A tudomány csodája vagy veszélyes játék a természettel?
A klónozásról már több évtizede olvashatunk, de ami húsz éve még csak a tudományos-fantasztikus regények lapjain volt elképzelhető, addig ma már azt találgatjuk, vajon igaz-e a bejelentés az első klónbébik megszületéséről.
Jó ideje már, hogy olvashattuk a hírt: sikerült feltérképezni a teljes emberi DNS-t. Sokak gondolhatták azt, hogy ezzel rohamléptűre vált majd a genetika és a génsebészet fejlődése, mód nyílik sok betegség génszintű gyógyítására.
Nos, az elért eredmények valóban rendkívűliek, sok-sok év erőfeszítése végül meghozta gyümölcsét, de nem árt tudnunk, hogy pontosan mit is takar ez a bizonyos feltérképezés.
Az amerikai sorozat forgatókönyvének írói és szakértői újra kitettek magukért. House „Tizenhármasának” ugyanis olyan betegséget találtak ki, amely lehetőséget teremt a történet csűrés-csavarására, segítve a dramaturgiai elemek epizódokon átívelő becsempészését.
A Huntington-kór genetikai eredetű, de ismeretlen okú, nevét George Huntington (1850-1916) amerikai orvos után kapta, de méltányosabban járunk el, ha Lund–Huntington kórnak nevezzük, hiszen Johan Christian Lund norvég orvos már akkor leírta ezt a betegséget, amikor Huntingtonnak – tízéves kisfiúként – az orvoslás még nem volt érdeklődésének homlokterében. A német Wilhelm Heinrich Erb viszont már húszéves volt, néhány évvel később pedig már neurológus, és szintén foglalkozott a ritka betegséggel. Az ő tiszteletére – itt-ott, főként a szakirodalomban – Erb-féle vitustáncnak (chorea) is nevezik.
Összehangolt, számos egészségügyi intézmény részvételével szervezett "nőtoborzó" kampányt indítottak el Nagy-Britanniában azért, hogy a világ egyik legnagyobb szabású követéses vizsgálatát indíthassák el.
A mellrák kockázati tényezőinek és a leghatékonyabb megelőzési lehetőségek felderítésének céljából indított projekt 100.000 önként jelentkező nő életét kívánja 50(!) éven keresztül nyomon követni.
Két évbe telt a HIV okának kiderítése, és további évekbe a kiváltó vírus genetikai felépítésének azonosítása. A SARS okainak meghatározása és génjeinek dekódolása azonban mindössze két hónapot vett igénybe.
Hogy mi a különbség oka? Az új, nagy teljesítményű módszerek, és a fejlett információ-technológia együttes alkalmazása!
A molekuláris technológiák és a legkorszerűbb laboratóriumi automatizáció, továbbá egy Linux-alapú IBM eServer xSeries rendszerekből összeállított fürt segítségével a kanadai Vancouverben működő génkutatási központ, a Michael Smith Genome Sciences Centre szakembereinek sikerült azonosítani az atípusos tüdőgyulladásért (SARS – Severe Acute Respiratory Syndrome) vélhetően felelős koronavírus első génsorozatát. Az áttörés április 12-én, hajnali 4:00 órakor következett be.
Daganatos megbetegedések esetén a kiszámíthatatlan, elhúzódó betegút, a kivizsgálások és diagnosztikai eljárások időigénye miatt gyakran nem sikerül időben megkezdeni a megfelelő onkológiai terápiát. A Szinapszis Kft. friss kutatása annak járt utána, hogy mely pontokon lenne javítható az egészségügyi ellátás annak érdekében, hogy minél több beteg kezelése legyen sikeres.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ha a kezelés időben megkezdődik, akkor ma már a rák bizonyos típusai teljesen gyógyíthatók és sok típusa kezelhető, ám ennek elengedhetetlen feltétele, hogy minél előbb felismerjék a betegséget.
Hogyan születik a gyógyszer?
Ha sötét van, felkapcsoljuk a lámpát, ha nem akarjuk, hogy megromoljon az étel, hűtőbe tesszük. Magától értetődő, hogy meleg víz folyik a csapból és hogy a patikában mindenféle bajunkra kaphatunk gyógyszert. Valószínűleg senkinek sem jut az eszébe, mikor pl. valamilyen fájdalomcsillapítót vásárol, hogy milyen hosszú út vezetett odáig, míg a gyógyszertárak polcaira s onnan a betegekhez kerül egy-egy hatásos pirula...
Idő és pénz
Az egészségügyi ellátó intézményekben világszerte mindennapossá vált a számítógépek használata. A betegfelvevő és -irányító rendszerektől elkezdve, a laboratóriumi alkalmazásokon át, a szakmaspecifikus szakértői (diagnosztikai és terápiás) szoftverekig számos területen váltak nélkülözhetetlenné.
Térhódításuk nem áll meg, olyan helyekre is beszivárognak, ahol eddig csupán a közvetlen emberi kontaktust tudtuk elképzelni.
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
- Itt a pilóta beszél. Van önök között orvos?
(Egy kéz felemelkedik = igen)
- Kérem, fáradjon a pilótafülkébe!
Pár perc múlva az orvos hangja hallatszik:
- Van önök között pilóta?
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.