járvány

Egészségünk védelméért, vészhelyzetben

"Az árvízi fertő ellen", "Megkezdődött az árvíz sújtotta települések fertőtlenítése", "Nincs járványveszély", "Újra iható az ivóvíz a dömös-pilismarót-dobogókői vízellátási rendszerben", "Szúnyogirtás a Duna mentén."

Ilyen és hasonló címekkel jelentek meg cikkek, tudósítások az árvízi veszély elmúltával az országos és megyei napilapokban. Az árvíz várható közegészségügyi következményeinek (járvány-, illetve fertőzésveszély, az ivóvíz minőségének romlása) megelőzése legalább olyan fontos fejezete a vészhelyzet kezelésének, mint az emberek, az állatok és a vagyontárgyak mentése. S ezt a számok is bizonyítják... Az áradatnak leginkább kitett Pest megyében például az árvízi védekezésre 300 millió forintot, s az árhullám levonulása utáni takarításra, fertőtlenítésre ugyanilyen összeget fordított az állam...

Az influenzajárvány miatt már országszerte teljes vagy részleges látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban. Pontosan mit jelent ez a korlátozás, és hogy élik ezt meg a gyermekosztályokon fekvő kis betegek?

Ahogy terjed az járvány, úgy nő a látogatási tilalmak száma is az országban. Az, hogy egy adott kórházban mikortól, milyen időtartamra, milyen osztályokon illetve milyen mértékben rendelnek el tilalmat, az adott egészségügyi intézmény vezetésén múlik. Jelenleg országszerte 70 kórházban van érvényben tilalom, ezek közel felében az egész intézményre kiterjed a korlátozás, így minden osztályra csak bizonyos szabályok alapján mehet be a közeli hozzátartozó.
A legnehezebben a beteg gyermekek és szüleik élik meg a korlátozást. A legtöbb gyermekosztályon csak az egyik szülő tartózkodhat bent, de akadnak olyan helyek is, ahol még az időszakot is megszabják, így az édesanya vagy az édesapa is csupán napi pár órát tölthet gyermekével. A kicsik ilyenkor még jobban érzik az otthon, a család és a barátok hiányát.

Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.

Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség. Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunrendszerünk állapota, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet. A megbetegedés jó eséllyel (de nem garantáltan) történő elkerüléséhez azonban a vakcina időben történő beadása elengedhetetlen.

Az influenza vírusa változékony. Ezért kell évről évre felülvizsgálni az oltóanyag összetételét. Gondos szakmai mérlegelés előzi meg, hogy mely vírustörzsek inaktivált virionjai kerüljenek bele, külön a Föld északi és külön annak déli féltekéjét illetően. Előfordul, hogy az oltás többnyire három vírustörzse közül egy-egy, olykor kettő is azonos az elmúlt szezon vakcinájában találhatóakkal. Mi több, az oltóanyag összetétele akár változatlan is maradhat, ahogy ezt éppen most, az aktuális 2014/2015-ös járvány és felkészülés kapcsán tapasztalhatjuk.

Oltások egzotikus fertőzések ellen

Amikor nem elegendő a gyógyszer, jön a fecskendő.

Dr. Siska Ilona orvosnő, az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjának munkatársa nem tud általában tanácsot adni. Hiszen azt, kinek milyen oltásra van szüksége utazás előtt, egyénenként bírálják el attól függően, hogy hova, milyen célból, mennyi időre utazik el.

A szakember azt javasolja az utazni vágyóknak, hogy indulás előtt legalább egy hónappal jelentkezzenek a központban, hiszen vannak úgynevezett ismétlőoltások, amelyekből többet kell beadni, valamint nem árt, ha az oltási reakciót is még itthon várja ki az utazó.