Az Európai Parlament elfogadta a levegőminőség szabályait alapvetően meghatározó uniós irányelv szigorítását. A jogszabály szövege a sok kompromisszum ellenére hosszabb távon reményt ad arra, hogy kevesebben betegszenek meg, illetve halnak meg a szennyezett levegő miatt hazánkban is.
Több mint kétéves jogalkotási és tárgyalási folyamat vége felé közeledik a környezeti levegő minőségéről szóló uniós irányelv elfogadása. A módosításra két okból volt szükség. Egyrészt a legújabb tudományos kutatások és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai a jelenleginél jóval szigorúbb légszennyezettségi határértékeket tartanak indokoltnak, másrészt az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy az előírásoknak való megfelelés, a hatékony intézkedések kikényszerítése rendkívül nehézkes.
Amint ismeretes, a magyar kormány ellen is már hosszú évek óta kötelezettségszegési eljárás folyik az irányelv megszegése miatt, sőt már ítélet is született, mégsem történik áttörés. Az Európai Parlament által most elfogadott új szabályozás 2030-tól a jelenleginél sok esetben jelentősen szigorúbb – de a WHO ajánlásainál enyhébb – határértékeket ír elő. Sajnálatos, hogy az eredeti tervezetekhez képest a tárgyalási folyamatban megkötött kompromisszumok miatt a megfelelés jogi értelemben feltehetően csak hosszabb távon – 2040 után – lesz számonkérhető. A módosítás tényleges hatékonysága így elsősorban megint a tagállamokon múlik. Ha azonban még a határidő előtt elkezdenek hatékony kibocsátás-csökkentő intézkedéseket hozni, akkor van esély arra, hogy csökkenjen a légszennyezéssel összefüggő halálesetek száma, amely jelenleg Európában évi 300 ezerre, Magyarországon 10-12 ezerre tehető, nem is beszélve a sok millió megbetegedésről.
Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogásza elmondta: „Az Európai Bizottság által a jogszabályhoz készített hatástanulmány megállapította, hogy a légszennyezés csökkentéséhez szükséges intézkedések sokkal kevesebbe kerülnek, mint az intézkedések halogatása miatti károk költségei. Tehát pusztán nemzetgazdasági okokból is érdemes mielőbb javítani a levegő minőségét.”
A felülvizsgált jogszabály emiatt igyekszik a végrehajtás kötelező erejét különféle új jogi lehetőségekkel körülbástyázni. Új elem az irányelvben, hogy a rossz levegőminőség miatti egészségkárosodás esetén kártérítést lehet követelni. Emellett egyértelművé válik a bírósághoz fordulás joga a tagállami levegőminőségi tervek elégtelensége esetén. Némileg javulnak a levegőminőségi mérőállomások elhelyezésére és a mérésekre vonatkozó szabályok is. A jogszabály végleges elfogadásához még a tagállami miniszterek tanácsának döntése is szükséges, de a korábban megszületett politikai alku miatt feltehetően itt már nem lesz változás.
Az Európai Parlament magyar tagjai közül az új jogszabályt a DK és a Momentum képviselői megszavazták, a Fidesz és a KDNP képviselői pedig nemmel szavaztak.
forrás: Levegő Munkacsoport
levego.hu
