Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. szĂĄmĂș SzĂŒlĂ©szeti Ă©s NĆgyĂłgyĂĄszati KlinikĂĄjĂĄn, prof. Dr. Pajor Attila vezetĂ©sĂ©vel megnyĂlt hazĂĄnk elsĆ HPV-centruma. A HPV betƱszĂł a humĂĄn papilloma vĂrust takarja, amelynek bizonyos tĂpusai 99%-ban felelnek a mĂ©hnyakrĂĄk kialakulĂĄsĂĄĂ©rt.
Az elsĆ hazai HPV központ lĂ©trehozĂĄsĂĄban szerepet jĂĄtszott, hogy az utĂłbbi idĆben jelentĆsen bĆvĂŒltek a tudomĂĄnyos ismeretek a HPV fertĆzĂ©srĆl, forradalmian Ășj lehetĆsĂ©gek mutatkoznak a vĂrusfertĆzĂ©s megelĆzĂ©sĂ©ben Ă©s a mĂĄr kialakult fertĆzĂ©s kezelĂ©sĂ©ben, ezĂĄltal magĂĄnak a mĂ©hnyakrĂĄknak a megelĆzĂ©sĂ©ben, tovĂĄbbĂĄ a lakossĂĄg rĂ©szĂ©rĆl is komoly igĂ©ny mutatkozik a komplex megelĆzĆ vizsgĂĄlatokra, a szĂ©les körƱ informĂĄciĂłkra Ă©s tanĂĄcsadĂĄsra.
A mĂ©hnyakrĂĄk MagyarorszĂĄgon az emlĆtumor utĂĄn a mĂĄsodik leggyakoribb daganatos betegsĂ©g a nĆk körĂ©ben. Ăvente megközelĂtĆen 2600 Ășj rosszindulatĂș mĂ©hnyak elvĂĄltozĂĄst ismernek fel Ă©s a mĂ©hnyakrĂĄk halĂĄlozĂĄsi rĂĄtĂĄnk hĂĄromszorosa az eurĂłpai ĂĄtlagnak. Pedig a mĂ©hnyakrĂĄk â az emlĆrĂĄkkal ellentĂ©tben â megelĆzhetĆ: vĂ©dĆoltĂĄssal vagy az idĆben diagnosztizĂĄlt HPV fertĆzĂ©s esetĂ©n alkalmazott immunerĆsĂtĆ terĂĄpia alkalmazĂĄsĂĄval.
A betegsĂ©g kialakulĂĄsĂĄĂ©rt a legfrissebb kutatĂĄsok szerint 99%-ban a humĂĄn papilloma vĂrus tehetĆ felelĆssĂ©. A vĂrusnak mintegy 120 tĂpusa ismert, melyek közĂŒl 18 jelent kockĂĄzatot a mĂ©hnyakrĂĄk kialakulĂĄsa szempontjĂĄbĂłl. A kockĂĄzat mĂ©rtĂ©ke eltĂ©rĆ. A HPV 16 Ă©s 18 tĂpusĂĄnak jelenlĂ©te vezethet leginkĂĄbb rĂĄkmegelĆzĆ ĂĄllapothoz, illetve daganat kialakulĂĄsĂĄhoz. MellettĂŒk vannak olyan tovĂĄbbi onkogĂ©n tĂpusok, amelyek csak közepes vagy kis mĂ©rtĂ©kben veszĂ©lyesek a mĂ©hnyakrĂĄk elĆidĂ©zĂ©sĂ©t illetĆen.
HumĂĄn papilloma vĂrust nagyon sok ember hordoz magĂĄban. A vilĂĄgon mintegy 660 milliĂł nĆ HPV pozitĂv, Ă©s hazĂĄnkban is Ă©vente 40-50.000 Ășj vĂrusfertĆzĂ©st diagnosztizĂĄlnak. Egy felmĂ©rĂ©s szerint a tizenĂ©ves lĂĄnyok 33%-a, a korai huszonĂ©vesek 45%-a Ă©s a reproduktĂv korĂș nĆk 34%-a kap HPV fertĆzĂ©st. A HPV fertĆzĂ©seknek szerencsĂ©re csak kis rĂ©szĂ©ben szerepelnek az onkogĂ©n tĂpusok.A kizĂĄrĂłlag nemi kontaktus ĂștjĂĄn terjedĆ kĂłrokozĂł fĂ©rfiakat is megfertĆz, akik gyakran tĂŒnetmentes hordozĂłkkĂĄ vĂĄlnak.
A HPV önmagĂĄban többnyire nem okoz betegsĂ©get, mert az egĂ©szsĂ©ges immunrendszer legyĆzi a fertĆzĂ©st. Ha azonban a nĆ a szexuĂĄlis partnerek szĂĄmĂĄnak növekedĂ©sĂ©vel, illetve a szĂŒlĂ©s nyomĂĄn esetlegesen visszamaradt mĂ©hszĂĄjseb következtĂ©ben többfĂ©le HPV fertĆzĂ©st, vagy ismĂ©telt fertĆzĆdĂ©seket kap , mĂĄr nem mindig jön lĂ©tre olyan erĆs Ă©s tartĂłs immunvĂĄlasz, amely kĂ©pes az infekciĂłt megszĂŒntetni.
A sejtekben lappangĂł vĂrus többnyire akkor kap Ă©letre, amikor az Ă©rintett szemĂ©ly immunrendszere valami miatt legyengĂŒlt (tartĂłs stresszhatĂĄs Ă©ri, dohĂĄnyos az illetĆ, valamilyen betegsĂ©gen, pl. lĂ©gĂști infekciĂłn esett ĂĄt, vagy krĂłnikus bajban, pl. diabĂ©teszben szenved), Ă©s a fertĆzĂ©s ĂĄllandĂłsul. A HPV vĂrus ilyenkor intenzĂv szaporodĂĄsnak indulhat, Ă©s ennek nyomĂĄn rĂĄkmegelĆzĆ ĂĄllapot, majd pedig mĂ©hnyakrĂĄk fejlĆdhet ki.
A HPV-fertĆzĂ©s megelĆzhetĆ Ă©s meg is lehet belĆle gyĂłgyulni, Ăgy a mĂ©hnyakrĂĄk is elkerĂŒlhetĆ. A prevenciĂł elsĆdleges mĂłdjĂĄnak a nĂ©hĂĄny hĂłnapja mĂĄr hazĂĄnkban is elĂ©rhetĆ HPV-vakcina tekinthetĆ.
A vakcina elsĆsorban a mĂ©g szexuĂĄlis Ă©letet nem Ă©lĆ serdĂŒlĆknek javasolt, de hatĂ©kony a 16â26 Ă©v közötti lĂĄnyok Ă©s asszonyok esetĂ©ben is. A nĂ©hĂĄny hĂłnapja hozzĂĄfĂ©rhetĆ vĂ©dĆoltĂĄs mellett a nĆk többsĂ©ge szĂĄmĂĄra a megelĆzĂ©shez vezetĆ legfĆbb Ășt egyelĆre mĂ©g az Ășgynevezett mĂĄsodlagos prevenciĂł, az Ă©vente ajĂĄnlott szƱrĆvizsgĂĄlat- amelynek elvĂ©gzĂ©se egyĂ©bkĂ©nt a mĂ©hnyakrĂĄk elleni vakcinĂĄval beoltott hölgyeknĂ©l is szĂŒksĂ©ges- Ă©s a gondozĂĄs.
A mĂĄsodlagos prevenciĂłt szolgĂĄlja az Ășn. cytolĂłgiai szƱrĂ©s Ă©s a mĂ©hnyak mikroszkĂłpos vizsgĂĄlata, a kolposzkĂłpia, valamint a HPV fertĆzĂ©s kimutatĂĄsa. A HPV-centrumban lehetĆsĂ©g nyĂlik a HPV rutinszerƱ ellenĆrzĂ©sĂ©re. Ha a HPV teszt pozitĂv, azaz humĂĄn papilloma vĂrus jelenlĂ©tĂ©t mutatja ki, döntĂ©st kell hozni, hogy a mƱtĂ©ti beavatkozĂĄs szĂŒksĂ©gszerƱ-e.
Ez azon mĂșlik, hogy a hagyomĂĄnyos rĂĄkszƱrĆ vizsgĂĄlat mutat-e rĂĄkmegelĆzĆ ĂĄllapotot, esetleg mĂ©hnyakrĂĄkot. Amennyiben mƱtĂ©tre nincs szĂŒksĂ©g, a HPV fertĆzĂ©s tipizĂĄlĂĄsĂĄt kell elvĂ©gezni a kockĂĄzat mĂ©rtĂ©kĂ©nek megĂĄllapĂtĂĄsĂĄra. Ezt követĆen nagyon fontos a beteg folyamatos monitorozĂĄsa. A betegek utĂĄnkövetĂ©sĂ©t a HPV fertĆzĂ©s jelenlĂ©tĂ©ig kell folytatni. A kezelĂ©s fontos rĂ©szĂ©t kĂ©pezi az immunrendszer stimulĂĄlĂĄsa.
Ilyen esetben javasolt egy svĂĄjcban kifejlesztett immunrendszert erĆsĂtĆ gyĂłgyszer szedĂ©se. amely a vĂrus ĂĄltal legyengĂtett vĂ©dekezĂ©si mechanizmusokat helyreĂĄllĂtja, Ă©s segĂt legyĆzni az infekciĂłt. Ez a receptköteles tabletta bizonyĂtottan fokozza a vĂrusfertĆzött sejtek elpusztĂtĂĄsĂĄt a sajĂĄt immunsejtek ĂĄltal. HĂĄrom hĂłnapos kĂșra esetĂ©n szignifikĂĄnsan nĆ a gyĂłgyulĂĄsi hajlam, Ă©s akĂĄr a mƱtĂ©t is elkerĂŒlhetĆvĂ© vĂĄlik.
Amennyiben a fertĆzĂ©s mĂĄr rĂĄkmegelĆzĆ ĂĄllapotot idĂ©zett elĆ, a fertĆzött terĂŒleten egy kismƱtĂ©ttel (a mĂ©hnyak kitisztĂtĂĄsĂĄval, vagy a mĂ©hnyak kĂșp alakĂș kimetszĂ©sĂ©vel) eltĂĄvolĂtjĂĄk a kĂłros sejteket, melyekbĆl kezelĂ©s hiĂĄnyĂĄban rĂĄkbetegsĂ©g alakulhatna ki, ebben az esetben is javasolt az immunerĆsĂtĆ terĂĄpia a betegsĂ©g kiĂșjulĂĄsĂĄnak megakadĂĄlyozĂĄsĂĄra.
Az Ășjonnan megnyĂlt HPV-centrum cĂ©lja, hogy az elsĆleges Ă©s mĂĄsodlagos eljĂĄrĂĄsok alkalmazĂĄsĂĄval elĆsegĂtse a mĂ©hnyakrĂĄk elĆfordulĂĄsĂĄnak csökkenĂ©sĂ©t. Az itt jelentkezĆ nĆk komplex ellĂĄtĂĄsban rĂ©szesĂŒlnek, ami magĂĄban foglalja a nĆgyĂłgyĂĄszati vizsgĂĄlatot, a rĂĄk- Ă©s a HPV szƱrĂ©st, a beteg felvilĂĄgosĂtĂĄsĂĄt Ă©s szĂŒksĂ©g esetĂ©n a terĂĄpiĂĄs javaslat megbeszĂ©lĂ©sĂ©t.
A HPV-centrumba elsĆsorban a mĂĄr aktĂv szexuĂĄlis Ă©letet Ă©lĆ 16 Ă©v feletti hölgyeket vĂĄrjĂĄk, hiszen a partnerkeresĂ©s idĆszakĂĄban a legmagasabb a HPV fertĆzĂ©s kockĂĄzata. A fertĆzĂ©s korai felismerĂ©se Ă©s kezelĂ©se kulcsszerepet tölt be a mĂ©hnyakrĂĄk kialakulĂĄsĂĄnak prevenciĂłjĂĄban.