fejezete a vészhelyzet kezelésének, mint az emberek, az állatok és a vagyontárgyak mentése. S ezt a számok is bizonyítják... Az áradatnak leginkább kitett Pest megyében például az árvízi védekezésre 300 millió forintot, s az árhullám levonulása utáni takarításra, fertőtlenítésre ugyanilyen összeget fordított az állam...
Nem múlik el úgy nap, hogy a címben szereplő kórokozóról a híradások ne tennének említést az ország számos kórházában, szociális intézményében fejét felütő járvány okán. A felelős nevét már jól ismerjük, a "személyiségét" kevéssé. Járjuk körül, mi is ez a calicivírus valójában.
Nem véletlenül nevezik calicivírusnak, ugyanis a felszínén csésze vagy inkább kehely alakú bemélyedések láthatóak (calix, calices = kehely, kelyhek). Mivel a teljes vírus csupán 35-40 nanométer átmérőjű, ezek kizárólag elektronmikroszkóppal figyelhetőek meg.
Magasra teszi a lécet a koronavírus-járvány legaggasztóbb, dél-afrikai mutációja. Az ellene is hatékonynak remélt oltóanyagok egyelőre mind le is verik.
Ezt történt utóbb az orosz Gamaleja Szputnyik V oltóanyagával.
Rendkívül aktuális kihívás elé állította a Janssen és a Dél-pesti Centrumkórház oltópontja a nemrégiben megrendezett Hack&Heal Programozói Verseny részvevőit.
A csapatoknak a 48 órás megmérettetésen olyan digitális megoldást kellett kidolgozniuk, amely a koronavírus elleni oltási folyamatot gyorsíthatja fel úgy, hogy papírmentesebbé teszi a folyamatot és csökkenti az orvosok adminisztrációs terheit.
Az influenzajárvány miatt már országszerte teljes vagy részleges látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban. Pontosan mit jelent ez a korlátozás, és hogy élik ezt meg a gyermekosztályokon fekvő kis betegek?
Ahogy terjed az járvány, úgy nő a látogatási tilalmak száma is az országban. Az, hogy egy adott kórházban mikortól, milyen időtartamra, milyen osztályokon illetve milyen mértékben rendelnek el tilalmat, az adott egészségügyi intézmény vezetésén múlik. Jelenleg országszerte 70 kórházban van érvényben tilalom, ezek közel felében az egész intézményre kiterjed a korlátozás, így minden osztályra csak bizonyos szabályok alapján mehet be a közeli hozzátartozó.
A legnehezebben a beteg gyermekek és szüleik élik meg a korlátozást. A legtöbb gyermekosztályon csak az egyik szülő tartózkodhat bent, de akadnak olyan helyek is, ahol még az időszakot is megszabják, így az édesanya vagy az édesapa is csupán napi pár órát tölthet gyermekével. A kicsik ilyenkor még jobban érzik az otthon, a család és a barátok hiányát.
Jól tudjuk, hogy mostanság az élelmiszerek vásárlását különösen meg kell tervezni, a felhasználást illetően előre kell gondolkodni.
Érdemes a megvett termékeket "karanténba" helyezni egy külön helyiségbe, de legalább néhány külön polcra, ahová 2-3 napra elpakolhatjuk, és ezalatt az idő alatt nem is nyúlunk hozzá.
Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.
Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség.
Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunrendszerünk állapota, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet.
Nem, a cím nem rokoni kapcsolatot enged sejtetni, inkább azt az aggodalmat jelzi, amit az év elején már az Egészségügyi Világszervezet is valós veszélyként értékelt. Az eddig főként a Távol-Keleten ádozatait szedő madárinfluenza vírus változékonysága, valamint az embert is megbetegítő "közönséges" influenza vírushoz való hasonlósága szakértők szerint egyre nagyobb kockázatot jelent.
Laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint a madárinfluenza vírusa már képes terjedni és áldozatait szedni emlős szervezetek, mégpedig a menyétek között is.
Újra elő kellett vennünk harcias hölgyünket, mert lehangoló látni, hogy akár a fővárosban, akár vidéken járok-kelek, sokan még mindig nem értik, hogy a maszk életet menthet.
Nem feltétlenül a sajátunkat, nagyobb valószínűséggel azét, akit esetleg nem is ismerünk.
Oltások egzotikus fertőzések ellen
Amikor nem elegendő a gyógyszer, jön a fecskendő.
Dr. Siska Ilona orvosnő, az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjának munkatársa nem tud általában tanácsot adni. Hiszen azt, kinek milyen oltásra van szüksége utazás előtt, egyénenként bírálják el attól függően, hogy hova, milyen célból, mennyi időre utazik el.
A szakember azt javasolja az utazni vágyóknak, hogy indulás előtt legalább egy hónappal jelentkezzenek a központban, hiszen vannak úgynevezett ismétlőoltások, amelyekből többet kell beadni, valamint nem árt, ha az oltási reakciót is még itthon várja ki az utazó.
A Pfizer gyógyszercég tavaly nem egyszer hangoztatta, hogy ha szükséges, a jelenlegi vakcinájuk alapján akár hetek alatt át tudnak állni egy új, az aktuális variáns ellen specifikusan védő oltóanyag gyártására.
Ausztrál kutatók tisztán szintetikus, univerzális influenza vakcinát tesztelnek egereken. Az eredmények ígéretesek, de míg a hagyományos, szezonális influenza elleni hatékonysága meggyőzőnek tűnik, a madárinfluenza esetén egyelőre nem beszélhetünk átütő sikerről.
Az orthomyxovírusok változékonysága miatt egy univerzális oltóanyag kifejlesztése komoly fejtörést okoz, de ha megvalósul, az jelentős gazdasági előnyei mellett (a hagyományos vakcina időről-időre történő előállítása rendkívül hosszadalmas és költséges) népegészségügyi, járványtani szempontból is döntő jelentőségű lenne. Először fordulhatna elő, hogy a vírus-vakcina rabló-pandúr játékban az oltóanyag "előzne be", a későbbiekben az influenza akár világméretű visszaszorítását is eredményezve ezzel.
Kapcsolódó írás: Az orthomyxovírusok
Milyen az ünnepi maszkviselet? Nagyon egyszerű. A hangsúly ugyanis nem a kialakításra, a dizájnra, netán a karácsonyi motívumokra helyeződik.
A hangsúly a maszk viseletén van. Bármilyenről is legyen szó.
Előző írásunkban kitértünk arra, hogy a korábbi járványokból a tanulságokat leszűrve, idejében megszülethetett volna a koronavírus elleni alapvakcina.
Ezen kívül is tehettünk volna többet. A járvány kezelése, az Egészségügyi Világszervezet hezitálása és meghaladott tudományszemlélete, a vírus terjedésével és a maszkok mibenlétével kapcsolatos tájékozatlanság mind a vírus malmára hajtották a vizet.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.